600 éves konfliktus

2020.06.18. 14:30

Egy mecseten vitatkoznak a görögök és a törökök

Ez persze csak a látszat. Mögötte az oszmán birodalomtól és a görög függetlenségi háborútól máig tartó számtalan véres ütközet öröksége húzódik meg. A több száz évre visszavezethető konfliktus ma már gazdasági kérdéseket is felvet.

„A Daily Sabah török ​​napilap újabb cikket tett közzé Görögországról, hamis adatokkal, történelmi pontatlanságokkal és nyílt hazugságokkal” – írta a Greekcitytimes nyomán a V4NA hírügynökség. A görögök szerint a szóban forgó cikkben a “legőrültebb csalás”, hogy a Thesszaloniki városában épült Galerius Rotunda valójában egy iszlám mecset volt, amelynek a neve: Sultan Hortac.

A görögök szerint azonban már csak azért sem lehet török mecset, mert 300 évvel Mohamed próféta előtt épült, még a IV. században. Sőt, nem is mecset, hanem keresztény templom volt,

amelyet eredetileg Galerius római császár mauzóleumának építettek, de I. Theodosius császár megbízásából templommá vált. Tehát 1200 évig keresztény templom volt és csak 1590-ben az oszmán megszállás idején alakították át mecsetté és használták azt 1912-ig, amikor a görög hadsereg felszabadította Thesszalonikit a balkáni háború alatt.

A cikk arról is szól, hogy 150 000 török ​​hogyan élt Nyugat-Thrákia-ban, de erre semmilyen történelmi bizonyíték nincs – állítja a görög lap. Ezzel szemben a görög kormány 1999-ben arról számolt be, hogy a Nyugat-Thrákia-ban a muszlimoknak csak 50 százaléka beszélt törökül. 35 százalékban pomakok (bolgár muszlimok), 15 százalékban pedig roma muszlimok voltak.

Fotó: V4NA

A látszólag csupán két újság közötti pengeváltás mögött a régmúlt időkben, hol az egyik, hol a másik fél által megharcolt területszerzési háborúk állnak.

Kezdve az oszmán uralomtól a görög függetlenségi háborúig tartó csaknem ötszáz évtől, benne számtalan ütközettel 1453 -1900 között, folytatva a görög – török, majd a balkáni háborúkkal (1912-1913), amelyek nyomán 1913-ra újabb területek (Macedónia, Epirus, égei-tengeri szigetek) szabadultak fel az oszmán uralom alól. Az I. világháború után pedig visszaszállt Görögországra Bulgáriától, Nyugat-Thrákia.

Azután kitört egy újabb görög-török háború, Kis-Ázsiában pedig etnikai tisztogatás kezdődött amelynek során a görögök az örmények és az asszírok elleni agressziót az emberiség elleni bűntettnek és népirtásnak minősítették.

Habár mindkét ország belépett a NATO-ba, Ciprus kérdése újabb ellentéteket szült. A sziget 1960-ban nyerte el függetlenségét, majd Törökország egy sikertelen támadást követően (1964), 1974-ben szállta meg és elfoglalta a sziget területének 40 százalékát.

Tavaly már olyan cikkek is megjelentek a világsajtóban, amelyek azt latolgatták, hogy mikor lesz ismét görög-török háború.

A 600 éves konfliktus ma már gazdasági kérdéseket is felvet, mert az újonnan felfedezett szénhidrogén-lelőhelyek egy része az Égei tenger észak-keleti részén helyezkedik el, igen közel a török partvonalhoz. A Ciprusi felségvizeken is jelentős mélytengeri földgázmezőt találtak, a dél-krétai medence pedig a Levanteivel vetekedik. Törökország nem is írta alá az ENSZ Tengerjogi Egyezményét és elvileg elképzelhető, hogy megfontolja tengeri határvonalainak kiterjesztését a görög és ciprusi Exkluzív Gazdasági Övezetre. Ezért a kétoldalú kapcsolatok eszkalációja bármikor könnyen elképzelhető.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!