Az aszályban sem volt kevesebb gólyafióka

 – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának most elkészült összesítéséből. Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője lapunknak már tavaly augusztusában úgy fogalmazott: alaptalan kijelentés, hogy Magyarországon drámai lett volna a költés. Az MME Monitoring Központjába folyamatosan érkeztek az adatok, figyelték a fészkeket, ám csak az adatok mostani összesítése adott teljes képet.

Tavaly nagyjából 4 ezer 100 pár körülire becsülték a hazai fészkelő állományt, és ez megegyezik a 2019-ben számolt adattal. Ez jó hírnek számít, mert azt mutatja, hogy az utóbbi néhány évben nem csökkent tovább a fehér gólyák száma. A korábbi években tapasztalt visszaesés egyik oka a száraz időjárás, illetve a nagyüzemi mezőgazdaság miatt csökkenő táplálékmennyiség. De hatással van a létszámra a természetközeli élőhelyek zsugorodása is.

A gólyák sikerét a Magyar Madártani Egyesület azzal magyarázta, hogy bár a faj valóban kedveli a vizes helyeket, mocsarakat, nedves réteket, de valójában bármit elfogyaszt. A tavalyi száraz évben sok szöcskét, sáskát, tücsköt tudtak fogni a gólyák a szárazság miatt kiégett gyepeken is. Sikerük másik oka, hogy tavaly májusban és júniusban nem volt olyan több napig tartó hideg, esős időjárás, amelyben a fiókák tömegesen megfázhattak, elpusztulhattak volna. Ennek köszönhetően a sikertelen párok aránya 17 százalék volt.

Az viszont, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióval indultak útnak, egyelőre nem tudható. Erre az ad majd választ, hogy a 2022-ben meggyűrűzött 1207 fióka közül mennyiről érkezik visszafogási adat a vonulási útvonalak és a telelőterületek országaiból, illetve közülük hány tér majd vissza három-öt év múlva ivaréretten költeni.