Odafigyeléssel megelőzhetőek lennének a lakás- és háztüzek

Tűz volt még tavaly év végén egy csongrádi családi házban, ahol az egyik szobában ruhák égtek. A házban hét ember tartózkodott, a mentők mindenkit kórházba szállítottak. A csongrádi és a szentesi hivatásos tűzoltók végezték el az oltást, a tűz nem terjedt át a ház többi helyiségére. Ez csak az egyik eset, amikor lakástűzhöz riasztották a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóit.

Molnár Krisztina, a szervezet szó­­vivője a Délmagyarországnak elmondta, hogy fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a tüzelő- és fűtőberendezéseket nem ren­­deltetésszerűen használjuk, vagy esetleg szabálytalan a kivitelezés, netán elmulasztjuk a mű­­szaki felülvizsgálatot. Csongrád-Csanád megyében csak az elmúlt két hónapban több tragikus kimenetelű fűtési balesethez riasztották a tűzoltókat.

Molnár Krisztina szerint egyáltalán nem mindegy, hogy mit dobnak az emberek a tűzre.

A nem megfelelő tüzelőanyag vá­­lasztása és a kéménykarbantartás hiánya miatt ugyanis kéménytüzek alakulhatnak ki. Sokan otthon égetik el a háztartásban felgyülemlett hulladékot, pedig a szilárdtüzelésű fűtőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Nagyobb eséllyel rakódik le káros anyag az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem előírás szerinti tüzelőanyagot égetnek, az így elzáródott kéményből pedig káros anyagok áramolhatnak vissza.

A szóvivő szerint arra is fi­­gyelni kell, hogy az olajjal üze­­melő fűtőkészülék közelében ne legyen fűtőanyag, mert nagyon könnyen kigyulladhat.

A szén-, fa- vagy vegyes tüzelésű kályhánkat pedig csak aprított fával, papírral, illetve a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.

A szakemberek szerint a leg­­fontosabb azonban, hogy mindegyik fűtőberendezést ellenőrizni kell, legalább egyszer évente, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt.