Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 13°C Még több cikk.

Sportlegendák: Kalmár, a vérbeli csatár

Sorozatunkban minden héten egy egykori legendás sportolót mutatunk be, aki már nincs közöttünk. Ezúttal Szeged eddigi egyetlen első osztályú gólkirályára, Kalmár György labdarúgóra emlékezünk.
A szegedi futball mindmáig legjobb eredménye a magyar labdarúgás élvonalában az 1940–41-ben elért bronzérem volt. Az utolsó fordulóban – 1941. június 15-én – a már bajnok Fradi jött Szegedre, és hatezer néző előtt sikerült is nyerni 3–2-re, ami a dobogó harmadik fokát jelentette.

A sikerben tevékeny része volt Kalmár Györgynek, aki viszont a következő bajnokságban, az 1941–42-es sorozatban jutott az egyéni csúcsra: 35 találattal az NB I gólkirálya lett, miközben a Szeged AK a negyedik helyen zárt. A Gamma elleni 4–2-es sikerből négy góllal vette ki a részét, de a Fradi 5–0-s legyőzésekor is ennyiszer volt eredményes. Érdekesség, hogy ez volt az első olyan szezonja a magyar labdarúgásnak, amely során egy vidéki városból, konkrét esetünkben Szegedről két csapat is az első osztályban játszott: az egyik a Szegedi AK, a másik az SZVSE volt.

Kalmár György (álló sor, balról a második) a SZAK-ban. Fotó: DM/DV
Kalmár György (álló sor, balról a második) a SZAK-ban.
Fotó: DM/DV

Kalmár György 1913-ban született, a Szegedi TK csapatában kezdte a labdarúgást. 1931-ben a svájci FC Lausanne Sports együtteséhez szerződött, ahol két idényen át játszott, utána visszatért Szegedre. 1933 decemberében egy külföldi túra során szerződtette az FC Rouen. Két idény után az RC Roubaix csapatához igazolt. 1937-ben a Stade de Reims játékosa lett, ahonnan egy idény után hazatért, de mivel még egy évig érvényes szerződése volt a francia csapatnál, nem léphetett pályára. Az egyéves eltiltás után a Szeged AK-ban folytatta pályafutását, és mint már említettük, gólkirály lett. A második világháború befejezése után már edzőként dolgozott. Először a Szegedi Dózsa csapatánál, majd az 1950-es évek elején a Szegedi Haladásnál, ahol az együttessel az élvonalba jutott 1953-ban. Az 1960-as évek elején a Szegedi Építők csapatánál tevékenykedett, 1964 és 1967 között pedig kipróbálta magát Burmában szövetségi kapitányként. A mérlege nem rossz: 11 mérkőzésen 5 győzelem, 3 döntetlen és 3 vereség volt. Ezt követően egy algériai klubcsapatnál is dolgozott, majd hazatért. 73 évesen, 1986-ban hunyt el.

És hogy milyen középcsatár volt Kalmár György? Vérbeli, erőszakos, minden idegszálával gólra törő. Amilyen manapság igen kevés található a magyar pályákon.

Olvasóink írták

  • 1. gyvitos 2011. március 10. 17:42
    „Mádi Józsinak üzenem, hogy gratulálok a kitűnő Kalmár György-cikkéhez a 2011 márc. 2-i DM-ben! Ahhoz meg külön is gratulálok, hogy milyen ügyesen plagizált, azaz szóról-szóra kimásolta a Kalmár Györgyről írt anyagaimat az 1999-ben és 2009-ben kiadott szegedi futballkönyveimből... Kedves Józsi, ezt azért nem így kellene, hanem a
    forrásmunkára való hivatkozással, a kötet és szerzőjének megemlítésével! Ami nem kerülne pénzbe, de sportszerű lenne... Mintahogy a nemrég megjelentetett Magyarország eddigi összes gólkirályát bemutató könyvben, ahol a budapest szerző részletesen is felsorolja Kalmár György bemutatásánál az ide vonatkozó forrásokat, a korábbi köteteket. Addig is hajrá szegedi labdarúgás, készül a következő kötetem a Tisza-parti futball 112. születésnapjára!
    Köszönettel: Vitos György”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Squash: Hajnal Helga harmadszor

Szegedi aranyérem is született a budapesti 23. egyéni országos squashbajnokságon. Tovább olvasom