Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Vonul a Tisza

"A Tiszával való küzdelemben egy új szemlélet hozhat kiegyezést, az, amely megadja a folyónak, ami az övé. A 2001-ben körvonalazódott és jelenleg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése néven ismert elgondolás annyit igazít ki Vásárhelyi Pál egykori tervein, hogy a folyónak egyes szakaszain árvízcsúcscsökkentő tározókat hoz létre, ahol a víz kiönthet."
Amikor 1879. március 12-én a Tisza a petresi gát után áttörte a Szegedet még védelmező vasúti töltést is, a folyó 806 centiméterrel tetőzött. A nagy víz, amely elpusztította Szegedet, mintegy 170 centiméterrel volt kisebb, mint az a tetőzés, amely a héten előttünk áll. Hétfőre virradóra megdőlt a Tisza 1970-es rekordja is, az emberek mégis bizakodóak lehetnek. Bár előttünk van még a Tisza tetőzése, és a töltéseknek még hetekig nagy nyomást kell kiállniuk, azt máris érzi mindenki: ennek az újabb védekezési időszaknak is a magyar vízügyi szakma a hőse. Össze lehet vetni munkájuk eredményét a Vajdaságból vagy Romániából érkező hírekkel, ahol a gátak szintén alkalmasak lennének a magas víz megfogására, de már az áradás előidőszakában a töltések átázásától kell tartani.

Az 1970-es nagy víz óta megerősített védművek minden bizonnyal Szegeden is, Szolnokon is bírják majd a nyomást. A Tisza azonban nem véletlenül vívta ki a partjainál lakók félelemmel vegyes tiszteletét. Százhatvan éve, amióta 1846. augusztus 27-én gróf Széchenyi István mint a Tisza-szabályozás királyi biztosa Tiszadobnál megtette az első kapavágást, a munkákat a természettel küzdő ember szemléletmódjával végzik. A Tiszát kiegyenesítették, de minél kevésbé terült szét, az áradások annál könnyebben rohantak le rajta, s a védekezés egyre magasabb és erősebb gátakat követelt. De bármennyire magasak a gátak, minden nagyobb tiszai áradásnál ugyanaz a félelem jön elő: elég erősen tartják-e töltései a folyót? A Tisza mintha legyőzhetetlen lenne. Szolnoknál például a 2000-es áradás idején alig volt nagyobb a vízhozama, mint 1970-ben, mégis 1,32 méterrel magasabban tetőzött, ami azt a rémképet vetítette előre, hogy a gátakat – nagy költségen – egyre magasabbra kell építeni.

A Tiszával való küzdelemben egy új szemlélet hozhat kiegyezést, az, amely megadja a folyónak, ami az övé. A 2001-ben körvonalazódott és jelenleg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése néven ismert elgondolás annyit igazít ki Vásárhelyi Pál egykori tervein, hogy a folyónak egyes szakaszain árvízcsúcscsökkentő tározókat hoz létre, ahol a víz kiönthet. Ezzel csökkenthető lesz a meder melletti védekezés költsége, és egy új tájgazdálkodás keretében részben visszaállhat a Tisza eredeti természeti rendszere. A gátakat azután is erősen kell majd tartani, de a nehezen szelídülő folyó mentén a védekezést segíti majd, ha a Tisza szabadabbá válik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kölni, víz

"Szeged és a víz, sőt a Nagyvíz, így, nagybetűsen: mitikus kapcsolat. Olyan legendárium, tele… Tovább olvasom