Szeged - delmagyar.hu

– Benedek, engedd oda egy kicsit Kirát is! Hadd kavarja meg ő is a tésztát – kérte Szalai Lászlóné Ancika a gyerekeket a minap a tápéi Kipp-Kopp Óvodában. Az apróságok éppen palacsintát készítettek uzsonnára – a családias légkör az egyik legfontosabb ismérve az alapítványi intézményeknek. A magánóvodák száma – ahogy táblázatunkban is látható – az elmúlt tíz évben minimálisan nőtt, a havi költségtérítés díja nagyjából a duplájára emelkedett.

– A palacsintakészítés élmény a gyerekeknek, és közben azt is megszámolják, hány kanál cukor és liszt került az édességbe. Ezáltal a számtannal is ismerkednek. Délelőttönként kupaktanácsot tartunk: megbeszéljük, milyen évszak és milyen nap van éppen, ki ünnepli a szülinapját vagy a névnapját – őt fel is köszöntjük. Azt is megnézzük, hányan hiányoznak. Mindeközben gyertyát gyújtunk, mert a lángja melegséget, békét ad a kicsiknek, erősíti az összetartozás érzését. Néha kilátogatunk az egyik óvodásom nagymamájának a tanyájára is. Tavaly például szüreti mulatságra mentünk, és mustot ittunk. Télire savanyúságot készítünk az óvoda kiskertjében megtermelt zöldségekből – magyarázta nagyvonalakban a természetes úton történő tapasztalatszerzés és tanulás lényegét Szalainé. Magánóvodájában ugyanis Freinet francia néptanító pedagógiai módszereit alkalmazza immáron tíz éve: nem ért egyet ugyanis azzal, ha az óvodában direkt tanítják a kicsiket.

A főzést nem lehet elég korán kezdeni. Fotó: Miskolczi Róbert (galéria)

Minden magánóvodának van valami specialitása. A szegedi Teddy's Club Angol–Magyar Alapítványi Óvodában például azt vallják, hogy 3-7 éves kor között a legfogékonyabb a gyermek a nyelvtanulásra. Ezért náluk a magyar anyanyelvű pedagógusokon kívül – akik szintén perfekt beszélnek angolul – angol anyanyelvű óvó néniket, óvó bácsikat alkalmaznak. Célirányosan nem tanítják a lurkókat, egyszerűen csak játék közben váltogatják a nyelveket.

– Az intézményünk részt vesz az úgynevezett Commenius iskolai együttműködési pályázatban. Izlandi és belga óvodákkal tartjuk a kapcsolatot. A gyerekek webkamera segítségével beszélgetnek külföldi társaikkal – mesélte Kalocsai Krisztina, a 2006 óta működő óvoda vezetője.


A szülők önkormányzati óvodát általában lakhelyük vagy munkahelyük közelében választanak, a magánóvodákban azonban az a tapasztalat, hogy akár Deszkről vagy Dorozsmáról is beviszik a gyerekeket. Rövid közvélemény-kutatásunkból kiderült, a válaszadók 35 százaléka csak azért nem íratná magánóvodába gyermekét, mert túl sokba kerül.

– Valóban, a tehetősebb szülők gyakrabban engedhetik meg maguknak, hogy beírassák a gyermekeiket az ovinkba. Bár nem ritka, hogy inkább lemondanak más dolgokról azért, hogy a gyermekük a legtöbbet kaphassa az óvodától – jegyezte meg Kalocsai Krisztina.

Vásárhelyen egyetlen alapítványi kézben lévő óvoda működik. A Lurkó-Kuckó pedagógusainak legfontosabb alapgondolata: minden gyermek más, éppen ezért nem lehet csak egy módszert alkalmazni az óvodai nevelésben.


– Nálunk fontos a néphagyományok ápolása, és a ritmusérzék fejlesztésére például fantáziaaerobikot alkalmazunk: speciális mondókákra tornázunk. Angol pedagógus is jár a gyerekekhez – mesélte Oláhné Csaba Anikó, az intézmény vezetője.

Normatíva és költségek

Szegeden a Müller Óvoda volt az első magánintézmény. Alapítványi és egyesületi fenntartású óvodából összesen nyolc üzemel a városban. Ezek az intézmények egy gyermekre évente 199 ezer forintos normatív támogatást kapnak, általában 20-30 fős, vegyes életkorú csoportokban dolgoznak. A Kipp-Kopp Óvodában 32, a Teddy's Clubban 55, a vásárhelyi Lurkó-Kuckóban 37 ezer forintba kerül a havi ellátás. Az árak fedezik a napi négyszeri étkezést, és az olyan szabadidős tevékenységeket, mint például a lovaglás, úszás, korcsolya vagy színház. És persze a magánovikban minden nap „gyümölcsnap".