Döntöttek a kapitányok

2020.07.11. 09:00

Klasszismezőny szavazott – a férfi Kézisek kézise zsűrije

A Kézisek kézise női szavazás zsűrijéhez hasonlóan a döntnöki testületbe azonos módszerrel ezúttal a férfi nemzeti válogatott egykori és jelenlegi magyar szövetségi kapitányait kértük fel, akik között többen akár maguk is jelöltek lehetnek a legjobbak közé a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játékában.

Liszkay Gábor Levente

Ezúttal is szinte mindenki vállalta, hogy összeállítja tízes listáját. A végeredmény a szakemberek megalapozott véleménye révén jól tükrözi a sportág férfiszakágának megannyi fényes korszakát, a hatvanas évektől szinte napjainkig. A trénereket a férfiegyüttes élén megélt összesen öt olimpia, tizennégy világbajnokság, egy B-vb és kilenc Európa-bajnokság tapasztalata hitelesíti. Érdekesség, hogy egykoron játékosként a pálya minden szegletében megfordultak, hiszen akad közöttük kapus, átlövő, irányító, beálló és szélső, sőt védőspecialista is. Nézzük a férfi Kézisek kézise zsűrijét ábécésorrendben, legendás szakemberekkel, köztük három edzővel, akik a női szavazás zsűrijének is tagjai voltak!

Csík János. A játékosként 1972-ben olimpikon tréner női csapatokkal aratott fényes sikerei (vb-ezüst, BEK-döntők) után 1989–90-ben töltötte be a posztot, így ő lett az első olyan szakember, aki a női és a férfiválogatottat is irányította. Az 1990-es csehszlovákiai vb-n a 6. helyen zárt az együttessel.

Csoknyai István. Két etapban is vezette a férfiválogatottat a Veszprém játékoslegendája: 2009–2010-ben, majd 2018–2019-ben, előbb Európa-bajnokságon (14. hely), majd világbajnokságon (10. hely). Vezetőedzőként Balatonfüreden dolgozott hosszú évekig, idén nyártól pedig a Budakalászt gardírozza.

Faludi Mihály. Ma már szinte elképzelhetetlenül hosszú ideig, kilenc éven át vezette a nemzeti együttest 1973–82 között az egykori válogatott kapus. Szövetségi kapitányként két olimpián (6. és 4. hely), valamint három vb-n (7., majd két 9. hely) irányította a csapatot, amelynek megannyiszor balszerencse akadályozta útját a legjobbak között.

Gulyás István. Az egykori klasszis irányító 2019 nyarán lett a férfiválogatott szakvezetője, és rögtön bravúrral mutatkozott be: az idén januári Eb-n Oroszország, Izland, Szlovénia legyőzésével, és a Dánia elleni döntetlennel a 9. helyen zárt a csapat. A sportág vezető országait tekintve az egyetlen olyan szakember, aki párhuzamosan a nemzeti strandkézilabda-válogatott vezetőedzője is, utóbbi pozíciójában nyert már vb- és Eb-bronzot.

Hajdu János. Nem csupán egykori kétszeres női, hanem kétszeres férfi szövetségi kapitány is, az utóbbi szakágban azonban a két időszak ennél jobban nem is különbözhetne egymástól: 1999–2001 között egy-egy Eb- és vb-selejtezőt bukott el a csapat (egy góllal, illetve idegenben dobott kevesebb góllal), 2008–2009-ben azonban vb-6. helyig vezette a válogatottat, majd sikeresen vívta meg az Eb-kvalifikációt.

Kovács László. Játékosként is BEK-döntőig és világválogatottságig vitte, edzőként és módszertani szakemberként pedig talán még jobban kiteljesedett. 1982-ben az ő vezetésével született meg a sportág első hazai BEK-sikere, a Bp. Honvéd férficsapatával. Ettől az évtől 1985-ig vezette először a férfiválogatottat (időszakára egy B világbajnokság esett, amelyet meg is nyert a csapat), majd 1993-ban a 11. helyen zárt az együttessel a svédországi vb-n, később a Veszprém szakvezetőjeként is dolgozott.

Kővári Árpád. A Szegedhez ezer szállal kötődő, a Tisza Volánban szereplő, majd a csapattal edzőként két Magyar Kupát is nyerő szakember 1995–96-ban vezette a válogatottat, amellyel az 1996-os Európa-bajnokságon a 10. helyen zárt.

Vladan Matics. A jugoszláv válogatottal játékosként kétszeres vb-bronzérmes szerb balszélső sikeres szegedi éveit követően, visszavonulása után „helyben” érte el első edzői sikerét, hiszen pár hónappal azután, hogy átvette a Tisza-parti csapatot, bajnokságot nyert az együttessel. Hajdu János és Csoknyai István mellett dolgozott a magyar nemzeti csapat edzőjeként (2009-ben vb-6., 2010-ben Eb-14. lett az együttes), 2018–2019-ben pedig Csoknyaival társ-szövetségikapitányként. 2014 óta a Tatabánya vezetőedzője a közel két évtizede Magyarországon élő, magyar állampolgársággal is rendelkező tréner.

Mocsai Lajos. A női szakág mellett a férfiak között is legek fűződnek a nevéhez edzőként. 1986-ban ezüstérmet szerzett a férfiválogatottal a svájci világbajnokságon, az eredmény azóta is a csapat egyetlen vb-érme. 1988-ban és 2012-ben egyaránt a 4. helyen zárt vezetésével az együttes az olimpián. Két kapitányi időszakába (1985–89 és 2010–2014) közel 200 mérkőzés fért bele, a német Lemgóval (1996), valamint a Veszprémmel is (2008) KEK-et nyert, a bakonyiakkal pedig ötszörös magyar bajnok.

Mocsai Lajos a női és a férfiválogatottat is sikerrel vezette, utóbbival 1986-ban világbajnoki ezüstérmet is szerzett
Fotó: MW

Skaliczki László. A Veszp­rém szériáit kétszer is megszakítva a Szegeddel (1996), majd a Dunaferrel (2000) is bajnokságot nyerő szakember 2001–2008 között dolgozott a válogatott szövetségi kapitányaként, sikerrel: 2003-ban vb-6., 2004-ben olimpiai 4. lett az együttessel.

Vass Sándor. A Tromos egykori klasszisirányítója játékosként és edzőként Ausztriában eltöltött éveit követően hazatérve előbb a Veszprémet vezette KEK-döntőbe és a bajnoki címig 1997-ben, majd mindössze bő két évig irányította a válogatottat, ám ebbe az időszakba „belefért” minden idők 2. legjobb vb-szereplése (4. hely, 1997) és legjobb Eb-eredménye is (6. hely, 1998).

Ők döntöttek tehát. Hogy miként, az a jövő hét elején derül ki. Következik játékunk legizgalmasabb része: az eredményhirdetés.