Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Csörgő Tamás: nem az a fontos, hol születünk

Szeged - Csörgő Tamás világhírű részecskefizikus január 13-án Magyarok Amerikában – Forró nyomon az ősanyag nyomában címmel tartott előadást a SZTE Ságvári Gyakorló Gimnáziumában, amellyel szándékai szerint megindítja az Országos Természettudományos Önképző Kör Mozgalmat.
Az előadást a Ságvári Gimnázium igazgatója, Dobi János nyitotta meg, majd Csörgő Tamás, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete, egyúttal a Harvard Egyetem munkatársa köszöntötte a megjelent vendégeket, Brückner Hubát, a Magyar Fulbright Bizottság igazgatóját és Antos Lászlót, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatóját. Csörgő a Ságváriban megtartott előadását a Szegedi Tudományegyetemmel építendő kapcsolatok előremozdításának ajánlotta.

Visznektől a Harvardig

A részecskefizikus, előadását megelőzően, röviden bemutatta életútját. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, Viszneken végezte, az itteni esztendőkre fontos indítóélményekként emlékezik. A néptánc- és színjátszókör mellett az iskola szárnyakat adott a tehetséggondozásnak is, már ekkor országos versenyekre járt. Csörgő többször hangsúlyozott véleménye szerint a tehetség adomány, és nem az a fontos, hogy hol született valaki, hanem az, hogy ki tudja-e bontakoztatni. Számára az általános iskolai fizikatanára, Kiss Lajos által nyújtott indíttatás volt az, amely érdeklődését meghatározta.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

Sorsa a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban „pecsételődött meg" véglegesen, a középiskola által biztosított tehetséggondozás és az önképzőkörök révén alapozta meg Csörgő Tamás azt a tudást, amellyel meg sem torpant az ELTE TTK fizika tanszékéig.

Ma is szülőfalujában él

Csörgő Tamás 1987-ben szerzett fizikus diplomát az ELTE-n, 1991-ben lett a fizikatudományok kandidátusa, 2000-ben az MTA doktora. Jelenleg az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, az ELTE Atomfizika Tanszékének címzetes tanára, a Harvard Egyetem vendég kutatóprofesszora, valamint az Európai Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete magyar csoportjának tudományos vezetője. A Viszneken született világhírű tudós ma is szülőfalujában él feleségével és hat gyermekével, bár kutatásokat folytat a Harvard Egyetemen is. Csörgő Tamás úgy tartja, az emberi szellem tágítására és a nyugodt elmélyülésre kiválóan alkalmas a falusi környezet. Az itthoni munkát szebbnek találja, mivel számára igazi kihívást jelent a nehezebb hazai körülmények között is jól teljesíteni. A professzor számos – köztük az Akadémiai, a Fulbright és a HAESF – díj birtokosa, ennek ellenére elmondása szerint arra az oklevélre a legbüszkébb, amint 2009-ben a Berze Természettudományos Önképzőkör újraalapításáért kapott korábbi gimnáziumától. Szabadidejét családjával tölti vagy harcművészettel foglalkozik, miután megalapították a viszneki Fecskefészek Aikido Tankört.

Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében (KFKI) dolgozott Zimányi József akadémikus mellett – aki bevezette a kutatás rejtelmeibe –, amikor ösztöndíj révén az Amerikai Egyesült Államokba utazhatott. Szerencsének mondja, hogy azonnal a világ kutatási élvonalába kapcsolódhatott bele, hiszen éppen 2000-ben kezdtek építeni egy, a földkerekségen egyedülállóan fejlett részecskegyorsító berendezést. A kialakult munkacsoport révén újabb és újabb, a világ legjobbjainak tartott kutatásvezető professzorok keze alatt dolgozhatott, amelyhez a Fulbright Bizottság és számos amerikai támogató vállalt jelentős anyagi fedezetet.

Reményektől a Nobel-díjig?

Az egy évtizedes kutatási programban sikerült elérni a kitűzött célt, 2010-re minden olyan áttörést publikáltak, amelyek alapjaiban rengették meg az eddigi részecskefizika-tudományt. Az időközben megjelentetett tudományos közlemények nagy hatással voltak a hazai tudományos életre is, és a felfedezés a természettudományos életben megdöbbentően magas hivatkozási aránnyal büszkélkedhet. Csörgő Tamás elmondása szerint egy publikációt átlagosan egyszer-kétszer hivatkoznak le azt követő tanulmányok, az ötven már kiemelkedőnek számít. Egy 2005-ben megjelentetett tanulmányukat azonban az eltelt öt évben már több mint ezer alkalommal idézték.

Az atommagfizika rejtelmei és felfedezés lényegének megértése – be kell valljam – igencsak megerőltető odafigyelést kívánt tőlem, és még így sem vagyok bizonyos abban, hogy pontosan megértettem a lényeget. Csörgő Tamás elismert tudós és világhírű részecskefizikus, teljesen laikus közönségének azonban talán még így is rendkívül szakmaian és megkockáztatom, viszonylag nehezen érthetően beszélt kutatásáról, holott a meglepően nagy számban megjelent érdeklődők jelentős része láthatóan középiskolás korú volt.

Az atommag belső tulajdonságai, így az ezt alkotó protonok és neutronok tulajdonságai magas hőmérsékleten megváltoznak; és a hő hatására felszabadulnak ezek alkotóelemei, az úgynevezett kvarkok, ezt követően gázként viselkednek. A modellezésnél ennek megvalósulására számított Csörgő kutatócsoportja, hiszen ezen elvárás megfogalmazásáért kapott 2004-ben Nobel-díjat David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczek.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

A 2000 előtti időszakot világméretű és nemzetközi erőfeszítés jellemezte, amely Amerikában és Európában is olyan részecskegyorsító eszköz megépítésére törekedett, amelynek segítségével modellezhetővé válik a hőmérséklet növekedésével járó átlagos impulzuscsere-növekedés. E munkálatokban számos magyar tudós is közreműködött.

Részecskés kártyajáték

Egy gimnazista önképzőkör szilveszteri buliján született meg a Részecskés kártyajáték, melyet Török Csaba (jelenleg az ELTE II. éves fizika szakos hallgatója) a Speed nevű francia kártyajáték szabályait alapul véve alakított részecskefizikai változattá. A kártyajáték kidolgozásában részt vett Csörgő Tamás és lánya, Judit is.

A hatalmas felfedezéssel 2010-ben pályáztak az Innovációs Szövetség Ifjúsági Innovációs Versenyén, akkor már négy kártyajátékkal, melyek azon túl, hogy szórakoztatnak, megfelelnek a természet törvényeinek. A Szövetség kiemelt dicséretben részesítette az egyetlen magfizikai beadványt, amelyet a Brookhaven-i Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet is feltett honlapjára.

Csörgő Tamás e témájú előadását követően hatalmasat robbant a találmány, mely kisvártatva Játékos részecskefizika címmel jelent meg. A könyv internetes formában érhető el, a játékhoz használatos kártyalapokkal.

A Brookhaveni Nemzeti Kutató Intézet RHIC-gyorsítójának megépítése új korszakot nyitott a tudománytörténetben, hiszen soha addig még nem sikerült olyan eszközt építeni, ami ennyire magas hőmérsékletet (két terra Kelvint) tudott biztosítani. A RHIC-cel négy kutatást indítottak el, az alapvető kutatásokat a STAR és a PHENIX kísérletek biztosították, a kisebbeket a BRAHMS és PHOEBUS. Utóbbi kettő mára befejezte az adatfelvételt és csak a két nagyobb projekt dolgozik tovább.

Elsőként azt vizsgálták, az ütköző atommagok relatív száma kisebb vagy nagyobb lesz-e a keletkezőknél. Már az első két mérföldkőnek mondható felfedezés nagy visszhangot kapott, amikor eredményeiket a legrangosabbnak számító Physical Review Letters szaklapban publikálták. Arra jutottak ugyanis, hogy nem kevesebb ütközés történik, hanem az újonnan keletkezett részecskéket egy új anyagforma elnyeli. A harmadik legnagyobb megdöbbenés – még a kutatócsoport számára is –, éppen ezért az a felfedezés volt, amikor kiderült, az új anyagforma nem gáz halmazállapotú ahogy eddig hitték, hanem folyadék. (Az ezt publikáló tanulmány volt az, amely az eltelt öt évben ezer hivatkozást ért meg.)

A kutatás folytatásaként sikerült megvizsgálni ez anyag tulajdonságait. A protonok és neutronok részecskéi, a kvarkok a magas hőmérsékleten összeolvadnak és külön folynak; folyási tulajdonságuk alapján tökéletes folyadéknak minősülnek. (Azaz, ha megkavarnánk egy kanállal, a teával ellentétben a folyadék forgása nem maradna abba.) Ezt megelőzően a majdnem legtökéletesebbnek a magas hőmérsékletű héliumot tekintették.

Önálló kezdeményezéstől az önképző körökig

Csörgő Tamás nem győzte hangsúlyozni az önképzőkörök szerepének fontosságát, melyek véleménye szerint óriási erőket mozgatnak meg. A péntek délutánonkénti foglalkozások mára nyári táborozással bővültek, ahol a gyerekek többek között deriválnak, atomfizikával, csoportelmélettel, RSA-kódolással foglalkoznak, azaz az őket érdeklő témákban mélyednek el és mutatják be társaiknak is.

Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

A tanárok, diákok, kutatók és szülők összefogásával megvalósított önálló kezdeményezés, az önképzőkör nagyon nagy hatású lehet Csörgő szerint. Ezt bizonyítandó hivatkozott a Játékos részecskefizika című könyv megszületésére, amelyről a legnagyobb tudományos folyóiratok írnak recenziókat – és amely egy önképzőkörbe járó fiatal fejében született meg.

Éppen ezért a középiskolák és a sajtó megjelent képviselői előtt kérést és indítványt tett – amelyet a következő nap a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban is megismételt –, hogy országszerte útjára indulhasson a Természettudományi Önképző Kör. Ehhez a pedagógusok, szülők, diákok és kutatók hathatós segítségét kérte, és azt, mindenki csak annyit tegyen meg mindezért, amennyi tőle telik. Mint elmondta, a gyöngyösi gimnáziumban sikeresen működik a csoport, a legnagyobb nevű kutatók is szinte kivétel nélkül térítésmentesen vállalják egy-egy, a szakterületükről szóló előadás megtartását. Csörgő hangsúlyozta, e kezdeményezésnek nem szabad anyagi okok miatt el nem indulnia vagy félbeszakadnia – és számos magyar (érdekeltségű) fiatal kutatókat támogató szervezet is segítséget nyújthat, melyek száma hazánkban kiugróan magas.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. szilléri 2011. január 15. 20:08
    „Köszönjük tanár úr ! Nem középiskolás fokon ! J.A.”
  • 20. balbogcrys 2011. január 15. 13:31
    „10. hozzászólás EAM 2011.01.14. 17:17

    Másodikos, mert tavaly volt elsős :) Ez eddig nyilván fogható.
    8,5 éves. 7 évesen kezdte a sulit, mert nyári születésű. Másfél éve iskolás.
    Vagyis 7+1,5=x x= 8,5
    De másik egyenlet is jó rá :)))))
    Nem tudom érthetőbben, bocsesz :)”
  • 19. unknown 2011. január 15. 10:21
    „"Forró nyomon az ősanyag nyomában"
    Megjegyzésem: nincs olyan, hogy (az ősrobbanás jelenséggel párosított) ősanyag.

    A valóság az, hogy az egyszeres lét kiterjedésből egyenesen következve folyamatos az új kiterjesztés anyag összetevők rendszerbe lépése (keletkezése) a neutrínók formájában. Ezek az új entitások az eltérő helyzeti mozgásvektor értékeik, eltérő geometriai tulajdonságaik okozataként azonnal ütközés kölcsönhatásba lépnek a már létező szomszédos entitásokkal fenntartva az "elektromágneses sugárzás mezőt". E folyamatból mi csak a megjelenésében elkülönülő részleteket látjuk, mint külön hajsza a neutrínók után, vagy mint a kölcsönhatás moduláció terjedés sebességet, a "fénysebességet". Ebben az egyszeres tartalom folyamatban lévő egymástól eltérő helyi mozgásvektor állomány készleteik és geometriai eltéréseik okozataként maradnak alul, záródnak ki helyi folyamat tartalmak, amelyeket a tudósok a részecskék tapasztalt megjelenése szerint osztályoznak, csoportosítanak. Számunkra azok a kizáródások a fontosak, amelyek a kémiai elemek létét megalapozzák. A legfontosabb alulmaradt, kizáródott, megjelenésében a legfontosabb entitás a proton. Önmagában nem maradna meg állapotában, ha nem működne tovább körülötte az a külső folyamat, amelyben kizáródott. Tudni lehet, tudni kell, hogy kialakulásuk kölcsönható folyamatában kölcsönhatóan modulálták egymás szerkezetét, amely ezáltal biztosítja a stabil fennmaradásukat. A proton körül tovább létező folyamat tartalomban létező aszimmetria miatt alakul ki egy örvény hely, mint egy folyóban álló hídpillér körül látható örvény, ahol létrejön az általunk elektronnak nevezett ideiglenes entitás. Íme itt az újabb csoportba sorolható megjelenés első tagja, a hidrogén elem. És tovább lehet gondolni a létezés folyamata teljes rendszerét. Nos, ebben a rendszerben ha szétverünk egy protont, akkor önmagukban lényegtelen töredékekhez, törmelékhez jutunk, amelyek a kísérletekben is csak milliárdod másodperc időtartamokig észlelhetők. Az alapfolyamat eróziós tulajdonsága felfalja, megsemmisíti, folyamatában lenyeli, megemészti ezeket a keletkezett törmelékeket. Az, hogy hogyan, miként, milyen osztályozható "összetevőkre" bomlik a proton, azt legfőképpen a kölcsönható külső moduláló mező pillanatnyi tartalom szerkezete függvénye. Sokan, nagyon sokan, még a tudósok sem veszik figyelembe azt a tudott tényt, hogy az eddig elvégzett gyorsítós hasítás kísérletekben soha nem azonos, mindig kisebb, nagyobb energia érték eltéréssel regisztrálják az adott törmelék megjelenést. Nem is mindig jelentkezik a várt részecske. Nem értik a tudósok ennek okát. Pedig ha rendszerben gondolkoznának már rájöhettek volna a magyarázat egyes fontos alkotó részletére. Csak egy fontos figyelembe veendő modulációs összefüggést említek. Nem mindegy, hogy a kísérlet pillanatában mi a térbeli helyzete a Holdnak és a Napnak a kísérlet helyével. Nem a gravitációra gondolok, nem. Hanem arra, hogy a Földet és a Holdat összekötő tengelyre merőlegesen polarizált a létfolyamat szerkezete, ami kihat a proton hasadás lehetőségre. Ha együttállásban van tételesen a kísérlet helye, a Hold és a Nap, akkor csak egyetlen erős kvarkpár fog jelentkezni...
    Nem mélyedek bele, érteni kell a teljes rendszert és nem csőlátóan kiemelni egy-egy részlet "jelentőségét". Külön-külön jelentéktelenek. Nincs ősrobbanásból eredő ősanyag. A létezés rendszer önmaga viszonyítás rendszer állapotában örök. A határ és a kezdet feltételek állandóan adottak, lokálisan véges adattartalommal, amelyek önmaguktól eredően nem változtathatják állapotukat. De éppen ez az ok a kiterjeszkedés kényszer okozatra a rendszer halmaz külső határán. A helyi mozgásvektor értékek pedig eleve adják a lokális határ (kiterjeszthetőség) állapot helyeket, a kiterjesztés kvantum térfogat folyamatos megvalósulásokat. Éppenséggel ezeket a helyi kiterjesztéseket nevezzük neutrínónak amiatt, hogy a rendszer feltáruló nyílt helyein még nincsenek ütközés kölcsönhatásban egyetlen oldali szomszéddal sem. Ez a kijelölt állapot nem sokáig tart, a mező ütközés moduláció részévé válnak.”
  • 18. kekeczke 2011. január 15. 08:35
    „persze, putriban is született nóbeldíjas már”
  • 17. napier 2011. január 14. 23:04
    „terra Kelvin :-)”
  • 16. maci52 2011. január 14. 21:03
    „Ez félrebeszél,szülessen ő tuaregnek a sivatagban,egyen szárított teve szart.”
  • 15. EAM 2011. január 14. 18:56
    „Engem nem sodort el az elet.

    (En sodortam az eletet.)”
  • 14. kiokushyn 2011. január 14. 18:49
    „Engem is elsodort az élet, de egy röpke pillanatra se felejtetem el, hogy hol a HAZÁM”
  • 13. szilléri 2011. január 14. 18:41
    „A normális emberek életében a meghatározó pedagógusok mértékadók.
    A professzor úrnak igaza van!
    Jakab László általános iskolai tanárom a tankönyvírás mellet megszerette velem a kémiát !
    a fizika tanárnő középiskolában is használható tudást adott át.
    A testnevelés tanár úr ( Solti) kosárlabdázni tanított amikor az átlag gyerek focizott.
    A ,,gyakorlat" tanár úr ,,Viktor " keresztnevű ,,Jutasi" őrmesterként szintén használt az egómnak.

    A további közép és felső fokú iskoláim tanárairól már nem is szólok.

    Olvasva a ,,többségi" ( idézőjelben ) hozzászólásokat, hát rossz helyen, rossz időben tanultatok, de ez a Ti egyéni szociális problémátok !!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 12. tatár 2011. január 14. 18:33
    „7. EAM 2011.01.14. 14:44

    Adj esélyt, hogy a nyelvedtől odaférjen:-)”
  • 11. tatár 2011. január 14. 18:21
    „Van 1 rossz hírem: az a fontos,hogy hova születünk. (Statisztikailag).Ez már1 másik todomány:-)”
  • 10. EAM 2011. január 14. 17:17
    „Most mar vegkepp nem ertem.

    A 6. es 8. hozzaszolast.

    A gyerek "...meg nincs 9 eves sem,.."
    (ezek szerint csahogy nem 9 eves akkor).
    Tovabb:

    "Röhely volt neki az elsö tavaly."

    Most, akkor mi van...?

    Alig 9 evesen jar az elsö osztalyba...?”
  • 9. EAM 2011. január 14. 17:02
    „Szivesen.”
  • 8. balbogcrys 2011. január 14. 16:10
    „Gondolhatjátok, mennyire sikertelen voltam ezen a téren.
    Ságváriba említettem, hogy ha felveszik, akár osztályt is ugorhatna. Csak néztek.
    Röhej volt neki az első tavaly.
    Jó, oké, akkor normál suli. .. esetleg 6.-tól Radnóti matek...
    Tapasztalt szülők azt mondják, oda se vigyem, mert ott nem díjazzák túlságosabban a kreatív, gondolkodó és valljuk meg különc gyerekeket. Beállsz a sorba vagy nem kellesz.... ez van.
    Nem rossz gyerek, csak nem érdekli mindaz, ami a korosztályát.
    Kémia meg fizika könyveket kér, nem tologatható kisautót. Na, ez van.”
  • 7. EAM 2011. január 14. 14:44
    „Kedves 6. balbogcrys!

    Ajanlani tudom Neked:

    Google>szegedi egyetem>Prof.Dr. Pal Jozsef: "Lepnünk kell a tehetsegek fele"

    En, a helyedben szemelyesen felkeresnem a Professzor urat...!
    (egy tipp reszemröl.
    Es örülök ha segithettem.)”
  • 6. balbogcrys 2011. január 14. 13:59
    „És mi a teendő egy olyan gyerekkel, aki még nincs 9 éves sem, és pont ez érdekli. Nem vicc, komolyan.
    Hová menjek az ilyen gyerekkel? A Ságváriba nem kellett, mert nem orvos, ügyvéd, anyámtyúkja egyikünk sem (ennyit az "elit" iskoláknál a válogatásról és a tehetséggondozásról...), normál általánosban meg halálra unja magát.
    Szülőként segítek mindenben, hogy az ilyen gyerekek is rátaláljanak egy olyan önképző körre, ami érdekli őket.
    Vannak esetek, amikor a kor nem számít.
    Tud nekem valaki ebben segíteni?”
  • 5. EAM 2011. január 14. 13:39
    „Szerintem is nagyon fontos (!), hogy hol születünk!

    De, gondolom dr. Csörgö Tamas ur ezzel mast akart mondani, csak rosszul
    fejezte ki magat.
    (Mindenkvel elöfordul, velem is.)”
  • 4. N.P. 2011. január 14. 13:33
    „Ezek az oktatás iránt elkötelezett tudósok, és ez a kezdeményezés talán semlegesíteni tudja Magyar Bálint és Hoffmann Rózsa áldásos tevékenységét...”
  • 3. kiokushyn 2011. január 14. 13:29
    „"nem az a fontos, hol születünk.."
    De igen,az fontos, hogy hol születünk!
    De nem az a fontos, hogy az élet hová sodor bennünket,de hogy hol születünk, az igen is fontos-legalábbis szerintem.”
  • 2. EAM 2011. január 14. 13:13
    „1.

    :)))

    Ami "közvetve nem idetartozik...",
    az idetartozik!

    :)))”
21 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zuschlag szerint az elmúlt 20 év minden bűnét rajta kérik számon

"Tény, hogy amit tettem, csalás. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy az elmúlt 20 év minden bűnét, hibáját nem lehet rajtam számonkérni." Tovább olvasom