Produkciós főtámogatókat keres a színház

Ötmillióért reklámcsomaggal kínálják a jövő évi Álarcosbált, A cirkuszhercegnőt és a Lear királyt

A megszorítások elérték a színházakat is, a csökkenő költségvetési támogatás miatt egyre kevesebb pénz jut a jövőben új produkciók létrehozására. A Szegedi Nemzeti Színház elindította a PRO-projektet, amely tulajdonképpen egy pr-offenzíva: arra kérik a város legnagyobb adófizetőit, vállalkozóit, hogy a jövő évadra tervezett bemutatók szponzoraiként álljanak a teátrum mellé. Nettó ötmillió forinttal lehet valaki egy új produkció főtámogatója. Ehhez a címhez ellenszolgáltatás-csomagot is összeállítottak: a premiert követő előadásra harminc páholyhelyet biztosítanak elszeparált állófogadás lehetőségével, a színház plakátján, szórólapjain, műsorfüzetén, reklámjaiban megjelentetik a támogató logóját. A mecénások a legkülönbözőbb előadások közül választhatnának: a vígjátéktól a tragédián és a nagyoperetten át az operáig szinte minden műfaj szerepel a kínálatban.

Műsorterv

A jövő szezonra több produkciójára is keres főtámogatót a Szegedi Nemzeti Színház. A nagyszínházban Kálmán Imre népszerű nagyoperettjét, A cirkuszhercegnőt és Verdi operáját, az Álarcosbált mutatják be. A legnagyobb dobás A Vörös Pimpernel magyarországi ősbemutatója lenne. A gazdasági nehézségek ellenére úgy tűnik, valószínűleg mégis létrejöhet a több mint negyvenmillió forintba kerülő szuperprodukció. A kisszínházban többek között a Pillantás a hídról című Miller-drámát, [namelink name="Király Levente"] címszereplésével a Lear királyt, a Fekete Péter című zenés játékot, továbbá A revizort és a Lysistratét tűznék a következő évadban műsorra.

Bár az akciót már több hete elindították, [namelink name="Székhelyi József"] színigazgatónak keserű tapasztalatai vannak. Hiába győzködte a városházán is a legnagyobb szegedi adózókat, hiába küldtek részletes leírást a főtámogatói csomagról a potenciális szponzoroknak, eddig egyetlen jelentkező sem akadt. Az amerikai és a nyugat-európai színházak, operaházak műsorfüzetei gyakran hosszú oldalakon át közlik a mecénások névsorát. Mi még ettől messze járunk. A direktor szerint ehhez a törvényi, adózási struktúrát is meg kellene változtatni, mert a jelenlegi szabályzók nem ösztönöznek arra, hogy a tehetősebb cégek vagy magánemberek mecénásokká váljanak.

– Ameddig nem adó, hanem csak adóalap-csökkentő tétel a felajánlott szponzori támogatás, addig jelentős változásra nem számíthatunk. Nem pusztán egyetlen törvényt kellene megalkotni, hanem tucatnyi kapcsolódó jogszabályt is ahhoz, hogy életképes dolog jöjjön létre. Ehhez sem a törvényalkotásban, sem pedig a szakmánkban nem látom most az elszántságot – mondja [namelink name="Székhelyi József"], aki nemrégiben személyesen kereste fel és kérte meg a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetőit arra, hogy személyes befolyásukat is vessék latba a vállalkozói szféra megnyerésére.

– A próbálkozásom eddig nem járt eredménnyel, pedig a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják: a nonprofit szférába forgatott minden cent idővel dollárokkal térül meg a reálszférában. Sajnos nem tartunk még ott, hogy ezt Magyarországon is felismerjék.