Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Disznóságok

"Talán a házi, a paraszt, a tanyai meg a magyaros elnevezés védelmén is el kellene gondolkodni."
Ha egy szombat délelőtt történetesen Salzburgban éhezik meg az ember, szerencséje van, csak a fellegvár felé kell vennie az irányt, és máris ott találja magát a környékbeli gazdák ínycsiklandozó portékái között. Körbeszimatol a standokon, levágat egy szelet ropogós parasztkenyeret, megkeneti házi vajjal, rakat rá egy halom érett füstölt sonkát, házi sajtot, zsenge hagymát, salátát, becsap hozzá egy kupica snapszot, forralt bort, kefirt vagy joghurtot akár egész csuporral. Aztán már jól is van.

Az ilyesfajta várostéri hangulatot és gasztronómia minőséget szeretném érezni és kóstolni akkor is, amikor éhségem, szomjúságom és társasági kíváncsiságom kihajt a napokban Szegeden a Széchenyi térre a disznótoros és pálinkafesztiválra.

Ahogy legutóbb a Hungarikum Fesztiválon, most is olyan „kuriózumokra" vadászom – hiszen sütni-főzni amúgy is jól tudunk –, mint a jó füstölt kolbász, a jó füstölt sonka és a jó füstölt szalonna. Ahogy a jó bornak meg a jó pálinkának ismét kultúrája lett Magyarországon, a bolti és ne szépítsük, a piaci füstölt áruk zöme is fordított utat bejárva már-már közelít a kutyaeledel szintjéhez. A kolbász íze, állaga, illata pocsék, a császárszalonna tépőfogak nélkül elrághatatlan, a füstölt sonka élvezhetetlen, összeszárad, vagy megzöldül. Disznóság!

A borral, pálinkával ellentétben a gazdák ízletes termékeivel közvetlenül jóformán csak a mostanihoz hasonló gasztronómiai rendezvényeken vagy háznál, disznóvágó rokonaiknál, barátainknál találkozhatunk. Azok viszont, akik nagyban kezdték el gyártani a füstölt árut, tisztelet a kivételnek, sorra elkurvultak. Félre a hagyományos receptekkel, alapanyaggal, érlelési, füstölési technológiával, arccal a kínai típusú tömeggyártás felé. Majd bolond lenne hetekig forgatni a szalonnát meg a sonkát a sós páclében, meg hideg füsttel, pihentetéssel bíbelődni, amikor kitűnő mesterséges adalékok, tartósítók meg villámgyors forró füstölési technika is van a világon. Sőt! Feltalálták már a por alakú, meg az ebből készült folyékony füstöt is. A kolbásznál a gyorsaságnál is van nyomósabb érv a sietségre, ugyanis egy tisztességes füstölésnél a víz elpárolgása miatti súlyveszteség elérheti a 40 százalékot is. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan ugrásszerűen nő a minőség is, de ez kit érdekel. Amikor semmi nem az, aminek látszik, semmi nem az, aminek hívják, talán a házi, a paraszt, a tanyai meg a magyaros elnevezés védelmén is el kellene gondolkodni.

Hallom persze a vállalkozók hangját, árverseny van, drágábban nem lehet eladni az árut. Biztos sok benne az igazság, de ahogy a borász, a pálinkakészítő, a zöldség-gyümölcsös is el tudja adni a drágább, de értékesebb portékáját, a húsos is adjon már magára annyira, hogy a választék kedvéért valódi hagyományos ízekkel is megtiszteli vásárlóit. Mint a németek, olaszok, spanyolok, a szerbek, lengyelek vagy horvátok. Hajrá, magyar gazdák!

Olvasóink írták

  • 5. csaktudja 2011. március 05. 09:26
    „A szerkesztővel sokban egyet értek. Szegedről kitelepültként ma vidéken élek és" disznóságok" tekintetében ma is ellátom a Szegeden rekedt rokonaimat, ismerőseimet az általuk kért áruval, sőt még a tárolásban is segítek kikerülve ezzel a lakótelepi kamrák hiányát. Igaz nem települtem ki a Széchenyi térre, nem is tehetném.
    DE!!!!! Ha vettem a fáradtságot és városiként kitanultam az állattartás lényegét, évről - évre invesztálok ebbe majd feldolgozom a saját nevelésű állatokat a már említett ismeretségi kör részére, akkor ne jöjjön semmi hivatal azzal, hogy ilyen-olyan engedélyeket szerezzek be, építsek vágóhidat, fizessek különböző költségeket mert ha nem .... akkor büntetnek. Pár évvel ezelőtt elképesztő képeket láttunk a TV-ben" ügyes" vállalkozók feldolgozással kapcsolatos tevékenységéről. Na a hivataloknak ott kellene erősködni és az elkövetőket nem büntetgetni hanem helyszínen lelőni. Már bocs az erős kifejezésért, de ezek csak arrébb települnek és folytatják tovább az általuk megszokott módon, esetleg megveszik a hivatali dolgozót kilóra.
    Vannak-vagyunk sokan akik megszállottságból ma is a hagyományost részesítjük előnyben, mást nem is készítünk hisz mi is azt esszük. Akkor ne a házi disznóvágást próbálják ellehetetleníteni, hanem lépjenek fel a pénzhajhászó nagyüzemi és korlátlan igényű egyéb feldolgozókkal szemben.”
  • 4. purgator 2011. március 04. 17:55
    „Ha visszasirjuk a vidék izeit, előbb a vidéket kell rendbetenni. Majd, ha nyugatEU-s "kollégáihoz" hasonlóan állami támogatás segiti a magyar termelő tiszteletreméltó, fáradtságos munkáját és nem azért tűznek ki neki EU-s "jutalmat", hogy felszámolja eddigi megélhetését és a paraszt kifejezés legalább olyan tiszteletet ébresztővé válik, mint német megfelelője, a Bauer = épitő, alkotó, teremtő, akkor lehet elkezdeni beszélni a termékeinek rangositásáról.”
  • 3. achilleus 2011. március 04. 16:40
    „Ez viszont tényleg egy nagy disznóság lenne, a magyar kamillát is a G3eiger, Bayer és egyék méreggyáraktól??
    A gyógyszergyárak által lefizetett EU-bürokraták tömeggyilkosságra készülnek! Le velük! Ki az EU-ból!!

    - Az EU 2004-ben elfogadott irányelve,
    <http://ec.europa.eu/health/files/eudralex/vol-1/dir_2004_24/dir_2004_...>amelyet
    2011. április 1-jétől nálunk is teljes körűen alkalmaznak, a "növényi
    gyógyszer" kategóriába sorolt bármilyen gyógyszert, "amely hatóanyagként
    kizárólag egy vagy több növényi anyagot vagy egy vagy több növényi
    készítményt, vagy egy vagy több ilyen növényi anyag és egy vagy több ilyen
    növényi készítmény kombinációját tartalmazza". Ez a szabályozási forma tehát
    a gyógy- és aromanövényeket a gyógyszer kategóriába sorolta. 2011-től
    gyógyítás céljából már csak az e formában regisztrált növényi eredetű
    készítmények forgalmazhatók. Ez magyarán azt jelenti, hogy ha valaki például
    kamillateát szeretne készíteni, akkor ehhez a gyógynövényt hamarosan
    gyógyszerként kell megvásárolnia, és csak gyógyszertárban juthat hozzá? A
    gyógynövényboltoktól is búcsút kell vennünk?

    - Az EU 2004-ben elfogadott, a kérdésben szereplő irányelvét a 2005. évi
    XCV. Gyógyszertörvény, az 52/2005 (XI. 18.) EÜM rendelet, valamint az
    53/2005 (XI. 18.) EÜM rendelet építette be a magyar jogrendbe. E szerint
    2011. április 1-jétől a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
    gyógyhatással való hivatkozással nem hozhatók forgalomba. Ez érinti az
    Országos Gyógyszerészeti Intézet által korábban
    "gyógytermékként" regisztrált növényeket tartalmazó készítményeket
    (kapszulákat, oldatokat, teakeverékeket, egykomponensű teákat stb.). Mintegy
    300-350 ilyen termékről lehet szó. Némi könnyebbséget jelent, hogy a
    korábban már legyártott termékek lejárati idejükig, de legfeljebb még 2 évig
    forgalomban tarthatók. Az egykomponensű teák (kamilla, hársfa stb.), ha azok
    gyógyszerkönyvi minőséget képviselnek, a patikákban lesznek megvásárolhatók
    (a drogériákban nem!).

    A teák forgalmazásának további lehetősége, hogy azokat élelmiszerré
    minősítik át. Ebben az esetben a terméknek meg kell felelnie az élelmiszerre
    vonatkozó jogszabályoknak. A gyógynövények élelmiszerré történő átminősítése
    esetén a terméken nem lehet betegség megelőzésére, gyógyítására vagy
    kezelésére vonatkozó tulajdonságokat feltüntetni, ami igen nagy hátrány.
    További probléma, hogy az ilyen termékek minősége meglehetősen bizonytalan.
    Ezek a patikákban nem, de az élelmiszerboltok többségében, például "élvezeti
    tea" formájában vásárolhatók meg.

    - Az EU-irányelv bevezette az egyszerűsített törzskönyvezési (forgalomba
    hozatali engedélyezési) eljárást a "növényi gyógyszerek" vonatkozásában, és
    azt a tagországok gyógyszer-engedélyezési hatóságainak a hatáskörébe
    sorolta. Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) kapott
    erre felhatalmazást. Ha tehát egy gyógynövénykészítményt gyártó cég
    forgalomba szeretné hozni a termékét, akkor bonyolult, igen költséges és
    több éven át tartó, kétes végkimenetelű engedélyeztetési eljárásra
    számíthat? Ugyanúgy, mint egy gyógyszergyár?

    - A kizárólag növényi összetevő(ke)t vagy növényi összetevőt is tartalmazó
    gyógyhatású termékek (kapszulák, oldatok, teakeverékek, egykomponensű teák
    stb.) gyártói, illetve forgalmazói 2011. március 31-éig kérhetik (kérhették)
    készítményeik átminősítését növényi gyógyszerré. A 2004/24/EK irányelv
    alapján a gyógynövények átminősítése hagyományos növényi gyógyszerré
    "egyszerűsített" eljárással is történhet. Ez az "egyszerűsített" eljárás a
    hazai gyártok számára olyan többlet ráfordítást és adminisztrációs terhet
    jelent, amit nem tudnak (nem tudtak) vállalni. Ugyanakkor a
    követelményrendszer sem teljesen egyértelmű. Ennek eredményeként az eltelt 6
    év folyamán egyetlen hazai termék átminősítése sem történt meg. A jelenleg
    megszűnő 300-350 termékből legfeljebb 2-3 termék sikeres átminősítése
    várható.

    - Mi lesz a már a piacon lévő, ismert és bevált, a fogyasztók által keresett
    gyógynövénytartalmú készítményekkel? Az EU-irányelv nyomán megalkotott magyar
    minisztériumi rendelet<http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500052.EUM>szerint
    "a hagyományos növényi gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedély
    megadásához a szóban forgó gyógyszernek vagy terméknek... legalább 30 éves
    időtartamon keresztül gyógyászati használatban kell lennie, ebből legalább
    15 évig az EGT-ben". Lehetséges, hogy a jelenleg megvásárolható
    gyógynövénytartalmú készítmények túlnyomó többsége tavasztól egy csapásra
    illegálissá válik, illetve a hatóságok intézkednek arról, hogy kivonják őket
    a forgalomból?

    - A hazai gyógytermék piac a hivatkozott rendelet alapján gyakorlatilag
    felszámolásra kerül. A továbbiakban csak azok a gyógytermékek
    forgalmazhatók, amelyek növényeket nem, csak kizárólag egyéb anyagokat, pl.
    vitaminokat vagy ásványi anyagokat stb. tartalmaznak. Marad az
    étrend-kiegészítővé vagy élelmiszerré történő átsorolás. E két esetben a
    termék gyógyító hatására vonatkozó utalás nem vagy csak korlátozott keretek
    között tüntethető fel.

    - Professzor úr már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az EU-szabályozás
    ellentmondásos voltára és arra, hogy 2004 óta az egyes tagországokban milyen
    folyamatok indultak el a direktíva előírásainak megkerülése céljából.
    Például Franciaországban a monoteák 2011 utáni forgalmazhatósága érdekében
    elfogadták a nem gyógyszertárakban forgalmazható növényi drogok listáját,
    Finnországban pedig a gyógyszernek minősülő, növényi eredetű termékeket
    élelmiszerboltokban is lehet forgalmazni. Ezek szerint a nemzeti
    szuverenitás határai a gyógynövények ügyében is tágíthatók ... Ön milyen
    esélyt lát erre Magyarországon?

    - A direktíva előírásai Magyarország számára is kötelezőek. Amit saját
    hatáskörben tenni lehetne, az a növényi gyógyszerré való átminősítési
    folyamat egyszerűsítése, ugyanis ennek lépéseit a direktíva konkrétan nem
    határozza meg. A további lehetőség, hogy az élelmiszerré történő
    átsoroláskor is legyenek minőségi feltételek. Csak olyan gyógynövényteák,
    teakeverékek legyenek forgalmazhatók élelmiszerként, amelyek a biológiai
    hatásért felelős anyagokat garantáltan tartalmazzák.

    Az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása

    Nyúljunk vissza egy kicsit az időben... Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
    (WHO) Pekingben 2008. november 8-án tartott, a hagyományos orvoslásról szóló
    kongresszusának résztvevői többek között leszögezték: "Elismerjük a
    hagyományos orvoslást mint az elsődleges egészségmegőrzés egyik formáját,
    annak érdekében, hogy széles körben hozzáférhető és elérhető legyen, és hogy
    hozzájáruljon az egészség megőrzéséhez... A hagyományos orvoslás tudományát,
    az eljárásokat és gyógymódokat tiszteletben kell tartani, meg kell őrizni,
    támogatni kell <http://www.wpro.who.int/china/sites/hsd/beijing_declaration.htm>és
    széles körben, megfelelő módon kell népszerűsíteni minden országban a
    lehetőségekhez képest."”
  • 2. bélás 2011. március 04. 13:56
    „a disznótenyésztőket is védeni kellene nem csak a toros elnevezést”
  • 1. gavallér 2011. március 04. 11:56
    „Csak a Salzburg környéki paraszt azért hogy a tanyáján lakik azért is pénzt kap az Osztrák Szövetségi Államtól.
    Hoppá!
    Kis apróság, de nem elhanyagolható ám, Szerkikém!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cukor nélkül

"Lehet használni helyette például mézet – amiről évek óta tudjuk, hogy sokan hamisítják." Tovább olvasom