Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Többet fial a nyugati anyakoca

Szeged - Nemcsak húsként, élve is jön Magyarországra külföldről sertés. Az új hizlalótelepek tulajdonosai szívesen fizetnek a legmodernebb, jobb eredményeket produkáló nyugati fajtákért. A hazai nemesítők nem örülnek. Azért marad hely a nap alatt a magyar nagyfehér hússertésnek és a mangalicának is.

Magyarországon nem talált olyan genetikájú sertést, amely megfelelt volna az igényeinek. Ezzel indokolta a hajdúszováti Sain Krisztián, miért külföldről hozatta a jószágokat új, 332 millióból épült hizlalótelepére. A 35 éves, ambiciózus vállalkozó véleménye furcsán hatott a Kossuth rádióban, a hazai ízek és hazai minőség elsőbbségét hirdető nyilatkozatok között.

– Ez a kritika sértheti a kollégák érzékenységét, de a tisztesség úgy kívánja, hogy reálisan értékeljük a helyzetet – válaszolta kérdésünkre a vásárhelyi Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnökségi tagja.

– Tény, hogy régi igénynek felelt meg a Vidékfejlesztési Minisztérium, amikor megszervezte a sertésstratégiát. Korrekt anyag készült, ám az az 1,6 milliárd forint, amelyet tavaly ennek keretében az ágazatra fordíthattunk, nem sokat segített. Közben nem nőtt a sertésállomány Magyarországon, sőt 3 millió helyett már csak 2,9-ről tudunk. A cél 6 millió.

Anya csak egy van. Bele kell húzni a magyar sertéseknek, ha tartani akarják a lépést külföldi versenytársaikkal. Fotó: DM/DV
Anya csak egy van. Bele kell húzni a magyar sertéseknek, ha tartani akarják a lépést külföldi versenytársaikkal. Fotó: DM/DV

Ahogyan a hizlaló sertéstelepek fogytak az elmúlt húsz évben, úgy zsugorodott a tenyésztői háttér. A törzstenyészetek egyesületbe tömörültek.

Erre az egyesületre bízta az állam a Magyarországon engedélyezett 5 fajta, a magyar nagyfehér hússertés, a magyar lapály, a duroc, a pietrain, a hampshire, valamint keresztezési kombinációik fenntartását, nemesítését. Ma már csak 70 tagja van az egyesületnek.

 – Sajnos laza a kapcsolat az árutermelőkkel. Ennek egyik oka, hogy belénk ivódott, magyarokba, hogy a külföldi biztosan jobb a hazainál, pedig ez nem minden esetben igaz. Másrészt az elmúlt húsz évben a törzstenyészetek kapacitása is csökkent, így ez a háttér, ha akarna, se tudna egy helyről, egy időben egy-kétezer kocasüldőt eladni.

Pedig a telepeiket fejlesztő nagyobb vállalkozások egyszerre akár ennyit is igényelhetnek. Nagyon jó volt, hogy idén tavaszra elkészült Herceghalmon a tesztállomás, ahol az ország különböző törzstenyészeteiből összegyűjtött malacokat azonos körülmények között hizlalják, így megmutatkoznak a tenyésztői munka eredményei és esetleges hibái. Voltak ilyen állomásaink harminc-negyven éven keresztül, de tönkrementek. Hála istennek, hogy megint lett. Csak fontos tudni, hogy Nyugat-Európában már nem ilyen módszerrel dolgoznak. Ott és Amerikában az elmúlt húsz évben sokat költöttek az állattenyésztés kutatására.

Pofavizit. Az egy anyakoca után értékesített hízók száma nálunk 22, Nyugaton 30-40.   Fotó: Schmidt Andrea
Pofavizit. Az egy anyakoca után értékesített hízók száma nálunk 22, Nyugaton 30-40. Fotó: Schmidt Andrea


Géntérkép alapján zajlik a szelekció a nemesítésben, ez rövid idő alatt 20-30-40 százalékkal javította az eredményeket, ami a jószágok súlygyarapodását, takarmányértékesítését, az alom nagyságát illeti. Nálunk az egy anyakoca után egy év alatt értékesített hízók száma 22 körül mozog, Nyugat-Európában 30 fölött jár. Mintha mezítláb indulnánk egy futóversenyen, míg a többiek drága edzőcipőben! Egyvalamiben egyezik meg a hazai és a nyugat-európai sertéstartás: a hízó értékesítési ára ugyanaz.

Fekete Balázs azt mondja, jó néhány kollégája biztosan helyteleníti véleményét, de szerinte inkább örülni kell annak, hogy nálunk is vannak már nyugati színvonalú telepek, amelyek gazdái meg tudják fizetni a nyugati szuperintenzív fajták árát, az ezekhez szükséges modern technológiával és takarmánnyal együtt.

– A szarvasmarha-ágazatban ez az egyensúly már kialakult. A legjobb tejelőnek számító holstein-fríz mellett nálunk is, nyugatabbra is tartják tovább a hazai, kevesebbet tejelő, de kisebb ráfordítással is még jó eredményeket produkáló marhát. Lesznek olyan sertéshizlaló telepek, ahol a szerényebb tartási körülmények között jól teljesítő hazai fajtákat lesz érdemes nevelni. Emellett valamennyi tenyészállatot már most is, ezután is tudunk értékesíteni Ukrajnába, Romániába, Szerbiába. És természetesen ott a harmadik kategória: a mangalica. Azt gondolom, mindhárom irányzatra szükség van.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokszínű szezonvég a szegedi színházban

Az évad utolsó bemutatóját, a Hoffmann meséit a következő szezonban is játsszák – mondta el Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója a teátrum keddi sajtótájékoztatóján. Tovább olvasom