Csökkenthetjük digitális lábnyomunkat

A közösségi médián megosztott tartalmaink, a különféle online fizetési tranzakcióink, helyelőzményeink, e-mailjeink, az azonnali üzenetküldő platformokon keresztül küldött üzeneteink és az útlevélhasználatunk is ebbe a hatalmas körbe tartozik.

Az interneten véghez vitt tevékenységeink adatait, azok maradványait akár arra is felhasználhatják, hogy átfogó személyiségmintát állítsanak fel rólunk. Ha ez a kiberbűnözők kezébe kerül, akkor adataink különféle aljas célokra használhatók fel, vagy akár el is adhatják őket a darkweben. De információinkkal akár könnyedén visszaélhet egy online zaklató vagy csaló is.

Jó hír, hogy pár egyszerű lépéssel rendet tehetünk online életünkben, és csökkenthetjük digitális lábnyomunkat. Nem kell mindentől elzárkózva re­metévé válnunk; elegendő, ha hozunk pár okos döntést, és egyensúlyt teremtünk adataink védelme és kényelmünk között.

Ezeket ellenőrizzük mindenképpen

Az ESET szakértői első körben azt javasolják, mindenképpen nézzük meg, hogy ki láthatja a közösségi média oldalunkon profilunkat, és milyen infókat lát rólunk.

Jó, ha leellenőrizzük régebbi posztjainkat, végül is ki kíváncsi rá, hogy 10 éve mit osztottunk meg a hétköznapjainkból. Ez egy hosszadalmas feladat, de aki a végére ér, tuti elgondolkodik rajta, hogy mit oszt meg a jövőben.

Akár egy jövőbeli állásinterjú is múlhat egy régi posztunkon.

Ismerőseink listáját is érdemes átnézni, mert nem mindegy, kinek engedünk betekintést személyes oldalunkba. Ha idegenek látják a posztjainkat, azzal olyan betekintést engedhetünk neki, ami alapján csendben, meghúzódva a szokásainkat is megfigyelheti, és ezek alapján még ki is rabolhatnak minket. Például a nyaralás alatt feltöltött fotók is ezért lehetnek veszélyesek.

Felhasználói fiókok – veszélytelen?

Léteznek az egyszeri bejelentkezést vagy regisztrációt kérő oldalak, mint a fitneszapplikációk, főzőalkalmazások, játékok. Nagy valószínűséggel ezek mindegyike különféle információkat tárol rólunk.

A legtöbben a kényelem érdekében általában egyszeri bejelentkezéssel történő azonosítás (SSO, Single Sign On) segítségével – például a Facebook- vagy Google-fiókunkkal –, vagy az e-mail-címünkkel regisztrálunk. Akár a Google-, a Facebook- vagy az Apple-fió­kunkat használtuk ezeknél a bejelentkezéseknél, mindegyikük lehetőséget nyújt arra, hogy megnézzük azoknak a harmadik féltől származó alkalmazásoknak a listáját, amelyeknek valaha hozzáférést adtunk a fiókunkhoz.

Erről a listáról törölhetjük azokat a fiókokat, amelyeket már nem használunk.

Ha a regisztrációk során az e-mail-címünket használtuk, akkor e-mail-fiókunkban kereshetünk rá az összes általunk használt szolgáltatásra. Ehhez elegendő, ha a beérkező levelek mappájában rákeresünk olyan kifejezésekre, mint a „leiratkozás”, „bejelentkezés”, vagy „üdvözlünk”.

Tegyük rendbe hírlevél-­feliratkozásainkat

Legyünk őszinték: a legtöbben egy regisztráció során nem ol­vassuk el az apró betűs ré­­szeket, csak automatikusan rákattintunk arra a gombra, amely a leggyorsabban végigvezet minket a regisztrációs folyama­ton. Emiatt végül e-mailek százai érkeznek postaládánk Promóciók mappájába, amelyeket valószínűleg sosem fogunk elolvasni. Érdemes ezekről leiratkoznunk, és egy külön e-mail-címet létrehoznunk, amit csak az egyszeri vásárlásokhoz használunk.

Ez két előnnyel jár: így a fő e-mail-fiókunk megmarad a fontos dolgoknak, másrészt „egy fedél alatt” áttekinthetjük az összes egyszeri online vásárlásunkat, míg az adataink biztonságban maradnak.

Az extra biztonság érdekében használhatunk VPN-t, azaz virtuális magánhálózatot is.

A VPN-ek titkosított alagutakként működnek internetes forgalmunk számára. Segítségükkel böngészési szokásaink rejtve maradnak a kíváncsiskodó szemek előtt, és megakadályozzák azt, hogy nyomon követhetőek legyünk.

El tud minket felejteni az internet?

Az Európai Unió lakosaként jogunkban áll élni az „elfelejtődés” lehetőségével. Például mindössze egy kérelem kitöltésével utasíthatjuk a Google-t bizonyos személyes adataink eltávolítására, de használhatjuk a Google Adatvédelmi Áttekintőjét is arra, hogy ellenőrizzük, milyen adatainkat követik nyomon, és ezeket akár el is távolíthatjuk, és ugyanígy tehetünk akár a Facebook- és Twitter-fiókunkkal is.

Összefoglalva tehát, még akkor is, ha

a digitális lábnyomunk minimalizálása eleinte nehézkesnek tűnik, megéri az erőfeszítést. Később hálásak leszünk az így megszerzett privát szféráért.