2014.08.29. 20:19
Csúcs vagy, Anita!
Sporttörténelmi sikernek örülhetett Szeged, amikor a helyi atlétika legnagyobb eredményét elérve Márton Anita bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon. A Titán TC súlylökőjének utóbbi egy éve meseszerűnek számít, edzéskörülményei viszont rémálomnak. A klasszisához méltatlan körülmények ellenére Anita lelkesen tekint a riói olimpia és egy újabb 80-as években született magyar csúcs megdöntése felé.
Minden idők legnagyobb szegedi eredményét érte el atlétikában [namelink name="Márton Anita"], a Titán TC súlylökője, aki bronzérmet szerzett a zürichi Európa-bajnokságon. Az is tény, hogy magyar súlylökő még sosem szerzett érmet világbajnokságon vagy kontinensviadalon. Az olimpikon azzal is beírta magát a sporttörténelembe, hogy 27 éves magyar csúcsot döntött meg, méghozzá nem néhány, hanem negyvenkettő centiméterrel messzebbre lökve a vasgolyót (19,04 méter), mint Horváth Viktória tette 1987-ben.
Rekordok Után és előtt
– Az egyik legnagyobb elismerés az volt, hogy Viktória valahogy megszerezte a telefonszámom, és a verseny után felhívott. A gratuláció mellett azt is elmondta, hogy nagyon büszke rám – árulta el Márton Anita két tévéfelvétel között, hiszen csütörtök délutáni edzésén a Digi Sport is forgatott.
Nem véletlenül ilyen nagy az érdeklődés iránta, hiszen ez óriási siker, amelyen csak egyvalaki nem lepődött meg. Anita edzője, [namelink name="Eperjesi László"], aki a nézőtéren ülve – a kontinensviadal tévéközvetítésén ezt mindenki láthatta – rezzenéstelen arccal vette tudomásul az elképesztő rekorddöntést.
– Szakmai körökben is hitetlenkedve fogadták azt a kijelentésemet, hogy tanítványom 19 méter felett lök majd az Európa-bajnokságon. Még Anita sem gondolt rá, hogy ekkora sikert elérhet, de nekem az edzéseken látottak elegendők voltak ehhez. 13 éve dolgozunk együtt, tudom, mire képes – mondta magabiztosan a szakember.
És tényleg megcsinálta. Az elmúlt egy évben Anita óriási fejlődésen ment keresztül, hiszen idén magyar fedett pályás vb-csúcsot is döntött hatodik helyével, stabilan 18 méter felett lök, így időközben a legrangosabb atlétikai sorozat, a Gyémánt Liga állandó meghívottja lett. A világ hét legjobbja között ott lesz a brüsszeli záróversenyen is, ahol már csak azok kapnak helyett, akik legalább egyszer az első három között végeztek.
– Megkönnyebbülést jelent, hogy sikerült állandó helyet kivívnom a világelitben, és a magyar csúcs megdöntése után is nagy kő esett le a szívemről, régi álmom volt az a pillanat. Ettől függetlenül nem dőlhetek hátra, és nem is akarok, hiszen két év múlva olimpia, amikor pont a legideálisabb korban leszek, és ott van még egy Horváth-rekord, amit jó lenne megdönteni – célzott Anita a 19,20 méteres fedett pályás magyar csúcsra, amely 1989-ben született.
A zürichi eredményhez képest ez nem is tűnik távolinak, de azért Anita óvatosságra int: ez már olyan komoly eredmény, amit az ő termetével nehéz megvalósítani.
– Sajnos alacsonynak számítok a mezőnyben, de az én magasságommal is löktek már 20 méter felett, szóval sosem adhatom fel – jelentette ki Márton, akinek edzője nagyon örülne, ha a riói olimpiáig további fél métert tudnának javulni. Csakhogy ez jelen helyzetben nem könnyű feladat.
Méltatlan körülmények
Az Európa-bajnoki bronz megszerzése után az öröm és büszkeség mellett az volt az első gondolatom: ez egy olyan eredmény, amellyel már gond nélkül lehetne lobbizni a Felső Tisza-parti stadion atlétikai pályájának teljes felújítására. Nem mintha a Titán TC eddigi eredményei alapján ezt már nem érdemelte volna ki, de egy ilyen siker után már tényleg nem legyinthet a városvezetés.
Az egyesület már próbálkozott az önkormányzatnál, kevés sikerrel, így most az atlétika kiemelt sportággá válása után a honi szövetségben bíznak. Jelenleg több városban épül egy minden szakág igényeit kielégítő rekortánpálya, de a heti rendszerességgel érmeket szállító szegedi sportolóknak ez még nem adatott meg.
Két éve az mentette meg a felkészülést, hogy Eperjesi László ezermesternek számít, így kollégái segítségével saját kezűleg épített egy dobókört. További gondot okoz, hogy a dobóatléták és a mellettük lévő futballpálya között nincs védőrács.
– Életveszélyes is lehet, ha egy dobás közben rosszul találnak el egy labdát – vallotta be edzés közben Márton Anita, majd épp lökéshez készülődött, amikor egy hozzá pattanó játékszert visszarúgott.
Felmerül a költői kérdés: méltó egy Európa-bajnoki bronzérmeshez, hogy másodállásban labdaszedő legyen?
