Szentkirályi: Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól

Téglák, farönkök és létrák mellett tartott sajtótájékoztatót kedd délelőtt Röszke közelében a kerítésnél Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Bakondi György tábornok, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a 165 kilométer hosszban megerősített magyar-szerb határszakaszon lévő Ideiglenes Biztonsági Határzárnál kialakult helyzetről.

Arany T. János

Amikor megérkezett a határkerítéshez kedd délelőtt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Bakondi György tábornok, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, azzal kezdték, hogy Bakondi megmutatta a kormányszóvivőnek és a sajtónak azokat a téglákat, fadarabokat, amikkel a migránsok a rendőröket támadják.

Újszerű szervezettség

Azért gondoltuk, hogy ne valamelyik irodában tartsunk sajtótájékoztatót, hanem itt a helyszínen, hogy az olvasók, tévénézők képet kapjanak a helyzetről

 – mutatta a téglákat Bakondi, amikkel a magyar járőröket támadták migránsok. – A határőrizeti operatív helyzet bonyolult. Több tekintetben szokatlan, ami a határon, illetve a túloldalon, a határtérségben történik. Újszerű a szervezettség fokozott megjelenése, a nagy csoportok egyidejű kísérlete. Legutóbb 19 helyszínen próbálkoztak bejutni egy időben, ami az embercsempész bűnbandák fokozódó aktivitását jelenti. Hét rendőr sérült meg idén munka közben. Ami további változás a határ túloldalán, hogy megtámadták a lakosságot, amire 2015 óta nem volt példa – magyarázta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Egyre több török érkezik

A számokról szólva Bakondi elmondta, az első negyedévben 27600, a másodikban 36490, harmadik negyedévben 43300 migránst fogtak el. A nyári hónapokban is folyamatosan emelkedett az elfogott migránsok száma, zömük szír, afgán, török, marokkói és pakisztáni. 

– A másik fontos tapasztalat, hogy  jelentős számban érkeznek török állampolgárok június óta, akik legálisan lépnek be Szerbiába, és aztán taxikkal közelítik meg a határt és próbálnak illegálisan bejutni az Európai Unióba

 – tette hozzá Bakondi.

Helyesek a kormányzati döntések

A számok is és a tendenciák is azt mutatják, hogy azok a kormányzati döntések, amelyet 2015-ben a magyar kormány meghozott, és amelyek miatt számos politikai támadás ért bennünket, helyes döntések voltak, jól szolgálják a magyar belbiztonság stabilitását, de legalább ennyire segítik az európai uniós biztonságot is. Jogos lenne az elvárás, hogy ezeket a berendezéseket és ezeket az erőket, amit itt alkalmazunk, ne csak magyar költségvetési forrásból kelljen finanszírozni, hanem legalább 50 százalékos arányban uniós finanszírozást elképzelhetőnek tartunk. Sajnos erre nincs jelenleg reális esély 

– hangsúlyozta Bakondi.

Szentkirályi: legfontosabb a béke

Forró nyár után forró ősz következik, ami az illegális migráció elleni küzdelmet illeti. Mindannyiunk számára a legfontosabb a béke, a családunk és a biztonságunk védelme. A határon pedig éppen ezek azok az értékek, amelyek a nap 24 órájában támadás alatt állnak. Itt ezen a helyszínen nem nehéz felidézni 2015 nyarát, a röszkei ostromot, vagy éppen a Keleti pályaudvar megszállását, vagy az autópályán vonuló embertömegeket. Mi akkor is tudtuk, hogy mi a dolgunk, és ebben 3 millió 362 ezer magyar ember is megerősített minket a népszavazáson. De úgy néz ki, hogy ez a szűk egy évtized Brüsszelnek nem volt arra elég, hogy elvégezze a házi feladatát

 – vette át a szót  Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Az Ideiglenes Biztonsági Határzárnál, Röszke közelében beszélt az aktuális helyzetről Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Bakondi György tábornok, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Fotó: Török János

Nem a bajt kell idehozni

Szentkirályi úgy fogalmazott, Magyarország kormányának az álláspontja a kezdetek óta egyértelmű és világos: a kontinensre nehezedő migrációs nyomást Európán kívül kell feltartóztatni, nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni. Magyarország védi legharcosabban az európai határokat az illegális migránsoktól. 

– Számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy 8 éve áll a 165 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítés. Ez idő alatt pedig közel egymillió migránst tartóztattak fel a magyar hatóságok. A munkájuk nélkülözhetetlen és nem csak Magyarország, hanem Európa biztonsága szempontjából is. A nyomás várhatóan emelkedni fog. Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, és ennek eddig alig másfél százalékát biztosította az Európai Unió, miközben Európa határait is védjük akkor, amikor a saját határainkat védjük. A határzár tehát működik. A határkerítés nélkül ma Magyarország nem lehetne a világ egyik legbiztonságosabb országa. Mindezt számos intézkedéssel is biztosítja a kormány. Minden eszközzel harcolni fogunk és meg fogunk tartani Magyarországot egy biztonságos országnak 

– jelentette ki a kormányszóvivő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában