Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Enni vagy nem enni – mindennapi kenyerünk

Alapvető élelmiszerünk körül az utóbbi években egyre nagyobb hisztéria bontakozott ki. Káros vagy nem a fehér kenyér? Jó az olcsó is, vagy mindenképpen 500 forintot kell fizetni a minőségi kenyér kilójáért? Netán felejtsük el a boltit, és süssünk otthon? Íme ünnepi kenyér-összeállításunk.
Az új kenyér ünnepe előtt pár nappal ilyesmivel kezdeni talán illúziórombolás, mégis tény: ma már az egészséges táplálkozás hívei szemében a kenyér közellenség. Van, aki egyáltalán nem fogyaszt, mások pedig kizárólag teljes kiő rlésűt. A fehér kenyér az egészségtelen táplálkozás egyik szimbólumává vált, mivel lisztjében nincs semmiféle hasznos tápanyag, hiányoznak belőle a rostok, a vitaminok és ásványi anyagok. Ráadásul gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, ami hirtelen vércukor-emelkedést, átmeneti inzulintúltermelést okoz, majd 1-2 órával később éhségérzetet.

Persze aki egész életében ropogós héjú, puha belű fehér kenyéren élt, nehezen tér át a reformkenyerekre, amelyek között ugyan van ízletes, állagában azonban egyik sem tudja még megközelíteni sem a tradicionális pékterméket. Fehér és fehér kenyér között is van azonban különbség. A szeletelten csomagolt, pláne a tartós kenyerek több adalékanyagot tartalmaznak, mint természetes összetevőt – ezek igencsak messze állnak nagyanyáink kenyerétől. Hasonló a helyzet a multiknál kapható olcsó, felfújt kenyerekkel. Igazi, hagyományos parasztkenyeret már viszonylag kevés helyen lehet kapni, de érdemes keresni. A minőségi kenyér titka, hogy mindössze négy összetevőt tartalmaz: lisztet, élesztőt, vizet és sót.

Drágább lesz a rosszabb búza. Az idei aratás után, a vártnál gyengébb minőségű gabona miatt akár 30 százalékkal is drágulhat a liszt. Fotó: Schmidt Andrea
Drágább lesz a rosszabb búza. Az idei aratás után, a vártnál gyengébb minőségű gabona miatt akár 30 százalékkal is drágulhat a liszt. Fotó: Schmidt Andrea

Természetesen örök érvényű szabály: minél olcsóbb, annál hitványabb a kenyér. Hipermarketekben már 160 forintért is kínálnak egykilós veknit, ezért a pénzért azonban általában csak felfújt látványterméket kapunk, ami már másnapra ehetetlen. Az összetevőket pedig jobb, ha nem is nézzük: emulgeálószerek, savanyúságot szabályozó anyagok, tartósítószerek, lisztkezelő szer, enzimek. A minőségi parasztkenyér 250 forintnál kezdődik, de találtunk 350-ért is. Sőt: rusztikus rozsos kenyeret 490 forintos kilónkénti árért kínálnak. Ezért a pénzért viszont legalább nincs benne semmi műanyag.

Manapság egyre többen döntenek úgy, hogy inkább maguknak sütik meg a kenyeret – így legalább tudják, mi van benne. Bár sokan ódzkodnak ettől, némi gyakorlattal nem nagy ördöngösség. Még kenyérsütő gép sem kell hozzá, csak idő. A legdurvább recept, amit találtunk, 18 órás készítési idővel számol, de átlagosan 3 órát mindenképpen rá kell szánni. Kivéve a reformkenyereket. Az élesztő nélkül – például szódabikarbónával – sütött pékáruval nagyjából annyi munka van, mint egy muffinnal: hozzávalókat összekeverni, formába tölteni, majd kisütni. Árban viszont gyakorlatilag ugyanott vagyunk otthoni készítéssel is, mint ha boltban vennénk, így költséget nem spórolunk, ráadásul időrabló is a dolog. Viszont legalább minőségi kenyeret ehet a család.

Magvas tönkölykenyér

Hozzávalók: 0,5 kg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, fél evőkanál só, 1 csapott evőkanál cukor, fél teáskanál szódabikarbóna, 3 evőkanál napraforgómag, egy evőkanál lenmag, két evőkanál szezámmag, 7 evőkanál olaj, 3 dl víz. Az összetevőket összekeverjük, majd sütőpapírral bélelt őzgerincformában kisütjük.

Fehér kenyér

Hozzávalók a kovászhoz: 15 dkg búzaliszt (BL55),
1 csapott mokkáskanál kristálycukor, 1 dl víz, 1 apró csipet só, 0,5 dkg élesztő (friss). A tésztához: 50 dkg búzaliszt (BL55), 2 púpozott teáskanál só, 2 dkg élesztő, 3 dl víz. A kovász hozzávalóit összegyúrjuk, és egy éjszakára a konyhapulton hagyjuk. Másnap összekeverjük a tészta hozzávalóival, 10 percig dagasztjuk, majd egy órán át kelesztjük. Ezután átgyúrjuk, gömbölyűre formázzuk, kicsit ellapítjuk, majd két oldalát felhajtva hosszúkás kenyérformát készítünk belőle. A sütőtepsin még egy órát kelesztjük, majd a tetejét bevagdalva gőzös légtérben (vizet párologtatva) megsütjük. Ha kész, még forrón megkenjük vízzel, így lesz cserepes a teteje.

Fotó: Schmidt Andrea
Fotó: Schmidt Andrea

„A kenyér nemcsak Jézust szimbolizálja, %BBez az én testem, az én vérem%AB, de magát az életet is. A jézusi szeretetközösséget jelenti. A kenyér egyszerre jelent közösséget egymással és Istennel." Kondé Lajos pasztorális helynök


A pékek szerint drágul a liszt a gyenge forint miatt

A pékek szerint ősszel a dráguló liszt és a gyenge forint miatt akár 25-30 százalékkal nőhet a kenyér ára.

Száz forinttal is nőhet a kenyér ára szeptemberben. Mint korábban megírtuk, Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke azt mondta, a dráguló liszt és a gyenge forint miatt idén ősszel 25-30 százalékkal nőhet a kenyér ára. A kereskedőkkel várhatóan augusztus végén kezdődnek erről tárgyalások, a fogyasztók pedig már szeptemberben érezhetik az áremelés hatását. Az elnök szerint a lépés már évekkel ezelőtt időszerű lett volna, most azonban nem lehet elhalasztani.

Az idei aratás után, a vártnál rosszabb minőségű gabona miatt a liszt akár 30 százalékkal is drágulhat, a magas euró–forint árfolyam miatt pedig az importalapanyagok ára is megugrott. Áremelés nélkül több száz hazai sütőipari cég működése kerülhet veszélybe.

Jelenleg közel 1100 magyar sütőipari vállalkozás működik az országban, amelyek 23 ezer főt foglalkoztatnak. A vállalkozások száma azonban folyamatosan csökken, a piacot pedig mind jobban koncentrálják a nagy áruházláncok sütödéi, amelyek egyre több terméket állítanak elő. Emellett a mintegy 600, hazánkban működő albán sütőipari cég súlya is növekszik a piacon.

A szakember becslése szerint a búza mennyiségével idén sem lesz probléma, a teljes idei termés meghaladhatja az ötmillió tonnát, amiből várhatóan 1,5 millió tonna lesz sütőipari minőségű.
Ágyúszó jelezte az ünnepet

Volt, amikor ágyúszó jelezte az augusztus 20-i népünnepély kezdetét, holott a mezőgazdaságból élők az István névnapot télen ülték, nyáron, aratás idején kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ünnepeljenek.
1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717–1780) német-római császárné, magyar királynő (képünkön) tette országos ünneppé. Valójában a XIX. század elején, 1818-tól kezdődtek a rendszeres ünnepségek, ekkor rendeztek először körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett, a Gellért-hegyről ágyúszóval adtak jelet az ünnepség kezdetéről.



1948-ig egyházi ünnep volt, 1948–49 között egy évig nevezték az új kenyér ünnepének, 1949 után az alkotmány ünnepe. 1989-től ismét Szent István került előtérbe, mellérendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnepjelleg sem. 1991-től hivatalos állami ünnep lett.

Paraszti hagyományai nincsenek Szent István napjának, mert az István névnapot télen ülték, nyáron, aratás idején kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ünnepeljenek. Az új kenyér ünneplésének gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza, a július 15-i liturgikus ünnephez, az apostolok oszlása napjához, ekkor szentelték meg az új kenyeret, és sütöttek kolduscipót, amit osztogattak a szegényeknek.

Kovász Kárpátaljáról, só Parajdról

Vasárnap Mohácson, a Csele patak partján öntötték össze a magyarok kenyeréhez összegyűjtött búzát. A kovász Kárpátaljáról, a só pedig Parajdról érkezett Baranyába.

Magyarország összes megyéjéből és a Kárpát-medence valamennyi országából várták a szervezők a búzát a magyarok kenyere programhoz. A tavalyihoz hasonlóan idén is mintegy száztonnányi alapanyagra számítanak. Idén is a Baranyába érkező lisztből sütik meg augusztus 20-ára a magyarok kenyerét és az azt jelképező több ezer cipót.

Augusztus 17-én, vasárnap Mohácson, a Csele patak partján öntötték össze a magyarok kenyeréhez összegyűjtött búzát. A kovász Kárpátaljáról, a só pedig Parajdról érkezett Baranyába. A magyarok kenyerét augusztus 20-án, szerdán, a pécsi sétatéren szegik meg.

A beérkezett búzát összeöntik, és a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban, valamint a szigetvári malomban őrlik meg, majd Pécsváradon sütik meg a nemzet kenyerét és a jótékony célú értékesítésre szánt cipókat. A megőrölt liszt nagy részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el.

A Pécsen elindított jótékonysági akció keretében magyarországi és határon túli magyarlakta településekről először 10 tonna búza érkezett Baranyába, egy évvel később már 25, a harmadik évben, tavaly már 100 tonna.

A magyarok kenyerét augusztus 20-án, szerdán, a pécsi sétatéren szegik meg. A beérkezett búzát összeöntik, és a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban, valamint a szigetvári malomban őrlik meg, majd Pécsváradon sütik meg a nemzet kenyerét.

Az élet szimbóluma

A kenyér nemcsak az emberiség nagy részének legfontosabb élelmiszere, hanem szakrális jelkép is, az élet szimbóluma.

Az egyiptomi arab dialektusban a kenyér szava az a’as, „élet" szóból származik, Ozirisz neve pedig azt jelenti: az emberiség kenyere. Betlehem héberül annyit tesz: a kenyér háza.

A kenyér Isten áldása – ezért rajzolnak rá megszegése előtt sokan ma is keresztet –, számos hiedelem és szokás kapcsolódik hozzá. Ha pénteken sütsz kenyeret, véres lesz vagy kővé válik, ha sütés közben megreped a kenyérhéj, valaki meghal, ha a földre ejtett kenyeret meg nem csókolod, szerencsétlenség ér.

Ára van. A minőségi parasztkenyér 250 forintnál kezdődik, de akad 350-ért is. Rusztikus rozsos kenyeret 490 forintos kilónkénti áron kínálnak. Fotó: Karnok Csaba
Ára van. A minőségi parasztkenyér 250 forintnál kezdődik, de akad 350-ért is. Rusztikus rozsos kenyeret 490 forintos kilónkénti áron kínálnak. Fotó: Karnok Csaba

– A kenyér nemcsak Jézust szimbolizálja, „ez az én testem, az én vérem", de magát az életet is. A jézusi szeretetközösséget jelenti. A kenyér egyszerre jelent közösséget egymással és Istennel – mondta Kondé Lajos pasztorális helynök. A plébános elmondta, a megtörés, a megosztás az egységet szimbolizálja, ami egységet jelent Istennel és az emberek közösségével is.

Az üdvösség elnyerésének egyik feltételét Jézus a kenyér éhezőknek ajándékozásában jelölte meg. – Ha megosztom a kenyerem az éhezőkkel, az a másokkal való törődést, figyelmet jelenti. Az egyház mindig gondot fordított a szegényekre – tette hozzá a plébános.

A Magyar katolikus lexikonban az olvasható, hogy a kenyértörés az étkezés kezdő mozzanata, a kenyér kisebb darabokra, falatnyi részekre tördelése. A lepényszerű kenyeret nem vágták, nem harapták, hanem kézzel törték. Ennek oka a gyakorlati okok mellett a kenyér megbecsülése volt. A kelesztett, domború kenyér szeleteit is törték, nem harapták, és a kulturált étkezésben ez ma is így van. Kondé atya úgy fogalmazott, a megosztás nagyon fontos mozdulat. – Jézus is ezt tette, és ezt tesszük mi is a mai napig – mondta.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felsővezeték-szakadás miatt késnek a szegedi vonatok

A Cegléd és Nagykőrös közötti szakaszon a vonatok helyett buszok szállítják az utasokat. Tovább olvasom