Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Balog Zoltán: a kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika és a hittanoktatás között

Nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk, ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak.
A kormányzat versenyhelyzetet teremtett az etika és a hittanoktatás között azzal, hogy tavaly szeptembertől a diákok felmenő rendszerben kötelezően választhatnak közülük - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Protestáns tavasz 2014 rendezvénysorozat kedd esti beszélgetésén Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: nem az állam alkalmazottainak kell feltétlenül erkölcsöt oktatniuk, ezért adtak lehetőséget erre az egyházaknak, amelyek a múltban is alkalmasak voltak a hit- és erkölcstan oktatására.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt 2013. szeptember 1-jéig az egyetlen ország a volt keleti blokk országai közül, ahol nem iktatták a tanrendbe az erkölcstanítást, és addig erkölcstant - fakultatív módon - csak a magyar iskolák tíz százalékában oktattak.

Utalt arra, hogy Franciaországban tilos bármiféle hittant oktatni az iskolákban, ugyanakkor Németországban a hittanoktatásnak nagyon komoly tradíciója van. Hozzátette: a szekularizáció során az állam minden közösséget teremtő erőtől próbálta elvenni a közösségszervező feladatokat.

Bogárdi Szabó István református püspök hangsúlyozta: az erkölcsöt életgyakorlattá kell tenni, amelynek helyszíne a család, és a hittant sem feltétlenül kizárólag az iskolában, hanem a családokban kellene tanítani. Úgy fogalmazott: az állam időközben "betolakodott" a családok életébe, és ma már a szülők is sok problémáról gondolják úgy, hogy azokat az iskolának kell megoldania.

Rámutatott: az állam az utóbbi 70-80 évben sokszor nagyon korai életkorban megkezdte az egyes emberek "kisajátítását", ami a totális diktatúrákra jellemző. Azt mondta, a jó választása bizonyos élethelyzetekben okozhat hátrányt az egyénnek, viszont az ember akkor jár jól, ha erkölcsös.

Lánczi András filozófus, politikatudós, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője felvetette: vajon állami feladat-e, hogy meghatározzák az erkölcstan oktatás kereteit, amely nem egyszerűen ismereti tárgy, hanem "emberi minőségekkel, példákkal van összekötve". Megemlítette, hogy a nem családban született gyerekek aránya az elmúlt húsz évben majdnem elérte az ötven százalékot. Az erkölcsi értékeket nem biztos, hogy értik a gyerekek, és ha megértik is, nem biztos, hogy gyakorolják - állapította meg.

Szólt arról is, hogy a kisebb közösségekben jobban figyelnek az emberek egymásra, de ma már a kis falvakban sem annyira összetartóak a lakosok, mint korábban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lemondott Szekeres Imre jászsági MSZP-elnök

A Facebook-bejegyzése szerint azért döntött így, mert felelősnek tartja magát az… Tovább olvasom