''Nem szokás, de én díszítek fenyőt''

Gálity Braniszláv úgy tartja, a lélek a lényeg, nem a dekoráció és az eszem-iszom Fotó: Karnok CsabaVízkeresztkor, azaz ma, amikor otthon hagyományosan lebontjuk a karácsonyfát, a szerb ortodox vallású közösségek éppen az ünnepléshez készülődnek. A karácsony a régi pravoszláv Julián-naptár szerint is december 25-én van. Krisztus születésének ünnepe tehát egy és oszthatatlan. Nem úgy a naptár. Az egyházszakadáskor ugyanis az új Gergely-naptár bevezetésével két héttel korábbra igazítottak mindent. A karácsonyt és az újévet is. A szerb ortodoxok időszámítása eszerint „két hetet késik" – ők ma estétől ünnepelnek. Megkérdeztük Gálity Braniszlávot, a szegedi Somogyi utcai szerb templom esperesét, mit csinált december 25-én. Semmi különöset, hiszen amikor a katolikusok és reformátusok karácsonyoztak, náluk még szürke, böjti hétvége volt. És készülődés a karácsonyra.

– Nem mintha mi nem ajándékoznánk meg egymást a lehetőségeinkhez mérten, sőt eszünk és iszunk is jókat, de nem ez az alapvető. Emberek vagyunk mi is, nem fanatikusok. Örülünk, ahogyan az ünnepeken szokás. A születésnapunkat üljük, Krisztus születését és vele az egyházunkét – avat be Gálity Braniszláv a családja szokásaiba.

Januári halászlé

Karácsonyfát venni januárban? Nem. A szegedi szerb templom papja elmagyarázta, az ő családja is decemberben veszi meg a fenyőt. Tartós tűlevelűt választanak, azt teszik el az új évre. A templomban hűvös van, ott sokáig friss marad. Ma, a szentestén náluk is halászlé a menü. Az esperes felesége bajai módra, tésztával készíti. A második fogás rántott hal. 
– A karácsonyfa ugyan nem tartozik hozzá a hagyományainkhoz, ennek ellenére szeretek fenyőt díszíteni. Meglepetés a gyerekeimnek. Mind a két fiam felnőtt már, de amíg erővel bírom, örömöt szerzek nekik vele. Gyertyát gyújtunk. A fa alá, a szaloncukor mellé „panszpermiumot" teszünk, tálban: mindenféle babbal, dióval és más magokkal sikeres új esztendőt kívánunk.

A szerb templom esperese éjféli misét nem tart. Holnap reggel azonban útra kel, hogy Újszent-
ivánon misézzen. A Somogyi utcai szerb templomban utána mond ünnepi misét. A templomban nem állít fát, és nincsen különösebb ünnepi dísz vagy ruházat sem ilyenkor. De Gálity Braniszláv azt mondja, nem is ez a döntő, hiszen azok vagyunk, akik. És az sem fontos, hogy sokan jönnek-e el, mert ami számít, az belül van, a lélekben.

Vízzel keresztelve

A mai ünnep Jézus megkeresztelésének, a kánai menyegzőn tett csodájának és a háromkirályok eljövetelének állít emléket. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, elkezdődik a farsang, amely a húsvétot megelőző nagyböjtig tart.  – A nagymisére? Úgy harmincan jönnek el. A szertartást ószlávul vezetem. Utána szerbül elmagyarázom a főbb mondanivalóját – fűzte hozzá az esperes. – Nem kell mindent érteni, a hívek megbíznak bennem, tudják, hogy én értük is imádkozom. Mise után felekezetre való tekintet nélkül mindenkit meghívok a parókiára egy kávéra. Csacsogunk, szeretettel beszélgetünk. Utána családi ebéd lesz malacsülttel, meg ilyesmivel. Csak ne kellene diétáznom! A karácsony három napon át tart, misézek nap mint nap. Egy hét múlva, 14-én beköszönt az újév, addig tehát a mi időszámításunk szerint még 2006-ot írunk. 19-én lesz a mi vízkeresztünk, akkor én is lebontom a karácsonyfánkat.