Izraeli–palesztin konfliktus

2024.03.19. 07:59

Ciszjordániában is palesztin titkos alagutak után kutat az izraeli hadsereg

Az izraeli–palesztin háború 165. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A palesztinok egy megsebesült fiatal segítségére sietnek, miután 2024. március 18-án izraeli bombázás volt Gáza város központjában, az Izrael és a Hamász fegyveres csoport között zajló csaták közepette

Fotó: AFP

Jövő hét elején egyeztethet az izraeli és amerikai kormány a rafahi katonai akcióról

Az izraeli kormány nemzetbiztonsági tanácsadója is Washingtonba utazik, hogy az izraeli haderő Rafahba tervezett offenzívájával kapcsolatos tervekről és az amerikai aggályokról egyeztessen várhatóan a jövő héten - közölték kedden amerikai és izraeli részről. 

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy 

az egyeztetés előreláthatóan a jövő hét elején lesz, míg az izraeli kormány keddi közleménye ismertette, hogy a delegációnak tagja lesz Ron Dermer stratégiai miniszter, Izrael korábbi, egyesült államokbeli nagykövete, valamint Cahi Hanegbi, a Netanjahu-kormány nemzetbiztonsági tanácsának elnöke. 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő keddi közleményében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy célja változatlan és eltökélt abban, hogy végrehajtsa a katonai műveletet Rafah városában a Hamász még aktív egységeinek megsemmisítése érdekében. 

Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök hétfőn, egy hónap elteltével ismét telefonon egyeztetett, és megállapodott abban, hogy Izrael delegációt küld Washingtonba a katonai akció kérdéseinek tisztázására. 

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn arról beszélt, hogy a konfliktus ezen kritikus szakaszában lehetőség nyílik arra, hogy egy asztalhoz ülve és minden szempontot mérlegelve beszéljenek az előrevezető lépésekről. 

Az Egyesült Államok és Izrael között az elmúlt napokban a gázai katonai akció körüli feszültséget fokozta, hogy az amerikai szenátus demokrata többségének vezetője, Chuck Schumer a felsőház előtt csütörtökön mondott beszédében kormányváltást és új választásokat, valamint Benjámin Netanjahu távozását sürgette, akit akadálynak nevezett az izraeli-palesztin szembenállás megoldásában. 

A Fehér Ház a kijelentésre úgy reagált, hogy a szenátornak jogában áll véleményének kifejtése, és az izraeli emberek dolga eldönti, hogy kit akarnak vezetőjüknek. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a demokrata felsőházi vezető "jó beszédet" mondott. 

Benjámin Netanjahu helytelennek nevezte a távozásáról szóló kijelentéseket.

Macron: Franciaország továbbra is „kíméletlenül” fellép az antiszemitizmussal szemben

Emmanuel Macron francia államfő a zsidó közösség képviselői előtt ígéretet tett arra, hogy az állam a korábbihoz hasonlóan, „ugyanazzal a határozottsággal” és „ugyanazzal a hajthatatlansággal” folytatja a küzdelmet az antiszemitizmus ellen, amely az országban a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-i izraeli terrortámadása óta erősödik.

„Bármikor, amikor az antiszemitizmus legkisebb nyoma is megjelenik, kíméletlenek leszünk, ahogyan mindig is tettük, és ahogyan elődeim is tették” – jelentette ki az államfő a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsának (CRIF) nyolcvanadik évfordulója alkalmából a francia elnöki hivatalban rendezett ünnepségen hétfő este. „Az antiszemitizmuson keresztül a nemzetet egyesítő alapot támadják” – hangsúlyozta az elnök.

Yonathan Arfi, a CRIF elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az antiszemita cselekmények „megsokszorozódtak az október 7-i támadás óta, és a köztársasági modellünket úgy támadják, mint még soha korábban az elmúlt nyolcvan évben”.

A szervezet összesítése szerint az antiszemita cselekmények száma 1676-ra ugrott 2023-ban, szemben a 2022-es 436-tal.

Yonathan Arfi azt kérte, hogy Franciaország tanúsítson „ugyanolyan szolidaritást és bizalmat a terrorizmussal szemben álló izraeli demokráciával”, mint ahogyan Ukrajnával teszi Oroszországgal szemben. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Franciaország „szigorúbban ítéli el Izraelt, mint más demokráciák” a nemzetközi intézményekben.

MACRON, Emmanuel
Emmanuel Macron francia elnök helybeliekkel találkozik Marseille La Castellane kerületében 2024. március 19-én. Az elnök a biztonság helyzetéről és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről tájékozódik a dél-franciaországi kikötővárosban
Fotó: Christophe Ena / Forrás: MTI/EPA/AP pool

Az államfő válaszában úgy fogalmazott, hogy „Izraelt szeretni, biztonságát akarni nem jelenti azt, hogy egy adott demokratikus kormány minden döntésével egyet kell érteni”. „El kell fogadnunk, ahogyan azt a demokráciák lehetővé teszik, hogy hangot adunk nézeteltéréseiknek” – mondta az elnök, ismételten „a humanitárius jog, a háborús jog, a nemzetközi jog” tiszteletben tartását kérve a Gázai övezetben.

Ciszjordániában is alagutak után kutat az izraeli hadsereg egyik új különleges egysége

Ciszjordániában is palesztin titkos alagutak után kutat az izraeli hadsereg néhány hónapja létrehozott egyik különleges egysége – jelentette katonai beszámolók alapján kedden a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet.

Az új egység az ország központi részének parancsnoksága alá tartozik, mérnökökből, titkosszolgálati és más szakemberekből áll, és olyan információkra támaszkodik, amelyeket az Izrael által megszállt terület határa mentén élő civilek és az izraeli hírszerzés szolgáltat neki.

A hadsereg közlése szerint egyelőre nem találtak olyan titkos alagutat Ciszjordániában, amelyet palesztin fegyveresek abból a célból építettek volna meg, hogy Izrael elleni támadásokat készítsenek elő és hajtsanak végre, mint a Gázai övezetben. A hadsereg azonban hangsúlyozza, hogy nem zárható ki ilyenek létezése ezen a palesztin területen sem.

A ciszjordániai Túl-Karm várossal szemközti Bét-Hefer izraeli falu lakosai néhány hónappal ezelőtt arról számoltak be, hogy fúrás zaját hallják otthonuk közeléből. Kiszállt a helyszínre a hadsereg egy olyan egysége, amelynek már volt gyakorlata alagútfeltárásban, de többszörös ellenőrzés után sem talált a közelben föld alatti járatot. A vezérkar mégis úgy döntött, hogy létrehoz egy külön egységet a további kutatásra.

Az alagútfeltáró egység a létrehozása óta eltelt hónapokban Ciszjordánia különböző részein föld alá vezető lejáratokat talált, néhány hete például a Hebron-hegynél és a Jeruzsálemtől északkeletre fekvő Silóban, de kiderült, hogy ezek nem alagúthoz vezetnek.

A hadsereg egy tisztségviselője a lapnak nyilatkozva elmondta: könnyen elképzelhető, hogy palesztin terrorszervezetek a gázai minta alapján Ciszjordániában is fúrnak alagutakat, és bevetik a korábban már begyakorlott harci módszereket. Az alagutak megfigyelő vagy harci drónok tárolására is alkalmasak lehetnek. Alagutak létesülését főképpen úgy tudják megelőzni, hogy gyakran tartanak ellenőrzést a menekülttáborokban, és nemcsak azért, hogy felkutassák a körözött személyeket, hanem azért is, felderítsék a terroristák infrastruktúráját – tette hozzá.

Az izraeli hadsereg mindazonáltal talált már alagutat Ciszjordániában, 2023 nyarán a dzseníni menekülttáborban: a néhány tíz méter hosszú föld alatti járat egy mecsetet kötött össze egy lakással a város közepén.

Izrael légicsapást mér a Gázai övezet északi részére 2024. december 15-én
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Amerikai külügyminiszter: a Gázai övezet teljes lakosságát súlyos nélkülözés fenyegeti

A gázaiakat fenyegető súlyos „élelmiszer-bizonytalanságra” hívta fel a figyelmet kedden Manilában Antony Blinken amerikai külügyminiszter, kiemelve, hogy a helyzet az övezet egész lakosságát érinti, és felszólította Izraelt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nélkülözőkhöz eljussanak a humanitárius segélyek.

A legnagyobb mértéktartással szólva is az övezetben élők 100 százaléka súlyos élelmezési válságot él át

– fogalmazott Blinken Fülöp-szigeteki hivatali partnerével, Enrique Manolóval közös sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, most először fordul el, hogy ez a típusú fenyegetés egy terület teljes lakosságára kiterjed.

„A humanitárius helyzet Gázában továbbra is rettenetes” – jelentette ki.

Azt is elmondta, hogy a héten Szaúd-Arábiába és Egyiptomba is ellátogat, hogy tárgyalásokat folytasson Izrael és az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet közötti tűzszünetről, illetve a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon engedéséről.

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közleményben arról tájékoztatott, hogy a tárcavezető újabb közel-keleti körútja során emellett megvitatják majd a Gázába küldendő további humanitárius segélyeket, valamint az övezetnek a háború utáni sorsáról is egyeztetnek majd.

A gázai fegyveres konfliktus októberi kitörése óta a mostani lesz Blinken hatodik közel-keleti útja.

A sajtótájékoztatón Blinken kitért a Fülöp-szigetek biztonságára is, aláhúzva, hogy

az Egyesült Államok bármilyen fegyveres támadás ellen kész védelmet nyújtani a délkelet-ázsiai országnak a Dél-kínai-tengeren.

Kiemelte, hogy szabad hajózás és a tengeri útvonalak biztonsága nem csupán a Fülöp-szigetek, hanem az egész régió és az Egyesült Államok számára is rendkívül fontos.

A kanadai kormányfő aggodalmát fejezte ki a Rafahnál tervezett izraeli hadművelet miatt

Aggodalmát fejezte ki a palesztinok lakta Gázai övezet déli részén fekvő Rafah környékén tervezett izraeli hadművelet ellen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn Beni Ganz izraeli tárca nélküli miniszterrel folytatott telefonbeszélgetésében – közölte a kanadai kormányfő hivatala.

A közlemény szerint Trudeau értésre adta, hogy egyebek között az offenzíva humanitárius következményei miatt aggódik, különös tekintettel arra, hogy a térségben jelentős számban tartózkodnak az övezet más részeiből érkezett menekültek is.   

A kormányfő egyúttal állást foglalt amellett, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett.   

Hétfőn a kanadai parlament is megszavazott egy határozatot, amely kiáll az önálló palesztin állam létrehozása mellett.   

Ganz erre reagálva bírálatát fejezte ki az izraeli kormány nevében, kijelentve, hogy a jelenlegi helyzetben a kívánttal ellentétes hatásúnak tartják a palesztin államiság „egyoldalú elismerését”. Emlékeztetett arra, hogy a palesztin szélsőséges Hamász szervezet tavaly októberben súlyos terrortámadást intézett Izrael ellen.   

Izrael ez utóbbira válaszul azóta kiterjedt hadműveleteket folytat a Gázai övezetben, amelyeknek palesztin közlések szerint már több mint 30 ezer halálos áldozatuk van Az izraeli tervek részét képezi az egyiptomi határhoz közeli Rafahnál végrehajtandó offenzíva is, amellyel kapcsolatban már számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ is aggodalmát fejezte ki.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában