Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

A kályhacsempe kézzel készül

Hódmezővásárhely - Miután az alapokat elsajátította, Görögországban, Svédországban és Spanyolországban is tanulta a fazekasmesterséget a szombaton negyvenkét éves vásárhelyi Török Ferenc. Mivel csökkent a kereslet a hagyományos tárgyak iránt, váltott: kitanulta a kályharakás mesterségét.
Miután az alapokat elsajátította, Görögországban, Svédországban és Spanyolországban is tanulta a fazekasmesterséget a szombaton negyvenkét éves vásárhelyi Török Ferenc. Mivel csökkent a kereslet a hagyományos tárgyak iránt, váltott: kitanulta a kályharakás mesterségét. Műhelyében 2002 óta kézzel korongozott, népies jellegű tányérszemes kályhacsempék készülnek.

Huszonkét éve fazekas a hódmezővásárhelyi Török Ferenc. A most negyvenkét éves férfi a gimnázium után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, ahová azonban nem vették fel. Ekkor döntött úgy, hogy kitanulja a fazekasmesterséget.

– A szakma alapjait a Majolikagyárban sajátítottam el, a képzés két évig tartott, ezután a helyi Agyag és Szilikát Ipari Szövetkezetbe kerültem, ahol többek között zsűrizett, népies cseréptárgyakat készítettünk – mondja a kezdetekről. – A szülővárosom fazekashagyományait Mónus Ferenc neves fazekasmester műhelyében tanultam meg.

Török Ferenc és új kályhacsempéi. Egy óra alatt néggyel készül el. Fotó: Tésik Attila

„Vándorlegényként" dolgoztam görög, spanyol és svéd műhelyekben is.
Később bérkorongos lett Budapesten: iparművészeknek készített vázákat és lakberendezési tárgyakat. Az így összegyűjtött pénzből, illetve szülei segítségével 1990-ben megalapította ma is működő Hóvirág utcai műhelyét. Kezdetben hagyományos használati célokat szolgáló fazekasmunkák kerültek ki a kezéből: tányérok, bögrék, kancsók. Hat évvel ezelőtt azonban visszaesett az ezek iránti kereslet.

– Kézzel korongozott és döngölt, népies jellegű tányérszemes kályhacsempéket kezdtem készíteni – mondja a fazekas. – Az ehhez szükséges, mára elfeledett mozdulatokat idős, dunántúli mesterek mutatták meg nekem. Két évvel ezelőtt a kályha összerakásának tudományát is kitanultam.

Török Ferenc eddig harminc kályhát készített, amelyek többek között vásárhelyi, orosházi, visegrádi és szentendrei házak ékességei lettek. Ezenkívül búbos kemencéket és csikótűzhelyeket is épített. Rendszeresen jár kiállításokra, többször megfordult már a Művészetek Völgyében – a jelek szerint a váltás jól sikerült.

Így készül a cserépkályha

A kályhaépítés a helyszín és a kémény vizsgálatával kezdődik. A megrendelő elképzelései alapján ezután elkészül a tervrajz, amit a szín és a megfelelő ajtó kiválasztása követ. A kályhacsempék speciális, samottos anyagból készülnek, amelyre végül fazekasmáz kerül. A korongon egy óra alatt négy darab csempe születik. A párkány elemeit és a domború, főként növényi levelekkel díszített sarkokat Ferenc segítőtársa, Tisza András gipszmintái alapján formázza meg. Egy kisebb kályhához száznyolc csempe kell, míg egy nagyobbhoz több százra is szükség lehet. Az összerakás időigényes, akár hat napig is tarthat.

Olvasóink írták

  • 1. Rusiczki Arpad 2008. szeptember 27. 21:34
    „Jo napot kivanok! Szeretnem felvenni a kapcsolatot Torok Ferenc urral .koszonom tisztelettel R Arpad”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Etnoszociológus a nemzetről Hódmezővásárhelyen

Hódmezővásárhely - Dr. Csámpai Ottó, etnoszociológus, egyetemi docens, kandidátus, a Nagyszombati… Tovább olvasom