Majdnem 60 éve önkéntes tűzoltó

– Volt egy osztálytársam, aki rá­beszélt. A nyolc általános után úgy döntöttem, belefér, így lettem önkéntes tűzoltó. 1962. március 15-én léptem be, 17 évesen – mesélte a 74 éves Lázár Pál, aki így mutatkozott be: tősgyökeres mórahalmi, itt született, és itt is akarja végezni.

Egyből bedobták a mélyvíz­­be, tűzoltóversenyre ké­szült a csa­­pat, nemcsak a szüksé­ges tudnivalókat kellett el­­sajátítani, ha­­nem időre is kellett azokat teljesíteni. – Mindent félretettem a cél érdekében – tette hozzá.

A katonaság alatt először Szolnokon, a repülőtiszti iskolában ta­­nult, majd őrvezetőként került a kecskeméti hadi reptérre, de előtte még elvégezte a villanyszerelő-iskolát, így lett repülőgép­sze­relő, MiG–21-es vadászgépeket szerelt. Őrmesterként szerelt le, majd hazajött Mórahalomra.

– Rajparancsnok lettem a tűz­­oltóságnál. Az volt a feladatom, hogy az újonnan belépő gye­rekeket megtanítsam, hogy kell összekapcsolni a tömlőket, kezelni az osztót, hogy kell sugárcsővel célba lőni és célba tartani a vízsugárral. A há­­zas­sá­­gom tönkrement a szol­­gálat mi­­att, de a két fiamat be­­avattam, ők is önkéntes tűzoltók lettek, jól is csinálták – mesélte Lá­zár Pál, aki két emlékezetes vo­­nulását is felidézte.

Úgy tíz évvel ezelőtt Ásotthalomnál a benzinkút közelében tűz volt. Mindenhonnan riasztották a tűzoltókat, igyekeztek kiszivattyúzni az üzemanyagot a tartályokból, majd tartálykocsik szállították el, ha átterjed a tűz, ne legyen nagyobb baj. Lá­­zár akkor a szegedi Zalka Máté laktanyában dolgozott biztonsági őrként, on­­nan rohant kifelé az erdőtűzhöz egyenruhában, pisztollyal az oldalán, mert fegyverviselési en­­gedélye is volt.

– Mondták, pisztollyal nem lehet tüzet oltani. Mondtam, hogy senkinek nem adhatom oda a fegyvert, mu­­száj viselnem, míg el nem zá­­rom. Egy baj volt: füstszagú lett az egyenruhám – me­­sélte.

Egy másik esetben egy ház melléképülete égett. – Látom, hogy épp csak pisilnek a csővel, olyan vékonyan jött a víz. Mondtam, hogy vállalom a felelősséget, de adja rá a szivattyúra a teljes teljesítményt. Céloztam, a tűztől másfél méterre, szálltak a cserepek, elvágtam a tűz vo­­nu­lá­­si útját. Amikor kiértek a sze­­ge­­di hivatásosok, megkérdezték, ezt ki csinálta. Kezet fogtak, és gratuláltak – emlékezett vissza.