Volt egyszer egy Falukrónika

2022.01.15. 14:00

Csanádpalota máig működő helyi lapjának elődjét 1897-ben adták ki

A makói járás települései közül majd mindegyiknek van helyi lapja, olyan komoly múltja azonban alighanem egyiknek sincs, mint a csanádpalotainak. Ma már nyugdíjas egykori kollégánk, Kinyó István bő fél évszázaddal ezelőtt egyike volt az alapítóknak, és megélte azt is, hogy a főként helytörténettel foglalkozó, stencilgéppel készült újságot betiltották. A lapnak elődje is volt – azt pedig 1897-ben adták ki.

Szabó Imre

Kinyó István otthonában, a Falukrónika egy eredeti példányával. Fotók: Szabó Imre

Kinyó István otthonában, a Falukrónika egy eredeti példányával. Fotók: Szabó Imre

– Fiatal pályakezdő éveimet Palotán töltöttem a művelődési otthon igazgatójaként – emlékezik a most 73 esztendős Kinyó István. – Már kinevezésem idején, 1968-ban megalakult a rockzenekar, felállt az úttörőzenekar, szerveztem honismereti, képzőművészeti, fotó- és színjátszókört. Elkezdődtek a népszerű táncdalénekesek, zenekarok fellépései az öreg kultúrház motor­olajjal ápolt színpadán – eleveníti fel a korszakot. Segítői között megemlíti Lőcsei Mihály karnagyot, Asztalos P. Kálmán költő-írót, helytörténészt, Bazsó Dénes iskolaigazgatót, Takács Győző festőművészt, Szügyi László fafaragót és Oláh Elek Amerikából hazatért okleveles tánctanárt. – 1969 májusában Hodák János tanácselnök és Kurunczi Mihály vb-titkár hozzájárulásával megjelent az első Falukrónika. Kovácsné Pirike volt az adminisztrációs és technikai segítő, én pedig a felelős szerkesztő – mondja. 

 

Az első lapszámot megdicsérték… 

 

 

– A csanádpalotai Kelemen László Művelődési Otthon és a helyi honismereti kör Falukrónika címmel kiadta a községi lap első számát – írta Falusi újság című rövid cikkében az akkori megyei lap. Megemlítve: kevesen tudják, hogy 1897-ben nyomtatott hírlap jelent meg Palotán, amelynek szerzői között feltevések szerint ott volt Kálmány Lajos néprajztudós, akkori csanádpalotai káplán is. 

Az 1897-es nyomtatott újság címlapja. Fotó: Kinyó István

A mostani, stencilezett kiadvány ennek a hagyománynak kíván folytatója lenni. Az első számban a község történetéről, honismereti gyűjtés eredményeiről, a legutóbbi hetek eseményeiről olvashatunk – írta a megyei napilap. 

 

…és nyomban be is tiltották 

 

 

A cikk alapján mindenki tudomást szerzett az újságról, és kitört a botrány: a lapot azonnal betiltották. – Hiba volt, hogy kihagytam a párt értesítését, nem kértem jóváhagyást, így vizsgálatra kivonult több munkatársával a járási pártbizottság első titkára. A tanácselnöki irodában egy hosszú beszélgetés során belengették az állásvesztést, és bírálatot kapott a község vezetősége is. Engem pártvonalon is meg akartak büntetni, de nem voltam párttag, nem is lettem soha – emlékezik a forró pillanatokra. Hogyan folytatódhatott mégis a később Palotai Krónikára átkeresztelt újság története? – Úgy, hogy néhány héttel később egy országos honismereti konferencián Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront országos főtitkára követendő példaként mutatta azt be. Így ezt követően szinte változatlan formában szolgálhatta tovább Csanádpalota lakosságát – mondja Kinyó. Akit egyébként palotai pályafutását követően munkatársai közé invitált a Csongrád Megyei Hírlap. 

 

Egészen a mai napig emlékeznek rá 

 

 

A Palotai Krónika most is megjelenik – alkalmanként, igaz, kissé más jelleggel és tartalommal, mint annak idején. Leginkább önkormányzati közleményeket, tájékoztatókat, illetve fényképes tudósításokat közöl helyi eseményekről. Legutóbbi száma tavaly novemberben látott napvilágot. 

– Nagyon szép emlék, hogy ott lehettem a lap indulásakor – emlékszik vissza a hőskorra a jelenleg Makón élő Kinyó István. – Ha Palotán járok, az utcán a mai napig megszólítanak a korosztályomhoz tartozók, hogy milyen jó volt olvasni annak idején az újságot. Örülnék neki, ha ismét nagyobb teret kapna benne Csanádpalota múltja, a helyi értékek, emlékek. Lehetne olyan, mint a Makón megjelenő, igen színvonalas Marosvidék című folyóirat – vélekedik. 

Helyi érték: Azt, hogy a Palotai Krónika sok évtizedes múltja tiszteletet érdemel, jelzi: a helyi értéktárban is javasolták megörökíteni. Az értéktárbizottságot az önkormányzat 2016-ban alapította, jelenleg öt fővel működik. Elnöke, Gila Mihályné a Délma­gyarországnak korábban azt mondta, a településnek még nagyon sok feldolgozásra váró értéke van, de ha vannak is, akik az ötleteiket időnként elmondják, az értéktárba kerüléshez szükséges ajánlás megírására nemigen vállalkoznak – ez a munka általában a bizottsági tagokra marad. Lajstromában jelenleg 21 helyi kincs található, ami ahhoz képest, hogy Palota mekkora település, figyelemre méltó szám. Gila Mihályné most azt mondja, a testület az utóbbi egy-két évben, elsősorban a járványhelyzet miatt nem tudott ülésezni, ezért a Krónikára vonatkozó kérelmet sem tudták érdemben megtárgyalni. De ami késik, az nem múlik – tette hozzá. 

 

Ezek is érdekelhetik