Remény és hit segíti a munkáját – Mórahalmiként a Vajdasággal is számol Nógrádi Zoltán

Több mint 26 éve a város első embere. Bár ezzel nem országos rekorder, neve kétségkívül örökre összeforrt Mórahalom nevével.

A pályám egy majdnem háromlábú széken ülve, dohányzóasztal mellett, a polgármesteri hivatal előterében kezdődött: első munkakörömben marhaleveleket írtam. 25 évesen választottak meg, akkoriban a legfiatalabb városi polgármesternek számítottam.

Állítólag a munkáján kívül nincs más hobbija. Ez igaz?

A történelmi témájú könyvek mindig érdekeltek, de manapság a város teljesen leköti az időmet. Sokat foglalkozom regionális fejlesztésekkel. Hozzáteszem, a parlamentben az európai uniós fejlesztési politika és az EU-s költségvetés volt a szakterületem, ebből a mai napig sokat profitálok. Az európai világnak van egy sajátos gondolkodási síkja, amely horizontális célok mentén fogalmazza meg az elképzeléseit, ebbe kell beleilleszteni a helyi viszonyokat, érdekeket. A kettő összhangjának megteremtését tanultam meg több nyugat-európai országban járva. Ezt érvényesítem Mórahalmon.

A helyes látásmód megőrzésében édesapámra számítok. A legidősebb választóim – sokszor az egyszerű parasztemberek is – mindig érezték, mikor jön jól a támogatásuk. A barátok nem restellték elém tartani az olykor kegyetlen tükröt. A képviselő-testületeim a városért, és sosem egyéb szándékból, s nem egyéni érdekből dolgoztak; a korábban megkezdett munkát folytatták. Bármilyen furcsán hangzik, nyugodt környezetben foglalkozhatok a városfejlesztéssel. Minden kormányban – pártállástól függetlenül – találtunk olyan politikai szereplőket, akiket meggyőztünk Mórahalom mellett.

Ehhez azért főleg az ön személye kellett…

De az elnyert támogatások felhasználásáról már a város mellett elkötelezett, hihetetlenül lokálpatrióta munkatársakkal döntöttünk. Előre gondolkodok; szeretném, ha a jelenleg több mint 7 ezer lélekszámú településen 50 év múlva 15 ezren élnének. 25 évvel ezelőtt 5200-an voltunk, évente 100 fővel fogyatkozott a lakosság. Jelenleg évente 100 fővel nő. Hozzáteszem, a gyarapodás az egész járásra jellemző.

Mi ennek az oka?

A homokhátságiak számára a homok, a csapadékmentes nyári napok mindig roppant nehéz életfeltételeket teremtettek. Ezért az itteni parasztember szívós: mindig azt ígérte, hogy keményen dolgozik, imádkozik a munka eredményéért, és vallotta, hogy a barátságot tisztelni kell, mert csak csapatban lehet előrejutni. A történelem politikai viharai nem is tudtak e kemény hozzáállással mit kezdeni. A homokháti embert a remény és a hit élteti.

Ez önre is igaz?

Igen. Képes vagyok nagyon nagy energiákat megmozgatni; aki szikrázik, ha a közösség érdekében nagy ügyeket kell előremozdítania. Egyre nehezebb az emberekből „kibányászni”, mitől éreznék magukat biztonságban, mitől lennének boldogabbak. Városvezetőként az foglalkoztat, hogyan lehetne az egyén igényeit a közösségi eszközrendszerrel harmonikusabban életté formálni.

Mórahalomról először a fürdő jut eszünkbe. Elég ez a város vonzerejéhez?

25 évvel ezelőtt volt egy tisztasági fürdőnk, ez a mai Szent Erzsébet Gyógyfürdő. A város a nyitott szemléletét a több évtizedes turizmusának köszönheti; évente 550 ezer turistát szolgál ki az 1400 vendégágy. Van rétesház, bivalygulya, kerékpárút-hálózat, sport- és lovas turizmus, Ezer Év parkja, lovas színház, Kolo, Aranyszöm Rendezvényház. Sportfejlesztéseink – sportcsarnok, dzsúdócsarnok, uszoda – kiszolgálják az utánpótlás-nevelést.

A rendszerváltás után nem voltak helyi vállalkozások. Mi a helyzet ma?

Személyes kudarcom, hogy a Mórakertet nem tudtam megmenteni, azonban a mai Homokhátság meghatározó mezőgazdasági vállalkozásainak 85 százalékát ez a szövetkezet nevelte ki. Az első 10 évben kemény adórendszert vezettünk be, csak a gazdaságot fejlesztettük, inkubátorházat, ipari parkot létesítettünk, ami ma 100 hektáros. Az iskolák, egyéb intézmények, közterek, végül a városháza fejlesztése következett. 2012-ben a járásban 2000 álláskeresőnk volt, 2019-ben 500, és a foglalkoztatottak száma duplázódott ez idő alatt. A vállalkozások száma 200-ra nőtt.

Mit tervez a jövőben?

A legkorszerűbb mozgásfejlesztő központ épül fel 2022 végére, és fejlesztjük a védőnői szolgálatot. A folyamatos fejlődésért és a megtorpanás ellen a gazdaságba pénzt kell öntenünk. Kedvezményes telekvásárlással a fiatalokat célozzuk meg. A legzöldebb kisvárosért indul a közintézményeink napenergiára és geotermiára való átállása. Szeretnénk rácsatlakozni a szabadkai kerékpárút-hálózatra. Mórahalom járásszékhely, és egyben ország- és európai határváros, ezért a Vajdasági Magyar Szövetséggel együtt fejlesztési programon dolgozunk: 4–5 év alatt a határ menti vajdasági településekkel közös gazdasági-kulturális zónát kívánunk létrehozni.. l

Névjegy

Nógrádi Zoltán 1969. augusztus 5-én született Szegeden. A Külkereskedelmi Főiskolán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem agrármérnöki, majd pedagógus karán és a József Attila Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán diplomázott. 1994 óta Mórahalom polgármestere, 1998 óta a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés tagja. 2002–2014-ig országgyűlési képviselő, a Területfejlesztési Bizottság, majd az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának tagja. Számtalan civil szervezet vezetője. Nős, két felnőtt fiú édesapja.