Vitaminbombák a kertben – A bogyós cserjék gyümölcsei dúskálnak a jótékony beltartalmi értékekben

Nem csak élénk szépségük és ínycsiklandó terméseik révén révén emelhetik a kert értékét a bogyós cserjék. Gyümölcseik jótékony beltartalmi értékei mi­­att ugyanis valóságos vitaminbombák szervezetünk számára.

Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos elmondta: e bogyós gyümölcsök bővelkednek flavonoidokban, amelyek antioxidáns hatása bizonyított. Gyulladáscsökkentő és immun­erősítő hatással rendelkeznek, emellett jótékony hatást gyakorolnak az érfalakra, a szívműködésre és az emésztőrendszerre.

– E cserjéket mélyen megforgatott, érett, szerves trágyával átkevert talajba érdemes ültetni, a trágyának sosem szabad közvetlenül érintkeznie a gyökérzettel. A kémiai növényvédő szereket okszerűen, vagy csak minimális mennyiségben javaslom, hagyományosan a kén- és rézalapú szereket használjuk esetükben – részletezte a 2019-es Év Agrárembere verseny két kategóriájának győztese, majd hozzátette: e cserjék esetében nem ajánlott gyomirtó szer alkalmazása sem. A kapálás során pedig az óvatosság legyen a vezérelv, ugyanis a talajfelszínhez közel szétterülő gyökérzetük könnyen sérülhet, amely végzetes lehet számukra. Az ültetőgödör ideális mérete 40×40 centiméter alapterületű, 60 centiméter mélységű, a gyökérzethez érdemes Mikorrhiza gombaspórákat szórni, amely segíti a gyökerek fejlődését.

Homoki csodabogyó a vitaminbomba

A homoktövis termésének jótékony hatásait a távol-keleti gyógyítók már több mint ezer éve felismerték. Az elmúlt évtizedekben pedig immár hazánkban is egyre nagyobb megbecsülésnek örvend. Nem is csoda ez annak fényében, hogy C-vitamin-tartalma mintegy tízszerese a citrom C-vitamin-tartalmának.

– E lombhullató, tövises cserje kétlaki, így telepítésekor mindenképpen ajánlott egy hím- és több nőivarú egyedet beszerezni a biztonságos, bő termés érdekében – hívta fel a figyelmet a növényorvos, aki jelenleg két Csongrád-Csanád megyei homoktövis-ültetvény szaktanácsadását végzi.

– A gyorsan felmelegedő, jó vízháztartású, nem pangó vizes területeket, a mészben gazdag, levegős homoktalajokat szereti leginkább. Fénykedvelő növény, a félárnyékot rosszul tűri. Öntözése fokozott odafigyelést igényel, mert gyorsan kiszáradhat. A hideget jól viseli, az itthoni fagyok nem károsítják. Termése a második-harmadik évtől augusztus elejétől szeptember közepéig érik, és akkor válik édessé, ha megcsípi a dér. Tavasszal és ősszel egyaránt ültethető – magyarázta Sipos gazda, aki valóságos csodaszerként határozta meg e növényt.

– Kiváló immunerősítő, stresszes körülmények között dolgozóknak és sportolóknak különösen ajánlott a fogyasztása, ugyanis segíti a fizikai és szellemi erőnlét kondicionálását. Én önmagában is nagyon szeretem, mézzel pedig még finomabb

– részletezte.

Soknevű gyógyító

Tájegységenként más-más néven emlegetik az egrest, köszmétét, büszkét vagy piszkét, amelynek jótékony élettani hatásait már az ókori görögök és rómaiak is felismerték. Energiatartalma igen csekély, A-, B1- és C-vitamin-tartalma azonban igen magas. Fogyasztása kedvező hatással bír a belső elválasztású mirigyekre, a szívre, a májra és a vesékre is. Emellett segíti az emésztést, azonban érdemes mértékkel fogyasztani, ugyanis nagy mennyiségben hashajtó hatású.

– A jó vízellátású, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Magas a káliumigénye, ha levelei barnulni kezdenek, az káliumhiányra utal, ekkor érdemes tápoldatozni. A hideget jól tűri, a késői fagyokra azonban érzékeny. A nagy meleget nem szereti, ezért érdemes félárnyékba ültetni. Áprilisban virágzik, álbogyó termése pedig a harmadik év június elejétől a kertek egyik legkorábbi gyümölcse, ezért esetében az őszi ültetést javaslom. Fajtái közül mindenekelőtt a Zöld és a Pallagi óriást, valamint a Gyöngyösi pirost ajánlom – fejtette ki a szakértő, aki törzses csemeték beszerzését javasolta a kiskertek gazdáinak, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és betegségekkel szemben.

– Elég mérsékelten tavasszal visszametszeni a köszmétét, ami a gallyak, elöregedett ágak ritkításának műveletéből áll. Szakmailag, ha úgy ítéljük meg, az éves képleteket, vesszőket egyharmadával vágjuk vissza – ajánlotta a növényorvos.

Ízletes egészség

A zamatos ribiszke magas C-, E- és B-vitamin-, valamint rosttartalma mellett fontos ásványi anyagai a nátrium, a kalcium, a foszfor, a magnézium, a kálium és a vas. Gyógyító hatással bír a köszvényre, belsőleg gátolja a tumorok kialakulását, külsőleg pedig a ribizliolaj bizonyítottan bőrnyugtató hatású.

– Ribiszkét vagy ribizlit a tavasz első felében érdemes ültetni. Április végétől virágzik, a nyár első felében már szüretelhető. A napfényes helyeket szereti, de a félárnyékot is jól tűri. A szárazság megviseli, ezért rendszeres öntözést igényel. A kora tavaszi metszéskor az idős gallyakat vágjuk le, amelyek már 3-4 éve teremnek. Ezután már csak azok a hajtások maradnak meg, amelyek az elmúlt évben hoztak termést. A tavaly fejlődött fiatal tővessző idén termőgallyként fog teremni, az itt fejlődött elágazásokat metsszük vissza 6-8 centiméterre. Ez segíti a bokros növekedést, illetve a termőnyársak kifejlődését – magyarázta Sipos gazda.

Kényes kincs

Mindössze egycsészényi áfonyával bevihetjük napi C-vitamin-szükségletünk egynegyedét, emellett magas vas-, foszfor-, kalcium-, mangán-, cink- és K-vitamin-tartalma is. Csökkenti a magas vérnyomást, a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, megőrzi szívünk egészségét, és javítja mentális egészségünket is. Ráadásul az üzletekben igen borsos áron kínálják e gyümölcsöt, éppen ezért sok kertész számára vonzó gondolat lehet saját áfonyacserjék telepítése a kiskertekbe.

E növény gondozása azonban korántsem egyszerű feladat

– szögezte le a szakértő.

– Az áfonya a savanyú talajokat szereti, amely hazánkban csak meghatározott helyeken fordul elő. Kényes az öntözésre is, kizárólag lágy vízzel szabad öntözni. A harmadik évtől fordul rendszerint termőre, szereti a sok napfényt – részletezte a növényorvos, aki hozzátette: kényessége ellenére azonban telepítése korántsem lehetetlen feladat. A megfelelő talajszerkezet a kiskertekben mindenek­előtt részleges talajcserével biztosítható számára, ám egy apró trükkel e munka fáradsága elkerülhető.

– Ha dézsába ültetjük el, ab­­ban összemixelhetjük a megfelelő talajszerkezetet számára, amely savanyú tőzegből, érett marhatrágyából és fenyő- vagy akácavarból állítható össze

– ajánlotta a szakértő.