Jurtában izgalmas az éjszaka

Ne lépj a küszöbre, különben kísérteni fog a jurta szelleme – harsogták többen is egyszerre, majd azt magyarázták, hogy az éjszakai rossz álmokat elkerülendő mindenképpen érdemes az egyébként tágas lakhely aj­­taján ezt tudva belépni. 

Állítólag többen is a gyakorlatban tapasztalták meg a hiedelem erejét a gyerekek közül, akik az ottalvós Szittya táborban töltik a hetet. Jurtában alszanak, lajtos kocsiról érkezik a zuhanyozóvíz, a kézműves-foglalkozások, a nemezelés, agyagozás szintén tartogat izgalmakat a Hód-tavi csata emlékművének tövében állomásozva a Szegedi út mellett. 

Telefon nélkül jurtában 

Életében először van távol na­­pokra szüleitől a gyerekek többsége. A nomád életmódban és hagyományokban jártas egyik szervező, Sipos Róbert szerint a részint egészen máshoz szokott 6–13 éves korosztály sebtiben megérzi ilyenkor a szabadság ízét. Most sincs ez másként. Ahogy kikerülnek a csipsz-kóla-telefon szentháromságából, néhány óra elteltével szabadon lubickolnak egy­­más társaságában. 

Itt sem minden rózsaszínű amúgy, konfliktusok, nehezebb lelki pillanatok elkapják őket, de pozitívan hat rájuk a tapasztalat, hogy gyorsan kiegyenesíthetők a rizikósabbnak tűnő helyzetek ügyes kommunikáció­val. A szakmai programokért felelős Sonkoly Ágnes szerint a gyerekek komolyan veszik azt, hogy a megszokottól egészen eltérő élethelyzetben vannak. Harmonikusan, odafigyeléssel szépen lehet terelgetni őket. 

Vendégek a természetben 

A két szervező kezdetektől egy­öntetűen hangsúlyozta azt az általuk messzemenőkig képviselt szemléletet: mindannyian vendégek a természetben, és nem azért vannak ott, hogy a maguk képére formálják. Ép­­pen ellenkezőleg: alkalmaz­kodnak adottságaihoz, elfogadják azt, és nem kedvük szerint alakítják. Ügyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre, hogy ne termeljenek felesleges hulladékot vagy ételmaradékot. 

Az örömteli étkezéseket és foglalkozásokat is átgondoltan szervezik meg közösen. Megtanulják, miként szellőztethető át előnyösen a jurta, hogyan tartsák távol a szúnyogokat, és ne használják feleslegesen az áramot. Megannyi egyszerű, mégis praktikus szempont ra­­gad rájuk a legegyszerűbb tevékenység közben. A tematikus programok pedig tovább bővítik az ismereteiket: íjászkodnak, agyagoznak, nemezelnek, ősi hangszerekkel ismerkednek. 

Távol az otthontól 

A szülők változtak sokat az elmúlt tíz évben – válaszolták a szervezők szinte egyszerre arra a kérdésre, mások-e a mai gyerekek az egy évtizeddel ezelőttiekhez képest. A családokra jellemző a féltés, a táborozók többsége életében először tölt anya és apa nélkül napokat. A lány- és fiújurtában is felnőtt alszik a gyerekekkel, hogy a kezdeti félelmekkel ne hagyják őket egyedül. Megszorított kezek, közös mese, az őrkutyának kinevezett Zsezse tacsi mind meggyőzően hat az ifjú és bátortalan lelkekre. 

A gyerekek ugyan telefon nélkül érkeztek a helyszínre, ám a szervezőket bármikor elérhetik az esetleg aggódó szülők. Bizonyítékul, hogy a szittya zsiványkodás közben sem feledkeznek el az otthoniakról: a hatéves Nimród messziről kiabálva érdeklődött, a frissen kézzel őrölt lisztből vajon vihet-e haza anyukájának. Ez egészségesebb, ráadásul a boltban most nagyon drága.