Szeged - delmagyar.hu

A magyar termékek védelme érdekében a kormány múlt szerdán elfogadta a hungarikumtörvényt. Az országgyűlés várhatóan tavasszal szavaz róla. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón összefoglalta: hungarikumok lehetnek tárgyak, szellemi alkotások, kulturális javak, jelképek, valamint a magyar nemzettudatot megtestesítő alkotások, nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencéből, sőt a világ minden tájáról.

A Pick szalámi vitathatatlanul igazi hungarikum. Fotó: Segesvári Csaba

A hungarikumokat helyi, majd megyei és regionális szinten gyűjtik össze. Ezekből állítja össze egy 13 fős bizottság a Magyar Értéktárat, és a legismertebbeket hungarikumvédjeggyel látják el. Erre a Miniszterelnökségen 500 millió forintot különítettek el.

Legyen védett a hungarikum szó! – Hosszú vajúdás után, de végre megszületett a hungarikumtörvény! A szándék kiváló, vagyis hogy a helyi értékeket megjelölje. Már a hungarikum szót magát is érdemes lenne levédetni – kommentálta a kormány döntését a szegedi hungarikumfesztivál „szülőatyja", Elekes Zoltán. – A jogszabály támpontot ad a precíz meghatározáshoz. Kérdés, hogy a megyénkből mi kapja meg a rangot. Érdemes lenne rá például a Pick szalámi, a szőregi rózsatő, a makói hagyma, a szegedi papucs, de a cím elnyerésére javasolnám a gyógyvizeinket és a szakmák települési mesterembereit is.

Az új megjelölés abban alapvetően eltér a magyar termékrendeletben szabályozott árucikkektől, hogy az a jogszabály csak az üzletek polcain fellelhető, nagyjából 800 ezer élelmiszerre vonatkozik. A magyar termékrendeletet is tavaly alkotta a tárca, de még Brüsszelben egyeztet róla. A tervezet magyar terméknek azt nevezi, amit hazai alapanyagokból Magyarországon állítanak elő. Hazai termék akkor lehet valami, ha az összetevőinek fele magyar, és a feldolgozás itthon történt. Hazai feldolgozású terméknek számít az import hozzávalókból itthon gyártott élelmiszer. A minisztérium adatai szerint csak élelmiszerekre 34-féle védjegyet alkalmaznak itthon a cégek és a társadalmi szervezetek.

A hungarikum elnevezés sem új a nap alatt. 1999-ben négy patinás cég – a Pick Szeged Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. – hozta létre a Hungaricum Klubot. Minőségi termékeiket – a szalámit, a porcelánt, az aszút és a gyomorkeresűt – egyedi jelzéssel látták el. Később csatlakozott a klubhoz a halasi csipke és a Pető-módszer. Erkölcsi jelentőségén túl ez a klubtagság sem jelent védelmet, mert nincs róla törvény. Ráadásul ennél jóval több terméket emlegetnek hungarikumként, például a szegedi paprikát és a szegedi papucsot, a makói hagymát és a szőregi rózsát is.

Megyénk három terméke – a szegedi téliszalámi, a szegedi fűszerpaprika és a makói vöröshagyma – a törvény szerint még nem hungarikum, másfajta védelmet azért élvez. Szerepelnek az Európai Bizottság „védett származási helyen előállított termékek" listáján, így eredetük nemzetközi oltalom alatt áll.