Párzási időszakban gázolják el a legtöbb háziállatot az utakon

– Főleg kutyák és macskák tetemeit kell összegyűjtenünk, de ősszel pár héten át nagyon sok városi galamb is elpusztul, és előfordul, hogy sünt, fácánt, borzot szedünk össze a városban – mondta el Nyulas János Attila, a szegedi ebrendészeti telep vezetője.

A szegedi gyepmesterek feladatai közé nemcsak az elkóborolt háziállatok befogása tartozik, hanem a város közigazgatási területén belül elhullott háziállatok tetemeinek összegyűjtése is. Az állatok többnyire gázolás áldozatai lesznek, főként a tavaszi és őszi párzási időszakban, ilyenkor ugyanis sokkal óvatlanabbak. Általában naponta hívják őket ilyen ügyben – van, hogy többször is.

Havonta átlagosan 30-40 kilónyi állattetemet szednek össze a közterületekről, amelyek az ebrendészeti telepen egy konténerbe kerülnek – innen szállítja el az ATEV vásárhelyi feldolgozóüzemébe. A gyepmesterek takarítják fel a maradványokat is az útról, és lemossák, fertőtlenítik a tetemmel szennyeződött útszakaszt.

Ősszel több tíz kilónyi galambtetemet kell összeszedniük a gyepmestereknek Szegeden.

Fotó: Karnok Csaba

 – Előfordul, hogy bejelentik,  hol láttak elhullott állatot, de mire kimegyünk, a tulajdonos már elvitte onnan kedvence földi maradványait. Viszont ha csipet ültettek korábban a háziállatba, és az nem sérül meg, mi le tudjuk olvasni a tulajdonos adatait, akit ilyenkor mi értesítünk a történtekről – mondta el Nyulas János Attila.

A települések közti közutakon elgázolt állatokat az illetékes önkormányzatok feladata összegyűjteni – kivéve a vadak tetemeit. Ha elgázolt őzet, nyulat, rókát látnánk – ami főleg ősszel gyakori –, akkor azt a helyi vadásztársaságnak kell bejelenteni, annak a feladata a tetem eltüntetése az útról – tette hozzá a gyepmester.

Az elhullott állatok tetemeit a teljes délkelet-magyarországi régióból az ATEV vásárhelyi gyárába szállítják, ahol fertőtlenítésen esnek át, majd továbbviszik a solti üzembe, ahol az ország összes úgynevezett 1-es kategóriás állati maradványát, melléktermékét kezelik – tudtuk meg Vígh Róberttől, a vásárhelyi gyár megbízott igazgatójától. Ezek a legveszélyesebb állati melléktermékek, amelyek járvány- és fertőzésveszélyesek, ezért feldolgozásuk, megsemmisítésük nagyon komoly szabályokhoz kötött. Takarmányozásban nem használható a belőlük nyert anyag. Solton liszt készül a maradványokból, amelyet utána a beremendi cementgyárban égetnek el – így gyakorlatilag energiát nyernek ki az elhullott háziállatokból.