Gyenge volt a tavalyi termés

2022.02.04. 07:00

Ukrán méz a hazai piacon is

Méhészek szerint a szélsőséges időjárással és a kockázatos döntésekkel ezentúl számolni kell. Az akác hozama tavaly ugyan jobb volt a vártnál, így is kevés a méz a piacon, miközben az ukrán import uralja a keverékeket.

A belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül. Arhív fotó: Karnok Csaba

A gyenge tavalyi termés után kevés a méz a belpiacon, de nem csak a kínálat alacsony, a magas árak miatt a belföldi mézcsomagolók és a külföldi vevők sem jelentkeznek kereslettel – írta a Világgazdaság a napokban. A lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta: 2021 a mostoha időjárás miatt ismét rossz évet zártak a méhészek, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést.  

 

Klimatikus kockázat

– A tavalyi szezon végleg bebizonyította, hogy virágzás előtt két héttel sem becsülhető meg a nektár mennyisége. Ezentúl számolni kell a szélsőséges időjárással – mondta lapunknak Németh Attila vásárhelyi méhész. Tavaly a korán melegedő, majd újra hideg időjárás miatt akácmézből csak a szokásos mennyiség húsz százalékára számítottak május közepén-végén is.

– Azok a méhészek jártak jól, akik kockáztattak és felkészítették a méhcsaládokat, majd időben elindultak a begyűjtő területükre. A tavalyi csalóka helyzetben így akár közepes hozamot is el lehetett érni – magyarázta Németh Attila. A kockázatos döntésekről úgy fogalmazott: a felerősített méheknek munka kell, tétlenül elerőtlenednek, számuk megfogyatkozik.

 

Akácméz termelőtől

 

A repcét tavaly a májusi eső mentette meg, a későbbi aszály miatt viszont a napraforgó az akáchoz hasonlóan kétesélyes volt. A szokásosnál később kinyílt virágok a szárazság miatt kisebbre nőttek, jóval kevesebb nektárt adtak. 2020-ban az akácméz hivatalos felvásárlási ára 1400 forintról 2200-ra emelkedett, tavaly tovább kúszott felfelé. A piacokon a termelők kilónként 3, illetve 4 és fél ezer forint között árulták. Bross Péter, az OMME elnöke szerint a belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba.

 

Import keletről

 

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az import mézek két-három éve jelentek meg a hazai boltok polcain. A tapasztalatok szerint a kínaitól ugyan még ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán már megjelent a hazai mézkiszerelőknél is.

– Egyértelműen Kínából és Ukrajnából hozzák a legtöbb mézet Magyarországra. A szakemberek feltételezik, hogy miután a kelet-európai állam öt év alatt a semmiből nőtte ki magát méz-nagyhatalommá, már Ukrajnába is ázsiai eredetű termék kerül. Így rajtuk keresztül Magyarországra szintén jut belőle. Itthon a termeléstől a vevő asztaláig jelöljük a termékeink útját, nyomon követhető valamennyi lépés, miközben a külföldről érkező méz rontja az értékesítési esélyeinket – hangsúlyozta Németh Attila méhész.

 

Felülvizsgálatot ígértek

 

A kínai szabályozás nem tiltja, hogy mézből elvegyenek az eredetének meghatározására alkalmas alkotóelemeket. Bár ez Európában tiltott, a bevásárlóközpontban vásárolt mézkeverék arányait nem, csak az EU-n kívüli megjelölés kötelező. Hazai kezdeményezésre az Európai Bizottság a közelmúltban a szabályozás felülvizsgálatát ígérte. Németh Attila szerint ezzel a multicégek polcain tisztulna a kínálat.  

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!