A Dóm tér a második magyar csoda

Szerdán hirdetett eredményt a Népszabadság a 7 magyar csoda szavazásán, amelyen a 21-es ranglista hazai legszebb építészeti remekeit keresték. 33 ezer 765 voks érkezett a fővárosi szerkesztőségbe interneten és postai úton. A csodajelöltek közül, mint az várható volt, legtöbben, 6781-en a Parlamentre szavaztak. Az első vidéki csoda, és 5235 voksával a második magyar csoda: a Dóm tér. Ezzel az eredménnyel maguk mögé szorították a Mátyás-templomot a Halászbástyával (3648 szavazat), az egri érseki pincerendszert (3599), a pannonhalmi apátságot (3392), az esztergomi bazilikát (3110) és a Lánchidat (2898).

A szervezők szerint a sorrend nemigen változott december óta, amikor a világ hét csodája nemzetközi szavazás apropóján elindították a versenyt, és február közepére 21-re szűkült a ranglista. Az igazi nyereség a helyezések presztízsértéken túl a vidéki városok helyi összefogása volt.
A szegediek összefogása nyomán toronymagasan ezüstérmes a Dóm tér épületegyüttese. A 12 ezer négyzetméternyi szabályos négyszög alakú tér pár négyzetméter híján akkora, mint a velencei Szent Márk tér. A legkiemelkedőbb és valószínűleg legnépszerűbb épülete a fogadalmi templom, amelynek építéséről sok vita árán 1880-ban döntött a város közgyűlése. 1913-ban kezdték építeni a 18. századi barokk Szent Dömötör-templom helyére Schulek Frigyes tervei alapján szabályos latin kereszt alaprajzzal, 1930-ban szentelték fel. A régi templom bontásakor került elő a román alapokon álló gótikus Dömötör-torony; megmentése Cs. Sebestyén Károlynak és Móra Ferencnek köszönhető. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter javaslatára írtak ki pályázatot a tér körbeépítésére, amelyet Rerrich Béla álmodott meg a panteonnal, az egyetemi és a püspökségi épületekkel.

„Futottak még"

A középmezőny majdnem csodái sorrendben: a visegrádi királyi palota, a Dohány utcai zsinagóga, a hollókői ófalu, a jáki templom, a fertődi Esterházy-kastély, a csarodai református templom és a komáromi Monostori-erőd. A sereghajtók harmadában található: a hortobágyi kilenclyukú híd, az iparművészeti múzeum, a Gresham-palota, a paksi templom, az ING-székház, a sport aréna és legvégül a pasaréti templom.

A tér különös nyári vonzereje 1931-től rövidebb-hosszabb megszakításokkal a szabadtéri játékok. Színpadának és monstre nézőterének megépítése bolygatta meg ismét a tér rendjét, 1994 óta azonban a nézőtér és a színpad mobil elemekből áll össze, előtte és utána szabad, teljes szépségében feltárul a Dóm tér.

Egyik legrégebbi lakója, [namelink name="Kondé Lajos"], a belvárosi plébánia vezetője. Elárulta, nagyon szurkolt a játék végeredményéért, hiszen 1979 óta fonódik össze élete a dómmal és a térrel. Akkor került a szegedi hittudományi főiskolára, a dómban szentelték pappá, ott misézett, majd egyetemi lelkészként is itt működött, öt évig a fogadalmi templom káplánja és hatodik éve a plébánosa. A dóm és a tér élete sok élményt jelent a számára: az árvízi emléknapokat, a megrepedt Teréz-harang búcsúztatását, az új harang szentelését, a dóm, a tér és a szeminárium két évvel ezelőtti 75. születésnapját. A plébános rendszeresen felkíséri vendégeit a toronyba, hogy a kilátásban gyönyörködhessenek. [namelink name="Kondé Lajos"] kedvenc évszaka a tavasz, amikor zöldbe borul és az egyetemistáké, fiatal családoké lesz a tér.