Mediáció: Szegeden már van jelentkező

Közlekedési bűncselekménnyel okozott kárt is jóvá tehet az elkövető Fotó: Karnok CsabaKiskapu a gazdagoknak, vagy lehetőség a sértettnek? – erről vitatkoztak fórumozóink annak kapcsán, hogy januártól Magyarországon büntetőügyekben is alkalmazható a mediáció. Szegeden éppen ma adja be Rényi Miklós ügyvéd az első erre vonatkozó kérelmet. A segítségnyújtás elmulasztása miatti ügy három sértettje hajlandó megbocsátani az elkövetőnek, akivel már felvették a kapcsolatot. Az ügyvéd azt mondta, sokat vár a januártól alkalmazható mediációtól, mert egyes ügyeket jelentősen le fog egyszerűsíteni.

A mediáció – ahogy korábban már megírtuk – azt jelenti, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetén, ha az elkövető megtéríti vagy valamilyen módon jóvá teszi a sértett kárát, akkor mentesül a büntetés alól. A mediációnak több feltétele van, az egyik, hogy mindkét félnek bele kell egyezni. A békítést mediátor végzi, ezt a szerepet hivatásos pártfogók láthatják el. Információink szerint az ügyvédek már most érdeklődnek, de hogy a sértettek mennyire kívánnak élni az új lehetőséggel, az még kérdéses.

A mediációt egyébként a legtöbb szakember annak ellenére üdvözli, hogy a közvetítői eljárás konkrét szabályai egyelőre nem tisztázottak.

– Angliában történt, hogy egy rablótámadás áldozata csupán azt kérte az elkövetőtől, hogy változzon meg, legyen jó ember, kezdjen dolgozni. A rabló láthatóan valóban megbánta tettét, a két fél megegyezett – mondta Bariné Tóth Éva főügyészségi csoportvezető. Ez a történet Magyarországon valószínűleg nem ismétlődik, de az ügyésznő szerint az például elképzelhető, hogy graffitizők és a megrongált épület vagy jármű tulajdonosa megállapodik, de testi sérülést okozó elkövető és a sértett között is létrejöhet megállapodás.

A mediáció három esetben alkalmazható: vagyon elleni, személy elleni és közlekedési bűncselekményekben. De csak akkor, ha a büntetési tétel

Három vagy öt

A mediáció feltételeiről szóló hírekben három és öt év is szerepelt, mint a legmagasabb büntetési tétel. Bariné Tóth Éva tájékoztatása szerint, ha a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és a két fél megállapodik, akkor az ügyész megszünteti az eljárást. Ha öt évig terjedne a büntetés, és a mediáció sikeres, akkor nem szűnik meg az eljárás, az ügyész vádat emel, de – feltehetően – a büntetés a lehető legenyhébb lesz.  legföljebb öt év szabadságvesztés. Már csak ezért is nem lett volna alkalmazható abban a 2004-ben történt, Szegeden nagy érdeklődést kiváltott esetben, amikor egy férfi egy fiatal lányt halálra gázolt egy gyalogátkelőn. Mivel a sofőr alkoholt fogyasztott, a büntetési tétel kettőtől nyolc év – magyarázta Bohács Zsolt szegedi ügyvéd. Ő egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy népszerű lesz a mediáció, de – hangsúlyozta – egyelőre Magyarországon ez még újdonság. Lehetőségként említette például, hogy egy közlekedési baleset áldozata és az elkövető úgy állapodik meg, hogy a gázoló orvoshoz hordja „áldozatát" vagy segít a háztartásban – bevásárol, takarít –, amíg a balesetes rendbe jön, illetve vagyoni kár esetén a károkozó kifizeti a kárt, megjavítja a megrongált autót, házat, nyaralót.

Az ügyvéd a mediáció egyik előnyét a túlterhelt bíróságok tehermentesítésében, illetve abban látja, hogy a sokszor évekig elhúzódó büntetőügyek egyes esetekben néhány hónap alatt befejeződhetnek. Bariné Tóth Éva kiemelte azt is: az eljárás teljesen vagy részlegesen jóvá teheti a bűncselekménnyel okozott kárt anyagi és lelki értelemben egyaránt.

A mediáció bevezetése egyébként uniós kötelezettség.