2024.02.07. 06:00
Mi az igazság? Lehallgatja a telefon a beszélgetéseinket, vagy sem?
Régi technológiai mítosz, hogy az okoseszközeink kukkolnak és hallgatnak minket.
Forrás: Shutterstock
Előfordult már, hogy beszélgetett valakivel egy termékről, és rövidesen éppen hasonló hirdetés jelent meg a telefonján? Nem kell üldözési mániában szenvedni, hogy arra a következtetésre jussunk: a telefonunk biztosan figyeli a beszélgetéseinket.
Az egyik legelterjedtebb technológiai mítosz, hogy a telefon mikrofonja, akarjuk, vagy sem, folyamatosan be van kapcsolva, hallgatja beszélgetéseket, és átadja ezeket az adatokat a hirdetőknek. A régi vád akkor kapott lángra a sajtóban, amikor 2016-ban a Cox Media Group (CMG) médiaóriás marketingesei azt állították, képesek meghallgatni a fogyasztók beszélgetéseit az okostelefonokba, okostévékbe és más fejlett eszközökbe beágyazott mikrofonokon keresztül. Így gyűjtenek adatokat, amiket a hirdetések célzására használnak, közölték.
Ez így semmiképpen nem volt igaz, de mire fülön csípték őket, s a CMG le is állította az oldalát, a hír már szétspriccelt.
A mítosz eredete
„Sokan nagyon ki vannak akadva a Facebooktól, mert kihallgathatják a beszélgetéseiket” – mondta Melanie Michael riporter Tampa Bay nézőinek élő tévéadásban:
Az adás 2016. május 23-án ment le, s néhány nappal utána megjelent egy cikk, a „Kémkedés titkai: A Facebook lehallgatja telefonbeszélgetéseit?” címmel. „Tehát legyen óvatos, mit mond a telefonja jelenlétében” – áll a cikkben. „A Facebook nem csak nézi, hanem le is hallgatja a mobiltelefonját.” És elmagyarázzák – miként a fenti videóban is – , miként tudjuk kikapcsolni a mikrofont, hogy a Facebook ne hallgathasson le minket.’
A hír szétspriccelt a világban, hatása még ma, nyolc évvel később is érezhető. A cikk idézi a Dél-Floridai Egyetem kommunikációs professzorát, Kelli Burnst is. Burns azonban soha nem mondta, hogy a Facebook lehallgatná felhasználóit.
Úgy fogalmaztak, hogy Burnst azt mondta, hogy „a Facebook figyel”, és „nem hiszem, hogy az emberek felfogják, mennyire nyomon követi a Facebook minden online lépésünket”.
Ehhez képest a professzor hetekkel később közzé tett egy blogbejegyzést, hogy rögzítse, soha nem mondta, hogy a Facebook lehallgat. „Soha nem mondtam, hogy hallgatóznak. És a figyelés alatt a követést értettem."
Tehát nagyrészt egy pontatlan fogalmazás szülte a mítoszt, de azért nem véletlen, hogy éppen 2016-ban történt. Ez volt ugyanis az az idő, amikor a Facebook kezdte felpörgetni célzott hirdetéseit.
2016 augusztusában a The Washington Post arról számolt be, hogy a Facebook hirtelen számtalan új személyes adat átadását ajánlotta fel a hirdetőinek. Ezek az adatok – a cikk végén tételesen felsoroljuk – magukba foglalják a személy életkorát, nemét, etnikai hovatartozását, otthonának értékét stb.
Közben a Facebook billió dolláros céggé vált, nagyrészt hihetetlenül pontosan célzott hirdetéseinek köszönhetően. A marketingcégek imádnak a Facebookkal dolgozni, mert sokkal jobb és több adatot kínál, mint bármely más platform a világon.
A közösségi óriásvállalat pedig tökéletesen visszaélt ezekkel az adatokkal, és mindössze két évvel a mítosz fellángolása után belekeveredett a Cambridge Analytica botrányba. Annak fényében akár tökéletesen logikusnak is látszott, hogy lehallgatja a telefonjainkat. Hiszen már kiderült, bármely más cégnél jobban visszaélnek a felhasználók magánéletével.
A Vice 2018-ban olajat öntött a tűzre, mikor leírta: „A telefon lehallgat, és ez nem paranoia.”
A cikk ugyan később megemlíti, hogy a telefon valójában nem rögzít folyamatosan, hanem csak akkor, ha azt mondjuk, hogy „Hey Siri” vagy „Ok Google”.
Miért terjed továbbra is ez a mítosz?
Annyira elterjedt az elmúlt nyolc évben, hogy csakugyan igaznak tűnik. Kapjuk a hiperpontosan célzott hirdetéseket a Facebookon és a Google-on, de ez nem azért van, mert a telefonunk hallgatózik.
Lehet, hogy többet írunk be a telefonunkba, mint gondoljuk? Írtunk egy utazásról, és röviden a Google-on is utána néztünk, hogy mennyibe kerülnek a jegyek? Megkérdeztük Sirit, a Google-t, hogy melyek a legjobb túrák arra? Szövegesen kerestünk az Instagramon éttermek után? Ezeket az információkat mind eladják a hirdetőknek: valószínűleg többet mondunk el telefonunknak, mint azt feltételeznénk.
Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a hirdetők a keresési lekérdezéseink, közösségi médiahasználatunk és „sütijeink” segítségével rendkívül pontos képet alkothatnak rólunk. Ezeket az információkat a hirdetők megkapják, így nincs szükségük a mikrofonunkra.
A Northeastern Egyetem kutatói felszámolták ezt a mítoszt. Tesztelték a Facebookot, az Instagramot és több mint 17 ezer egyéb alkalmazást, és soha nem találtak olyat, hogy egy app váratlanul aktiválta volna a mikrofont.
Igazából arról van szó, hogy a hirdetőknek egyáltalán nem szükséges hallgatni, hogy miről beszélünk, mert már amúgy is mindent tudnak rólunk.
Rengeteg olyan információt ismer a Facebook a felhasználóiról, mint például, hogy férjhez mennek-e, most tértek vissza a nyaralásukról, vagy éppen gyermeket várnak. A legtöbb személyes adatot akkor gyűjtik össze, amikor az emberek önként posztolnak a Facebookon vagy frissítik profiljukat.
De vannak hátborzongatóbb dolgok, amelyeket biztosan nem önként adtak át, mint például a hitelkeretük, hogy mibe fektetnek be, van-e egyenleg a hitelkártyájukon, használnak-e kuponokat, és hogy valószínűleg elköltöznek-e az otthonukból.
A Facebook képes összegyűjteni ezeket a hihetetlenül részletes személyes adatokat. Nyomon követi minden webhelyen végzett tevékenységünket, még akkor is, ha nem léptünk be a Facebook vagy Instagram fiókunkba.
Íme a Gizmodo által összeállított lista, amit a Facebook tudhat a felhasználókról és a hirdetések célzására használ:
- Helyszín
- Életkor
- Generáció
- Nem
- Nyelv
- Képzettség
- Tanulmányok
- Iskolák
- Etnikai affinitás
- Jövedelem és nettó vagyon
- Lakástulajdon és típus
- Otthon értéke
- Az ingatlan mérete
- A lakás négyzetméterei
- A ház/lakás építésének éve
- Háztartási összetétel
- Azok a felhasználók, akiknek 30 napon belül van évfordulójuk
- Olyan felhasználók, akik távol vannak a családtól vagy a szülővárostól
- Olyan felhasználók, akik baráti kapcsolatban állnak valakivel, akinek évfordulója van, újonnan házasok vagy jegyesek, nemrég költöztek vagy közelgő születésnapjuk van
- Távoli kapcsolatban élő felhasználók
- Felhasználók új kapcsolatokban
- Új munkával rendelkező felhasználók
- Újonnan elkötelezett felhasználók
- Új házas felhasználók
- Nemrég elköltözött felhasználók
- Felhasználók, akiknek hamarosan születésnapjuk lesz
- Szülők
- Várandós szülők
- Anyák „típus” – vélhetően alkat szerint
- Olyan felhasználók, akik valószínűleg részt vesznek a politikában
- Konzervatívok és liberálisok
- Kapcsolati státusz
- Munkáltató
- Ipar
- Munka megnevezése
- Iroda típusa
- Érdeklődések
- Motorkerékpárral rendelkező felhasználók
- Azok a felhasználók, akik autóvásárlást terveznek (és milyen típusú/márkájú autót, és milyen hamar)
- Felhasználók, akik nemrég vásároltak autóalkatrészeket vagy tartozékokat
- Felhasználók, akiknek valószínűleg autóalkatrészre vagy szervizre van szükségük
- A felhasználó autójának stílusa és márkája
- Hány éves autót vett
- A jelenlegi autó kora
- Valószínűleg mennyi pénzt költ a felhasználó a következő autóra
- Hol vásárolja meg valószínűleg a következő autót
- Hány alkalmazottja van a cégének
- Kisvállalkozásokkal rendelkező felhasználók
- Vezetői vagy középvezető beosztású felhasználók
- Jótékonysági célokat követő felhasználók (típus szerint osztva)
- Operációs rendszer szerint
- Játékosok
- Játékkonzollal rendelkező felhasználók
- Felhasználók, akik létrehoztak egy Facebook eseményt
- A Facebook Payments szolgáltatást használó felhasználók
- Azok a felhasználók, akik az átlagosnál többet költöttek a Facebook Payments szolgáltatásra
- Facebook-oldalt adminisztráló felhasználók
- Felhasználók, akik nemrégiben töltöttek fel fényképeket a Facebookra
- Internetes böngésző szerint
- E-mail szolgáltatás
- A technológia korai/késői alkalmazói
- Külföldi munkavállaló (aszerint, hogy melyik országból származik)
- Hitelszövetkezethez, nemzeti bankhoz vagy regionális bankhoz tartozó felhasználók
- Beruházó felhasználók (befektetés típusa szerint elosztva)
- Hitelkeretek száma
- Aktív hitelkártya-felhasználók
- Hitelkártya típus
- Betéti kártyával rendelkező felhasználók
- Hitelkártya egyenleg
- Rádióhallgatók
- Tévézők
- Mobilt használók (az általuk használt márka szerint)
- Internet kapcsolat típusa
- Felhasználók, akik nemrégiben vásároltak okostelefont vagy táblagépet
- Azok a felhasználók, akik okostelefonon vagy táblagépen keresztül érik el az internetet
- Kuponokat használó felhasználók
- Ruházat vásárlása szertint
- Mennyi költ háztartási boltokban
- Sört, bort vagy szeszes italokat fogyasztók
- Élelmiszert vásárló felhasználók (és milyen fajtákat)
- Olyan felhasználók, akik szépségápolási termékeket vásárolnak
- Azok a felhasználók, akik allergiás gyógyszereket, köhögés- és megfázás elleni gyógyszereket, fájdalomcsillapító termékeket és vény nélkül kapható gyógyszereket vásárolnak
- Felhasználók, akik pénzt költenek háztartási termékekre
- Azok a felhasználók, akik pénzt költenek gyerekeknek vagy háziállatoknak szánt termékekre
- Milyen háziállatuk van
- Azok a felhasználók, akiknek háztartása az átlagosnál többet vásárol
- Azok a felhasználók, akik hajlamosak online vásárolni (vagy nem)
- Az éttermek típusai, ahol a felhasználó étkezik
- Az üzlettípusok, ahol a felhasználó vásárol
- Azok a felhasználók, akik „fogékonyak” olyan cégek ajánlataira, amelyek online autóbiztosítást, felsőoktatást vagy jelzálogkölcsönt, valamint előre fizetett kártyákat/műholdas
- TV-t kínálnak
- Mióta él a felhasználó a helyszínen
- Felhasználók, akik valószínűleg hamarosan költöznek
- Azok a felhasználók, akiket érdekel az olimpia, az őszi futball, a krikett vagy a ramadán
- Olyan felhasználók, akik gyakran utaznak munka vagy szórakozás céljából
- A munkába ingázó felhasználók
- A vakációk típusai
- Felhasználók, akik nemrég tértek vissza egy utazásról
- Felhasználók, akik nemrég használtak egy utazási alkalmazást
A lista azóta bizonyára kiegészült további adatcsoportokkal.
Digitália
- A molekuláris ujjlenyomat előre jelezheti a betegségeket?
- Az Európai Bizottság vizsgálódik a YouTube, a Snapchat és a TikTok háza táján
- Ismét a Huaweié a legjobb okosóra az EISA szerint
- Ahogy egymást, úgy a robotokat is szavak nélkül érthetjük
- Szabad mindent megtennünk, amit képesek vagyunk megtenni?