100 éves az SZTE Klebelsberg Könyvtár

2021.12.11. 17:00

Ahol előszőr tudták, mire jó az internet

Az anekdota szerint a szegedi egyetem könyvtára egyetlen könyvvel indult, amit az egyik professzor Kolozsvárott kölcsönzött ki és Szegeden adott vissza. 1921-ben a Szegedre telepedő kolozsvári egyetem nem hozhatta magával könyvtárát. Így mindent, ami a mai 2 milliós állományhoz és a Tanulmányi és Információs Központhoz vezetett - a semmiből kellett kezdeni.

Panek Sándor

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára az új Tanulmányi és Információs Központban.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára az új Tanulmányi és Információs Központban.

A szegedi egyetem könyvtára 1921-ben két termet kapott az egyetem Dugonics téri épületének első emeletén; egyikben lett a raktár, másikban 1924-ben megnyílt az olvasóterem, ahol  joga volt „olvasni és dolgozni minden tisztességes öltözetű és magaviseletű egyénnek, aki 16-ik életévét betöltötte”. A könyvek száma 10 év alatt 150 ezerre nőtt, de Mader Béla, aki 1990-től 2013-ig volt igazgatója a könyvtárnak, bizonyos gondokban még osztozhatott id. Bibó Istvánnal, az 1924-1935 közötti igazgatóval. „1960-ban kerültem ide mint segédraktáros, meséli Mader Béla nyugalmazott főigazgató, a Dugonics téri épület földszinti folyosóin hegyekben álltak a könyvek. Az emeleti olvasóteremben kezdettől 100 ülőhely volt, és 70 évig így is maradt, miközben a kezdeti 1100-es hallgatói szám 1994-re tízszeres lett”. 

Az egyetemi könyvtár olvasóterme 1954-ben. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Id. Bibó idejében a magyar nagykönyvtárak közül először itt vezették be az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendszer szabványát, amely lehetővé tette a könyvek tematika szerinti keresését. Megindító történet, hogy az ifjú könyvtáros hölgy, aki ezt a rendszerezést elkezdte, Pauer Kálmánné Nagy Leopoldina, később már Tinike néni, egész aktív életében, majdnem 60 éven át folytatta is. József Attila évfolyama fölött egy évvel járt egyetemre és az 1980-as évek elején még nyugdíjasan is dolgozott a könyvtárban. Emiatt talán egyetlen tudományos könyvtárban sem lett olyan egységes a szakkatalógus, mint Szegeden.

Pauer Kálmánné Nagy Leopoldina, Erdős Sándorné Pudmer Erzsébet, Bácskai Sándorné Pollák Zsuzsa, Trogmayer Ottóné Ureczky Éva könyvtárosok az 1960-as években. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

A második emeleti takarítónő

A könyvtár állománya csak egy évben, 1946-ban csökkent. Ekkor 6500 kötetet és folyóiratot kellett kötelezően beszolgáltatni a „szovjetellenes vagy fasiszta tartalmú” művek jegyzéke alapján. Kényes művek így is maradhattak, mivel az 1950-es évektől két könyvtári katalógus létezett egymás mellett: egyik a könyvtár teljes állományát tartalmazta, a másik pedig az olvasói katalógus volt az ideológiailag rendben talált művekkel. 

1956-ban az egyetemi könyvtár az erjedés egyik helyszíne volt, innen kapott később börtönbüntetést Péter László irodalomtörténész. 1958-ban leváltották posztjáról Hencz Aurél igazgatót, aki az 1953-as Nagy Imre-féle enyhülés óta vezette a könyvtárat. Bűne az volt, hogy elszabotálta a megtorlásokat. Őt 1990-ig az uralkodó ideológiát képviselő két vezető, Havasi Zoltán és Karácsonyi Béla követte.  Havasi Zoltán, szintén képzett könyvtáros, elkötelezett szocialista volt, távozását mégis „ügy” okozta. A folyóiratosztályon dolgozó Kulcsár Péter történész 1973-ban rájött, hogy a Kárász utcai hírlapboltban olcsóbban megvásárolhatják a kötelező nyugati kommunista pártlapokat - és lemondta az előfizetéseket. A pártvonalon a könyvtárba került igazgatóhelyettes, Korek József miatt ebből pártbizottsági vizsgálat lett, s végül Havasi Zoltánnak és Kulcsár Péternek mennie kellett. Előbbi ezután az Országos Széchényi Könyvtárban, utóbbi az ELTE könyvtárában viselt magas beosztást, majd a miskolci egyetem professzora lett (Korek elvtárs maradt). 

Vizsgaidőszak az egyetemi könyvtár olvasótermében az 1960-as években. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Karácsonyi Béla, a középkori magyar tanszék nagy tudású latin filológusa és történésze vette át a könyvtár vezetését. Hithű kommunistának számított. Hírével ellentétben azonban elfogadta mások nézeteit, sőt, védte a polgári gondolkodású munkatársakat. A könyvtár ebben az időben több, máshonnan eltávolított kutató menedéke volt. „Én evangélikus paplányként jöttem az egyetemi történelem szakra felvételizni, meséli Keveházi Katalin, a könyvtár jelenlegi főigazgatója. - A megyei párttitkár megüzente édesapámnak, ne képzelje, hogy a gyerekét felveszik. Latin és történelem volt a két szakom, így Karácsonyi tanár úr felvételiztetett mindkét tárgyból. Az első naptól éreztem, hogy támogat. Ismerte az életrajzomat; ő maga is a Fasori Evangélikus Gimnázium tanulója volt.” 

A kontraszt kedvéért Karácsonyi Bélát „Atyának” nevezték könyvtári kollégái, ahogy teltek az évek, lassan szemtől szemben is. Mader Béla így mesél róla: „Apám a háború előtt katonatiszt volt, nagyapám szegedi főrendőr, aki a visszacsatolt Kolozsvár első főkapitánya lett. Amikor az „Atya” mint főmarxista ide jött, pontosan tudta, ki vagyok, tudtuk egymásról kezdettől, hogy nem egyezik a véleményünk. De a végén azt mondom, még kedveltük is az öreget. Egy idő után feladta marxista ötleteit és mindenkinek csak segített. Elintézett orvosokat, klinikát, lakhatást, katonaság elkerülését - kinek mit tudott.” A rendszerváltozás első jele az volt, amikor „az Atya” egyszer ránézett egy napilapra, és kérdő-emelkedő hangon így szólt: Több-párt-rend-szer?! De ezután sem tagadta meg nézeteit: az 1989-ben megalakuló Munkáspárt tagja lett és haláláig szegedi koordinátora maradt.

Mader Béla ifjú könyvtárosként az 1960-as években. Mellette felesége, Kiss Márta könyvtáros. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Mader Bélát 1990. január 1-től nevezték ki igazgatónak. Az előzmények így néztek ki történelmi alulnézetből: „1989 közepén azzal jött le a titkárnőnk, hogy beszélt egy takarítónővel a második emeletről, aki párttag volt és a fenti pártbizottsági ülés résztvevőjeként hallotta, hogy Karácsonyi Béla utódlása is szóba került. Az egyik, utóbb már nemzeti érzésű professzor ekkor azt mondta, hogy ameddig ők élnek, belőlem itt igazgató nem lesz.  Nemsokára mégis lett.

A könyvtár élete az 1980-as évek közepéig nem különbözött sokban az 1940-es évek könyvtárától. Kokas Károly, aki 1983-ban állt munkába, úgy látja, hogy ekkor, a lengyelországi események nyomán a társadalomtudományok nyitottsága és az új nemzetközi kapcsolatok lépésváltást hoztak a könyvtárosi szakmai munkában is. Míg 1985 körül Mader Béla munkaideje után még dorozsmai kiskertjébe indult, az évtized vége felé felgyorsult a munkája: „Minden korlátot elhagytunk, mást sem tettünk, mint reformterveket írtunk. Máig megvalósuló gondolatok merültek fel akkor.” 

A könyvtár, azon túl, hogy missziója szerint az egyetem tudományos könyvtára volt, az egyetemi igényeket megelőzve, a maga autonóm elgondolásai szerint fejlődött tovább. „Olyan dokumentumot nem látott senki - néz vissza az egyetemi könyvtár történetére Mader Béla -, hogy a 100 év alatt az egyetem konkrét fejlesztési feladatot jelölt volna meg.” Így valósították meg a könytár automatizálását, hálózatba építését, integrálását, digitalizálási projekjeit, minőségirányítását, és az a víziót is, amelyre a TIK épült. A kádári időszak lefojtottságából a könyvtár úgy rajtolt el, hogy évtizedekre vezető szerepe lett a magyar felsőoktatási könyvtárügy fejlődésében.

Számítógépek az egyetemi könyvtár Dugonics téri épületében 1998-ban. Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Az éledező amerikai internet

Az automatizálás terén több évvel jártak a magyar könyvtárak előtt. Ennek előzménye 1977-re nyúlt vissza, amikor Kalmár László matematikus professzor csoportja a közeli számítóközpontban lyukszalagra kezdte rögzíteni 144.000 egyetemi könyvtári könyv adatait. Ráadásul első pillanattól a később világszabvánnyá vált Marc formátumba rögzítettek: 1977-ben, internet nélkül, az egyetemi számítóközpont szakemberei ki tudták választani, hogy ezt, az amerikai kongresszusi könyvtárban akkor félig-meddig még kitalálás alatt lévő rekordformátumot érdemes használni. 

Az 1990-es évek elején Kokas Károly és Bakonyi Géza, a könyvtár két munkatársa e lyukszalagok felélesztésén kezdett gondolkodni. Nemsokára az amerikai Mellon alapítvány pályázatán nyert pénzből 8 számítógép jelent meg a Dugonics téri könyvtári folyosón (ma 250 PC-n lehet dolgozni a TIK-ben), s ezeken elérhető volt a könyvtár katalógusa. Legalább 5 év volt még az internet webes elterjedéséig. 

Az egyetemi könyvtár katalógusfiókjai a Dugonics téri épület első emeletén. Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár

1991-ben az azóta rangos hálózat-informatikai eseménnyé vált 0-ik Networkshopot a szegedi egyetemen rendezték meg (2022 tavaszán lesz a 31. Networkshop). Részt vett rajta Kokas Károly is: „Bohus Mihály szegedi hálózatinformatikus vitt el; érdekelt, mert egy grazi látogatáson az ottani műszaki egyetemi könyvtárban azzal dicsekedtek, hogy számítógépről távoli könyvtárakat érnek el. Ezután Bohustól kaptam egy modemet, amelyet rákötöttük az x.25-ös hálózatra, és azon keresztül a könyvtárban el tudtuk érni Európa könyvtárainak katalógusait, majd hamarosan Cambridge-en keresztül az éledező amerikai internetet és az azon lévő amerikai katalógusokat is.” A könyvtár ekkor még a szépen pácolt polcok és régi könyvek korát élte, könyvtárosnak lenni pedig szép bölcsész szakma volt. Ebbe a környezetbe vitte be a friss tudás hírét a fiatal könyvtáros a hagyományos könyvtárban már 30 évet eltöltött igazgatóhoz, Mader Bélához. Mutasd! – ugrott fel helyéről az igazgató, és ez meghatározta a következő két évtizedet.

1992-ben a könyvtár az NIIF pályázatán hálózati kiszolgálásra alkalmas Sun Solaris szervert és adatbáziskezelő szoftvert nyert. Az egyetemi számítóközpontból a könyvtárba igazolt Zawiasa Róbert informatikus felépítette a rendszert, átkonvertálta az 1977-ből származó könyvadatokat, és ez a számítógép az NIIF által akkor létrehozott magyar interneten megszólalhatott, mint az első igazi online elérhető magyar könyvtárkatalógus. „Egyszerre jött össze minden: az 1977-től gyűjtögetett anyag feldolgozása, a számítógép és az informatikai tudás. A többi magyar könyvtár, ha ilyen szervert tudott venni, ünnepélyesen bejelentette, hogy már 17 rekordja van és hamarosan 42 lesz. Mi meg azzal kezdtük, hogy 144 ezer rekordunk volt” – mondja Kokas Károly főigazgató-helyettes, aki a Délmagyarországban 1991-ben először mondta ki az internet szót.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár első emeleti számítógépes tere. Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Az új könyvtár víziója

Akkoriban a számítógépek sok helyen ellenérzést váltottak ki a könyvtárakban, az egyetemi könyvtárban viszont Mader Béla szerint „az balhézott, aki nem kapott számítógépet”. A könyvtár jelenlegi főigazgatója, Keveházi Katalin így emlékezik vissza: „A régi könyvek tárában dolgoztam, a mai élethez viszonyítva a munka abból állt, hogy piszmogtunk a régi könyvek feldolgozásával. Varga András kollégával hosszú katalógusokat állítottunk össze a könyvek címlapjáról készített fotókból. 1985-ben született az első gyerekem; akkor még írógéppel kopácsoltunk a raktár mélyén. Tíz év múlva, amikor visszatértem, az íróasztalomon már ott zümmögött egy számítógép. Kedvem volt hozzá, belekezdtem és felszabadító hatással volt rám.” A megemlített Varga András főkönyvtáros, kutató nemrég vonult nyugdíjba: a legjobb életkor volt ahhoz, hogy remek videóival a magyar TikTok felfedezettje legyen (@andrasvargaofficial).

Keveházi Katalin főigazgató megmutatja a könyvtár új épületét Karikó Katalinnak 2021 májusában. Forrás: Nemes Réka / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Az Egyetemi Könyvtár egyre inkább részt vállalt a magyar országos felsőoktatási könyvtárügy alakításában. Munkatársai ott voltak az ún. japán segély szakirodalom-bővítési, automatizálási, infrastruktúra fejlesztési csoportjaiban, amelyek munkájából James Neal világbanki szakértő nevével született 150 milliós fejlesztési javaslat. A politika ennyi pénzt soha nem hagyott jóvá könyvtárakra, de a célok közül azóta a szegedi könyvtár kezdeményezésére megvalósult a magyar egyetemi könyvtárak közös katalógusa, és létrejött az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) is, amely a felsőoktatást és kutatást közös nemzeti licensz vásárlásával segíti fizetős (és drága) tudományos elektronikus tartalmakhoz.

A szegedi egyetemen az 1990-es évekre több mint 70 tanszéki könyvtár működött – mindegyik ugyanazokkal a problémákkal. 1995-ben az egyetemi könyvtár a szegedi felsőoktatási könyvtárak nevében 600 ezer dolláros FEFA-pályázatot nyert meg, amiből integrált egyetemi könyvtári rendszert vezettek be. Az integrált oktatásnak egységes könyvtárra is szüksége volt, így jelent meg a 2004-ben átadott TIK terve. Mader Béla a helyzet kettősségére is utal: „A tervet, hogy a 70 tanszéki könyvtár egyesüljön, a tanszékeken örömmel fogadták. Nagyszerű, mondták, minden könyvtárat össze kell adni - kivéve a mienket, mert az speciális eset, és jobb, ha külön marad.” 

Borvendég Béla építésszel készítettük el a TIK megvalósíthatósági tanulmányát – meséli a nyugalmazott főigazgató. - Eleinte csak vázolgattunk; emlékszem, ebben az időszakban Marie-Françoise Bisbrouck, a párizsi Sorbonne IV könyvtárból felhívta a figyelmünket, hogy a könyvtári funkciók tervezésének nagyon aprólékosnak kell lennie, különben a könyvtár az építészek, és nem a könyvtárosok víziója szerint épül majd. Megfogadtuk a tanácsát. A terv olyan erős vízióval rendelkezett, hogy a pályázatot megnyerő Szántó-Mikó építészpárosra is átragadt a lelkesedésünk. A két építész meg akarta érteni a könyvtár működését. A tervezés vége felé már tiszteletbeli könyvtárosnak számítottak. Évekkel a könyvtár átadása után is bejönnek beszélgetni a TIK-be”. Könyvtáros sikernek számított, hogy a pályaműveket könyvtárosi bizottság is bírálta, s végül azt a tervet fogadták el, amit az egyetemi könyvtárban is a legjobbnak tartottak. Az SZTE Tanulmányi és Információs Központ egyike lett a város legsikeresebb fejlesztéseinek.

Letekintés az SZTE Tanulmányi és Információs Központ átriumára 2005. december 29-én. Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár

Aki már költözött saját könyvtárával, az átérzi, milyen lehetett egy többmilliós, 70 helyről származó könyvtárral költözni, azokat összeköltöztetni. Külföldön akár 2 évig is költözik egy ekkora könyvtár. Az egyetemi könyvtár 3 hónap alatt költözött be, és mindössze 1 hónapra volt bezárva. Keveházi Katalint, mint a költözés egyik szervezőjét, valamint Sándor Ákos informatikai vezetőt, aki a könyvek költözési helyének teljes modelljéről szoftvert készített, kitüntették az épület avatásakor. A könyvtár 2012-ben vette fel a szegedi egyetem ügyét és külön a könyvtárat is támogató Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter nevét.

Csigalépcső az SZTE Klebelsberg Könyvtár harmadik emeleti szakolvasói térében.Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár

5 millió oldal a neten

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak a minőség is védjegye lett: elsőként szerzett minőségbiztosítási tanúsítványt a magyar könyvtárak között (korábban, mint az egyetem maga). Keveházi Katalin főigazgató kezdetektől a könyvtári minőségbiztosítás vezetője volt: „Ahogy a többi fejlesztést, ezt sem írta elő senki, de a megnövekedett intézmény miatt szükséges lett. Átlátható működést tudtunk vele leírni, hogy ugyanazokat a munkákat mindig, mindenki ugyanúgy végezze a könyvtárban. Az olvasó tudhatja, hogy mindig ugyanazt a minőséget kapja.” A minőség fenntartása azzal is jár, hogy követik az olvasók visszajelzéseit, például napi 14 órára (este 10-ig) növelték a nyitvatartási időt. 

Az a könyvtár, amelyet 2013 óta Keveházi Katalin vezet, a Dugonics téri időkhöz képest még tovább alakult. A könyvtár repozitóriumában mára 5 millió oldalnyi dokumentum érhető el szabadon, ami jóval a magyar könyvtári átlag fölött van. Az egyetemi könyvtár digitalizálta a Délmagyarország 1910-2010 közötti újságjait, a Tiszatáj folyóirat, a Szegedi Egyetem lapszámait, és úttörőjévé vált az Open Science gyakorlatnak, ami a tudományos dokumentumok kutatási célú szabad megosztását tűzi ki. Könyvtári projektként indult az SZTE Open Access pályázati programja is, amely már 8 éve nemzetközi nyílt eléréshez segíti az egyetem kutatóinak publikációit. Az egyetemi könyvtár 126 dolgozójából ma már legalább 50-en olyan feladatokat végeznek, amelyek a hagyományos könyvtárban még nem léteztek.

A bölcsészkar Ady téri épülete a TIK-ből nézve. Forrás: Kokas Károly / SZTE Klebelsberg Könyvtár
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában