Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Törvény védi a világ magyar értékeit

Szeged - A kormány elfogadta a hungarikumtörvényt, hamarosan összeállítják a védett termékek Magyar Értéktárát. Eddig Hungaricum Klub létezett, ahová megyénkből egyedül a Pick szalámi tartozott.
A magyar termékek védelme érdekében a kormány múlt szerdán elfogadta a hungarikumtörvényt. Az országgyűlés várhatóan tavasszal szavaz róla. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón összefoglalta: hungarikumok lehetnek tárgyak, szellemi alkotások, kulturális javak, jelképek, valamint a magyar nemzettudatot megtestesítő alkotások, nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencéből, sőt a világ minden tájáról.

A Pick szalámi vitathatatlanul igazi hungarikum. Fotó: Segesvári Csaba
A Pick szalámi vitathatatlanul igazi hungarikum.
Fotó: Segesvári Csaba

A hungarikumokat helyi, majd megyei és regionális szinten gyűjtik össze. Ezekből állítja össze egy 13 fős bizottság a Magyar Értéktárat, és a legismertebbeket hungarikumvédjeggyel látják el. Erre a Miniszterelnökségen 500 millió forintot különítettek el.

Legyen védett a hungarikum szó!
– Hosszú vajúdás után, de végre megszületett a hungarikumtörvény! A szándék kiváló, vagyis hogy a helyi értékeket megjelölje. Már a hungarikum szót magát is érdemes lenne levédetni – kommentálta a kormány döntését a szegedi hungarikumfesztivál „szülőatyja", Elekes Zoltán. – A jogszabály támpontot ad a precíz meghatározáshoz. Kérdés, hogy a megyénkből mi kapja meg a rangot. Érdemes lenne rá például a Pick szalámi, a szőregi rózsatő, a makói hagyma, a szegedi papucs, de a cím elnyerésére javasolnám a gyógyvizeinket és a szakmák települési mesterembereit is.

Az új megjelölés abban alapvetően eltér a magyar termékrendeletben szabályozott árucikkektől, hogy az a jogszabály csak az üzletek polcain fellelhető, nagyjából 800 ezer élelmiszerre vonatkozik. A magyar termékrendeletet is tavaly alkotta a tárca, de még Brüsszelben egyeztet róla. A tervezet magyar terméknek azt nevezi, amit hazai alapanyagokból Magyarországon állítanak elő. Hazai termék akkor lehet valami, ha az összetevőinek fele magyar, és a feldolgozás itthon történt. Hazai feldolgozású terméknek számít az import hozzávalókból itthon gyártott élelmiszer. A minisztérium adatai szerint csak élelmiszerekre 34-féle védjegyet alkalmaznak itthon a cégek és a társadalmi szervezetek.

A hungarikum elnevezés sem új a nap alatt. 1999-ben négy patinás cég – a Pick Szeged Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. – hozta létre a Hungaricum Klubot. Minőségi termékeiket – a szalámit, a porcelánt, az aszút és a gyomorkeresűt – egyedi jelzéssel látták el. Később csatlakozott a klubhoz a halasi csipke és a Pető-módszer. Erkölcsi jelentőségén túl ez a klubtagság sem jelent védelmet, mert nincs róla törvény. Ráadásul ennél jóval több terméket emlegetnek hungarikumként, például a szegedi paprikát és a szegedi papucsot, a makói hagymát és a szőregi rózsát is.

Megyénk három terméke – a szegedi téliszalámi, a szegedi fűszerpaprika és a makói vöröshagyma – a törvény szerint még nem hungarikum, másfajta védelmet azért élvez. Szerepelnek az Európai Bizottság „védett származási helyen előállított termékek" listáján, így eredetük nemzetközi oltalom alatt áll.

Olvasóink írták

  • 5. Piczur 2012. április 12. 15:54
    „Ezzel megint a vállalatokat húzzák le sok-sok forinttal.
    Többe kerül egy adott "Hungarikum" besorolás alá tartozó termék/termékcsalád bejegyeztetése, újra címkézése, mint amit ér ez az elnevezés.
    A Magyar Termék védjegy használata is csak egy időszakra vonatkozik már ha a cég meg tudja fizetni a védjegyet és természetesen saját költségen alátámasztja, hogy az Ő terméke bizony magyar.”
  • 4. Smerdis 2012. január 24. 07:37
    „a lustaság, folyamatos múltba révedés, gyűlölködés, irigykedés, összeférhetetlenség is védett lesz?”
  • 3. Mignon 2012. január 23. 21:28
    „Egy születt nemetnek, akkor is ha soha nem volt Magyarorszagon,
    Magyarorszagrol a következö jut eszebe:

    Tehat:

    -aki meg soha nem volt = "Pußta..."
    -aki mar volt egyszer: = "Tschikosch..."
    -Aki mar ketszer volt = "Gulasch.."
    -aki haromszor volt mar = "Paprikasch..."
    -aki negyedszer is volt = "Egeßscheghedre...!"
    -aki ötször volt, az tuja = "Gemesch-kut"

    Amelyik nemetnek meg magyar hölgy a felesege, az ismeri a filmet, hogy:

    "Ich denke oft an Piroschka"

    :)))”
  • 2. badass 2012. január 23. 20:40
    „Külföldön fogalma sincs senkinek, hogy mi ez, egy törvény ezen nem sokat lendít. Nem kellene egy egységes védjegyet, termékmegjelölést alkalmazni a harmincvalahányféle helyett, és arra felépíteni a marketinget (pl Ausztria)? Így ez megint csak lózung, pénzkidobással.”
  • 1. booo 2012. január 23. 18:20
    „Addig míg az ALKOTMÁNYBA nem veszik bele hogy a MAGYAR FÖLD NEM ELADÓ, addig ez sem ér semmit!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most már egy elefánt is kellene

Ajándékért cserébe kérdőívet töltöttek ki tavaly április és november között a Szegedi Vadaspark látogatói. Tovább olvasom