Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Megmentik tavukat a szegvári horgászok

Szegvár - Hiába száraz az idő, és alacsony a tiszai vízállás, muszáj feltölteni a Szegvár melletti Lándor-tavat, ahol télen 8,6 tonna hal döglött meg a jég alatt. Az utóbbi évek legnagyobb halpusztulásának fő oka az alacsony vízállás volt. A horgászok tudják: elsősorban magukra számíthatnak.
A vastag iszap, az alacsony vízállás, a jég és a jégre hullott hó sötétítő hatása együtt okozta, hogy káros folyamatok indultak el, és drasztikusan lecsökkent az oldott oxigén mennyisége a Szegvár melletti Lándor-tó vizében a télen – állapította meg a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet. A másik szegvári horgászvíz, a Kórógy-tó is hasonlóképpen járt. Ám míg ott emiatt 350 kilogrammnyi hal pusztult el, a Lándor-tóban 8,6 tonna, ez több tízmillió forintos kár.

Muszáj feltölteni a Szegvár melletti Lándor-tavat.
Muszáj feltölteni a Szegvár melletti Lándor-tavat.

A tiszai ciánszennyeződést, valamint a Kurcában tapasztalt károkat leszámítva az utóbbi időben nem is történt ilyen jelentős halpusztulás. Tóth Lászlótól, a Lándor-tavi Horgászegyesület elnökétől tudjuk, hogy a károk márciusi összesítése után rendkívüli taggyűlést tartottak, ahol a kutatók elmondták, mi miért történt. A vezetőség bizalmi szavazást kért maga ellen, s miután a többség megerősítette tisztségében, intézkedési tervet fogadtak el. Addig nem telepítenek halat, amíg nem sikerül biztosítani a tó vízutánpótlását, most döntően erre költik a pénzüket.

– A Lándor-tó és a Tisza olyan kapcsolatban áll egymással, mint a közlekedőedények: ha a folyó árad, a Lándor-tóban is gyarapodik a víz, ha apad, itt is csökken. Most pedig az ilyenkor szokásoshoz képest nagyon kevés a víz a Tiszában, ez megnehezíti a dolgunkat – mondta az elnök. A tóhoz vezető csatorna kitisztítását határozták el először, és abban bíznak, lesz olyan pályázati lehetőség, amelynek révén kedvezményes áron vehetnek vizet, hiszen ez mégis Natura 2000-es, megőrzendő terület. Bár a kutatóintézet és a megyei horgászszövetség is segíti őket, tudják, elsősorban magukra számíthatnak. A 69 tagból a történtek ellenére 40 már kiváltotta az engedélyét, hogy legyen bevétele az egyesületnek. Többen ezen felül pénzadományt, gépet, munkát ajánlottak fel.

A halakat nem egyformán érintette a katasztrófa: az ezüstkárászok elég jól átvészelték ezt a kritikus időt, a csukák, süllők, harcsák viszont tömegével pusztultak. A szegváriak nem hitték volna, hogy ebben a tóban 70 kilós harcsa is volt, amíg meg nem látták a tetemét... Ez a nagy ragadozó komoly pusztítást végezhetett a békés halak állományában. A kutatóintézet segítségével hamarosan fölmérik, milyen összetételű halállomány maradt a tóban, s megtervezik a telepítést úgy, hogy a tó élővilága egyensúlyba kerüljön.

Olvasóink írták

  • 1. balearic 2012. április 22. 01:19
    „Hoppá ez az én fotóm a cikkben még 2008-ból! :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolák névadói: fontosak a gyökerek

Tisztelet, példamutatás, megbecsülés – csak néhány azon indokok közül, miért veszi fel egy iskola egy személy nevét. Tovább olvasom