Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeztek az EU-ban

A budapesti Terror Háza Múzeumnál mécsesgyújtással egybekötött megemlékezést tartottak.
A soros EU-elnökséget betöltő Litvániában, Vilniusban kiállítást és ifjúsági konferenciát tartottak, a budapesti Terror Háza Múzeumnál mécsesgyújtással egybekötött megemlékezést tartottak a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján. A KDNP és az MSZP egyaránt a közös európai emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Vilniusban, az évforduló előtti napon, csütörtök este gyertyagyújtással emlékeztek a Népirtás Áldozatainak Múzeuma előtti téren. "Fontos, hogy értelmet adjunk az áldozatok szenvedésének, és megakadályozzuk a jövőben a kegyetlen, elnyomó rezsimek létrejöttét Európában és máshol a világon" - hangoztatta Linas Linkevicius litván külügyminiszter.

Pénteken a litván főváros Tuskulenai emlékparkjában megnyitották a Totalitarianizmus Európában című kiállítást, és egy ifjúsági konferencia kezdődött erről a témáról. A rendezvény vendége a három balti ország igazságügyi minisztere, valamint a magyar, a cseh, a lengyel, a román és a horvát kormány képviselői. A Magyarországot képviselő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a programban "Az európai fiatalság és a totalitárius diktatúrák bűneinek emlékezete" témakörében mondott beszédet.

Az emléknap alkalmából közös nyilatkozatot adott ki az észt, a lett és a litván kormányfő. "A kommunizmus és a nemzetiszocializmus több millió emberéletet követelt. A balti országokban minden családot elért ezeknek az alávaló rezsimeknek az ereje" - olvasható Andrus Ansip észt, Valdis Dombrovskis lett és Algirdas Butkevivius litván miniszterelnök nyilatkozatában.

Budapesten Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ágh Péter, az Országgyűlés ifjúsági bizottságának alelnöke, a Fidelitas elnöke közösen gyújtott mécsest a Hősök falánál, majd a Terror Háza múzeumban az áldozatok emlékére.

Rétvári Bence azt mondta: Magyarország és az egész közép-európai térség számára azért is volt fontos ennek az emléknapnak az európai elfogadása, mert "valahogy azoknak az áldozatoknak az emléke halványabb, akiket a kommunista rendszer gyötört meg". Hangsúlyozta továbbá: fontos, hogy az egész Európai Unióban a mai napon mind a holokauszt, mind a kommunizmus áldozatairól megemlékezzenek.

Megjegyezte azt is, még nagyon sok munka van azzal kapcsolatban, hogy a nyugat-európai országok is ugyanúgy ítéljék meg a kommunizmus rémtetteit mint ahogy "mi, magyarok megítéljük".

Ágh Péter azt mondta, hogy "a barna és a vörös diktatúra" tönkretette a 20. századot, ezért fejet kell hajtani minden áldozat előtt.

Az emléknap alkalmából kiadott közleményében a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is kiemelte: a közös európai múlttudat és a kollektív emlékezet megerősítése kiemelkedően fontos. Európának meg kell tudnia, hogy milyenek voltak a totalitárius rendszerek, hogy még egyszer ebbe a csapdába ne sétáljon bele. A magyar soros uniós elnökség alatt a magyar kormány kezdeményezésére létrejött európai emléknap mindezeket a célokat jól szolgálja - hangsúlyozta a párt.

A kisebbik kormánypárt közleményében felidézte: arra emlékezünk, hogy 1939-ben ezen a napon egyezett meg egymással a náci Németország és a kommunista Szovjetunió, és ekkor osztották fel egymás között Közép- és Kelet-Európát. Az emlékezés hozzásegít a bűn és a fájdalom feldolgozásához - emelte ki a KDNP.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnök-frakcióvezetője közleményében azt írta: a bűnök nem évülnek el, a felelősség alól kibújni pedig senkinek nem lehet. Emlékezni és emlékeztetni viszont mindannyiunk közös feladata és politikai felelőssége.

Az ellenzéki pártvezető szerint fontos az emléknap életben tartása azoknak, akik az emberi méltóságot elismerik, a kisebbségek jogérvényesítését követendő célnak tekintik. Így tesznek a szocialisták most és a jövőben is - tette hozzá.

Az Európai Unió igazságügyi miniszterei lengyel-magyar-litván kezdeményezésre 2011. június 10-én Luxembourgban fogadták el azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop-paktum - más néven Hitler-Sztálin-paktum - aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, Varsóban. 2012-ben az esemény házigazdája Magyarország volt. Harmadszor, idén a soros EU-elnök Litvániában emlékeznek meg a totalitárius diktatúrák áldozatairól az európai emléknapon.

Olvasóink írták

  • 4. pachakuti 2013. augusztus 24. 16:29
    „Kissé elgondolkodtató, és rávilágít az itthoni ún. önkényuralmi rendszer működtetőire és haszonélvezőire, hogy ´56-ban előbb volt a "Vesszen Gerő!" jelszó, mint a "Ruszkik haza!"”
  • 3. rózsakert 2013. augusztus 23. 20:40
    „kurucziára is gondoltak?????”
  • 2. queenmargareth1 2013. augusztus 23. 19:57
    „hát a fidesz befér”
  • 1. Apátfalvi** 2013. augusztus 23. 19:31
    „<moderálva> mindazokat, akik eme 2 szörnyrendszer valamelyikét éltetik, tetteit magyarázzák.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több száz embert kitelepítettek erdőtűz elől a Spanyolországban

Pénteken 200 tűzoltó küzdött a lángokkal a földön és a levegőből. Csaknem 500 hektár erdő… Tovább olvasom