Délmagyar logó

2018. 05. 23. szerda - Dezső 17°C | 27°C Még több cikk.

Ősi meteoritok a Naprendszer keletkezésének rejtelmeiről árulkodhatnak

Két meteoritdarabka, amelyet az Antarktiszon, a XX. század közepéről származó hórétegben fedeztek fel francia kutatók, Naprendszerünk keletkezésének rejtelmeiről lebbenthetik fel a fátylat.
A leletről a Science legújabb számában közölnek tanulmányt a kutatók. Az égi vándorokra Antarktisz középső részén, a francia-olasz Concordia-kutatóállomás közelében vett hóminták felolvasztásakor bukkantak a kutatók - olvasható a Space (http://www.space.com) csillagászati hírportálon.

A tudósok felolvasztották a hómintákat, majd filtrálták a folyadékot, s megvizsgálták a fennmaradó üledéket.

"Az 55 éves rétegből vett minták meglepően tisztának bizonyultak, s amikor felolvasztottuk a havat, majd megvizsgáltuk a részecskéket, rájöttünk, hogy közülük legalább kettő földön kívüli" - hangsúlyozta Jean Duprat, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy először találtak ennyire szennyezésmentes mintákat.

A lelet más vonatkozásban is rendkívülinek bizonyult. Szokatlan a két meteoritdarabka vegyi összetétele, mivel igen magas a széntartalma.

"Tömegük több mint felét szénben gazdag anyagok alkották, holott a kezdetleges meteoritoknak alig néhány százalékát teszik ki ilyen vegyületek" - magyarázta Jean Duprat.

A meteoritok másik furcsaságát a ritka deutérium magas koncentrációja jelentette. (A deutérium, vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja. Magja egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont. Természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.)

A magas szén- és deutériumtartalom arra utal, hogy ezek a meteoritdarabkák üstökösökből származhatnak, amelyek a Nap közelébe kerülve, veszítenek anyagukból, ezt "beszippanthatja" a Föld gravitációja.

"Amit tudunk, hogy ezek a részecskék valamilyen, a Naprendszer fejlődésének legkorábbi szakaszából eredő objektumból származnak, mivel összetételük igen kezdetleges" - jegyezte meg Jean Duprat.

A francia kutatók meggyőződése szerint az általuk talált töredékek a Naprendszerünknek abból a korszakából származnak, amikor még nem léteztek a bolygók. Központi csillagunkat ebben az időszakban protoplanetáris korong övezte, amely későbbi "összecsomósodásával" jöttek létre a bolygók.

Amennyiben ez a feltevés igaznak bizonyulna, a meteoritdarabkák rengeteg információval szolgálhatnának arra nézve, hogyan +épült fel+ Naprendszerünk, s esetleg arról is fellebbenthetik a fátylat, hogy miként keletkezett bolygónkon az élet. Egyes szakértők szerint ugyanis üstökösök és meteoritok révén kerültek szerves vegyületek a Földre, amelyek az élet kezdeményeinek bizonyultak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltávolítottak egy csomót a spanyol király tüdejéből

Műtétet hajtottak végre János Károly spanyol királyon szombat délelőtt, hogy eltávolítsanak egy… Tovább olvasom