2020.03.30. 17:30
A székek és szatyrok régi nagyhatalma, a Tápéi Háziipari Szövetkezet – Galéria
Újragondolt Annó rovatunkban ezúttal Gyenes Kálmán fotóin keresztül mutatjuk be, hogyan készültek az igazi magyar termékek az egyik helyi ipari szövetkezetben.
A Tápéi Háziipari Szövetkezet, 1991. Fotó: Gyenes Kálmán. Azonosító mfmGYK29
A háziipari szövetkezetek az előző éra tervgazdálkodásának szerves részét képezték. A Tápéi Háziipari Szövetkezet nagyra nőtte ki magát. 1965-ben az egyik legnagyobb exportőre volt a megyének, mégpedig a gyékényből készült termékek miatt. Kollégánk egykor így írt erről:
„A vízinövények közül a gyékény kivitele a legjelentősebb: tizenháromszor többet jövedelmez a külföldi piacokon, mint például a nád. A Tápéi Háziipari Szövetkezet a második ötéves terv időszakában évről évre növelte exportját s tavaly is több mint 3 millió forintos tervet teljesített.”
1986-ra egy kis visszaesés után még mindig azt mondhatták magukról, hogy világszínvonalú árut készítenek. 1986-ban kollégánk szerint az akkor felemelkedőben lévő tömegtermelés csak időszakos problémát jelentett, mert minőségben messze felülmúlta a tápéi áru a nagyipari termékeket.
A székek és szatyrok régi nagyhatalma – Gyenes Kálmán fotói, annó 1991
„Kivitelük legjelentősebb tétele, a széküléslap iránt szintén mérséklődött a kereslet, elsősorban a közelkeleti olcsóbb áruk előretörése miatt. A második félévben azonban ismét nőtt a rendelés, a tápéi áruk ugyanis — bár drágábbak — minőségileg többet is tudnak.”
A fotókat 1991-ben készítette kollégánk, mikor még volt élet a szövetkezetben, mely fénykorában 2500 embert foglalkoztatott. A Tápéi Háztáji Szövetkezet épületeit, és azok tartalmát 2001-ben már árverésre bocsájtották. Emlékét ezeken a fotókon kívül még azok a termékek őrizhetik, melyek mind a mai napig megmaradtak az otthonokban, persze csak akkor, ha van még ilyen.
