Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Kishantos: a bíróság első fokon elutasította az új haszonbérlők birtokháborítás miatti keresetét

A bizonyítási eljárás során az is igazolást nyert, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető.
Együtt-PM: az érintett felek tartsák tiszteletben a bíróság döntését!

Az Együtt-PM felszólítja az érintett feleket, hogy tartsák tiszteletben Székesfehérvári Törvényszék Kishantos ügyében döntését, és ne végezzenek olyan tevékenységet az érintett területen, mely visszafordíthatatlanul befolyásolja a kishantosi földek állapotát - írta Szabó Rebeka független országgyűlési képviselő pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Székesfehérvári Járásbíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi perben kezdte meg a tárgyalást pénteken, ezek közül kettőnél elsőfokú ítéletet hozott, elutasította az új haszonbérlők keresetét.

Szabó Rebeka közleményében felidézte, hogy a Párbeszéd Magyarországért (PM) csütörtökön szólította fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), hogy azonnal vonja vissza a biztonsági őröket, akiket azért vezényeltek a kishantosi földekre, hogy a korábbi bérlők ne használhassák a földeket. Közismert, hogy nemrég a kiírt, de vitatott földpályázat új nyertesei - a folyamatban lévő jogvitát figyelmen kívül hagyva - beszántatták a kishantosi földeket, ezzel tönkretéve az ott folyó ökológiai gazdálkodást. A Párbeszéd Magyarországért már korábban is felvette, hogy ez kimeríti a hűtlen kezelés tényállását s ez - mint írta - a friss bírósági döntés fényében még inkább valószínűnek látszik.

Székesfehérvári Törvényszéken zajló három birtokvédelmi perben első fokon kettő esetben Kishantos javára döntött a bíróság, a harmadik esetben pedig halasztást rendelt el - emelte ki Szabó Rebeka. A bíróság kimondta, hogy jelenleg egyedül a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) és az egykori bérlő (Kishantos) között áll fenn jogviszony. Ez azt jelenti, hogy az új szereplők közül senki "nem lehet birtokon belül", ezért nincs és nem is lehet joga bármilyen tevékenységet végezni a területen - írta közleményében a független országgyűlési képviselő.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A kishantosi biogazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázaton a Kft. is elindult, de nem nyert.

November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását az NFA képviselőinek. Az NFA ennek ellenére átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.

Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. A Kft. illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen.

A bíróság első fokon elutasította az új haszonbérlők birtokháborítás miatti keresetét

A Székesfehérvári Járásbíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi perben kezdte meg a tárgyalást pénteken, ezek közül kettőnél elsőfokú ítéletet hozott, elutasította az új haszonbérlők keresetét – közölte a Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel.

Közleményük szerint mindhárom per tárgya kizárólag a 2013. novemberi birtokháborítás volt. A bíróság elutasította a kereseteket, mert jogi álláspontjuk szerint a becsatolt okiratok igazolták: az új haszonbérlőknek tudomásuk volt arról, hogy a korábbi haszonbérlő nonprofit kft. nem adta vissza a perbeli földterületeket az államnak.

Közölték, hogy a bizonyítási eljárás során az is igazolást nyert, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető. Ennek hiányában pedig a 2013. novemberi birtokvédelmi igény sem lehet alapos – tették hozzá.

Jelezték, hogy az ítélet egyik ügyben sem jogerős, írásbeli kézbesítésüket követően nyílik módja a peres feleknek esetleges fellebbezéseik előterjesztésére.

A pénteken tárgyalt harmadik ügyben a megidézett tanú távolmaradása miatt nem fejezték be a bizonyítási eljárást, a tárgyalást július 14-re halasztották.

Megjegyezték, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság előtt folyamatban lévő további peres ügyekben az első tárgyalás időpontja május 28. és május 29. lesz.

A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján szerdán közzétett közleményében jelezte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője – mint kijelölt hatóság – által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A kishantosi biogazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázaton a Kft. is elindult, de nem nyert.

November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA ennek ellenére átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.

Ács Sándorné, a Kft. egyik ügyvezetője akkor azt mondta, hogy 1998-ban úgy vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét.

Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. A Kft. illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

8 listát vettek nyilvántartásba az EP-választásra

A Modern Magyarország Mozgalom csalódott, a Jobbik kész részt venni egy programokat ütköztető vitán. Tovább olvasom