2024.02.03. 11:00
Merjünk segíteni! – ez a tanulság
Nem hagyott sorsára az utcán egy balesetet szenvedett idős embert egyik olvasónk és kollégája. Hősiesen helyt álltak a mentők kiérkezéséig, és mint a lapunkat a témával megkereső fiatalember elmondta, az eset több tanulsággal is szolgált.
Fájdalmas látvány a baleset után két nappal. Fotó: Pócsik Zoltán Vazul
A héten egyik este a szentesi moziban szórakozott egy kisebb társaság. Egy pár percig búcsúzkodtak a sétálóutcán, amikor egy nagy csattanásra lettek figyelmesek.
Úgy voltam vele, csak megnézem, és odaérve láttam egy idősebb urat a földön, lába keresztben volt a biciklin, az arca egy kőszegélyen feküdt
– idézte fel a pillanatot Pócsik Zoltán Vazul.
Vele együtt azonnal odaindult munkatársa, Vivien is, aki a cikkben nem szeretne teljes nevével szerepelni. Zoltán tudta, nem hagyhatják ilyen helyzetben, így a munkatársával felültették a bácsit. Nem tűnt ittasnak, ápolatlannak sem látszott, és végig magánál volt, szerintük nem a biciklivel esett el, egyensúlyzavara lehetett. Akkor elkezdődött a „harc”, azaz Zoltán vadul elkezdett telefonálni, miközben Vivien próbálta a vérzést elállítani, és a bácsival kommunikált.
Hívtam a 112-t, elmondtam, mi történt, és válaszoltam a rengeteg adatkérő kérdésre. Aztán kapcsoltak Szegedre, ott ugyanezt végigmondtam, visszakapcsoltak Szentesre, akkor is elismételtem mindent. Amitől gutaütést kaptam, hogy házszámot kértek, Szentesen csak tudhatnák, hol van a mozi!
– méltatlankodott Zoltán. A közelben állók szerint így 20-25 percbe is beletelt, mire megérkezett a segítség.
A hölgy időközben váltogatta a zsebkendőket, és a többi fiatal is együttműködő volt, terelgették a mentőautót, vittek vizes palackot kezet mosni, csak az nem ment közel, aki viszolygott a vértől.
Azon csodálkozom, hogy bár ilyen helyzetben egyikünk sem volt még, Vivien nagyon szépen helyt állt, az sem zavarta, hogy ráfolyik a vár a kabátjára, és én is észnél voltam
– emlékezett vissza a férfi.
Amíg zajlottak a dolgok, teljesen természetesnek vették, hogy segítenek.
Az a tanulság, hogy merjünk segíteni. Azt tapasztaltam, hogy nem veszett ki az emberekből a segítőkészség
– állapította meg Zoltán.
A sokk csak a mentő távozása után jelentkezett. Két nappal később, amikor elsétált a helyszínre, ismét elkezdett aggódni, hogy mi lehet a bajba jutott bácsival. Szíven ütötte, amikor megtalálta a szemüvegét, amit a sötétben akkor este nem is vett észre, és amit még mindig vérfoltok vettek körbe.
A rendőrségen jeleztem, hogy vannak hátrahagyott tárgyai, de a hogylétéről semmi információm nincs
– mondta a férfi, akit zavar a történetben az utcatáblák hiánya is, mert a közelben több kisebb olyan útszakasz is akad, amelyekről nem tudni, melyik utcához tartoznak.
