Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Lötyögés helyett tempót diktál

Atlétika - Lapunk hasábjain legutóbb egy fiatal sprinterrel, Godaish Péterrel készítettünk írást, ezúttal egy újabb tehetséges szegedi atlétát, a középtávfutó Lóczi Attilát (25) faggattuk a sportágról, a céljairól, a lehetőségeiről.
– Már-már köszönőviszonyban vannak önnel az újszegedi Erzsébet liget fái.
– Igen, valóban elég tüzetesen ismerem őket. Ám ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen több ezer kört megtettem már ott, szinte csukott szemmel is tudom, mikor következnek a fordulók.

– Az édesapa, Lóczi István labdarúgóedző, a báty, Lóczi Péter labdarúgó, Lóczi Attila viszont középtávfutó lett. Miért?
– Közhely, hogy a sportág választja ki az embert, de velem így történt. Az általános iskolában felsősként jól ment a futás, meg is tetszett, és a Széchenyi-gimnáziumban már komolyan elkezdtem az atletizálást, majd az SZTE JGYTF testnevelési szakán folytattam. Édesapám elfogadta, látja, hogy szeretem, és támogat is mindenben.

– A legutóbbi országos bajnokságon 1500 m-en hetedik lett 3:56.63 perccel, a főiskolai ob-n viszont harmadik 3:58.99 perccel. Mivel elégedettebb: a helyezésekkel, vagy az időeredményekkel?
– Megmondom őszintén, jobban szeretek az időmmel elégedett lenni, mint a helyezésemmel. Nem azért edzek, készülök nap mint nap, hogy tartogassam az erőmet, így nem is kedvelem a taktikai futásokat, a lötyögést. Inkább felvállalom a tempót, az élre állok, és lesz, ami lesz. A főiskolai ob-bronz a legjobb eredményem, és mivel most államvizsgáztam, még van lehetőségem javítani. Akár a helyezésen és az időn is.

A futás minden percét élvezi Lóczi Attila (jobbra elöl). Fotó: Karnok Csaba
A futás minden percét élvezi Lóczi Attila (jobbra elöl).
Fotó: Karnok Csaba

– Milyen célokkal teszi meg ezt a rengeteg kört naponta?
– Az 1500 méteres számban 3:50–3:52 perces időre szeretném javítani még idén a legjobbamat. De kacérkodom az 5000 m-rel is, ahol most 15:50 percet tudok, viszont ezt 15 perc alá szeretném leküzdeni. Ha pedig le tudom faragni ezeket az időket, akár GP II-es szintű nemzetközi viadal is szóba jöhet. Itt is kemény a mezőny, olyan sportolók indulnak, akik például az olimpián a középdöntőben szerepelnek. Futballpéldával élve olyan a különbség az élvonal és a GP II-es viadal között, mint a Bajnokok Ligája és az UEFA-kupa között.

– Mire gondol a hosszú futások alatt? Az egyszeri embernek ugyanis borzasztó unalmas a körözés.
– Élvezem minden percét a több km-es távoktól a sprintekig. A jó eredmény pedig kárpótolja a sok-sok, belefektetett energiát. Ha könnyű futás van soron, akkor nézem a tájat, beszélgetek a társakkal. Tempófutásoknál viszont koncentrálok, folyamatosan versenyzek magammal, hogy ne lassuljak le. Nézem a részidőket, és egy adott célra gondolok, amely majd a következő eseményt jelenti.

– Hogyan értékeli a szegedi és a magyar atlétika helyzetét?
– Próbálunk minél jobb eredményeket elérni a klubokban, és ahhoz képest, hogy nincs meg minden feltétel, hozzuk is azokat. Talán a város eszmei támogatása hiányzik, viszont a saját helyzetemmel elégedett vagyok. A magyar atlétika utánpótlás szinten jó irányba halad. Aki serdülő vagy ifi korban komoly eredményt ér el, az felnőttként is odaérhet a legjobbak közé. A fokozatos fejlődés megfigyelhető, de néhány helyes előrelépéshez is sok munkát kell belefektetni a sportba. Ezt pedig nem sokan vállalják fel.

Étkezés és cipők

Edzőjét, Menyhárt Zoltánt követve november vége óta a Titán TC versenyzője Lóczi Attila. A körömpörköltet ugyan szereti, kedvence a tojásos lecsó, de nem sűrűn fogyasztja egyiket sem, hiszen próbál figyelni az étkezésére, kerüli a zsíros ételeket, a krumplit, és inkább vitamin, zöldség, rostos élelmiszer, csirke, hal alkotja az étrendjét. A cipő a futók alapfelszerelése. Lóczi Attila jelenleg négyet használ, ebben benne van a verseny- és az edzőcipő is. Egy pár körülbelül 1500 kilométert bír ki, ez a táv Lóczi edzésnaplója alapján nagyjából fél, esetleg háromnegyed év alatt összejön, így onnantól második számúvá minősül, és jön az új cipő. – Van állandó támogatóm, amely például az ebédemet állja, aztán egyéni, alkalmi szponzorok, akik az utazást, a versenyeztetést segítik. De főleg a szülők, akik erősen a klub és a csapatunk mögött állnak – mondta Lóczi Attila.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Németh Zsoltra lehet számítani

Vízilabda - A Szeged Beton VE férfi pólócsapatának rutinos, második számú kapusa kiválóan pótolta a sérült Baksa Lászlót. Tovább olvasom