Jól szerepeltek a szegedi búzák Székkutason is

Tizenkettedik alkalommal szervezte meg az őszi búza teljesítmény összehasonlító kísérleteit a Gabonatermesztők Szövetsége és a Vetőmag Szövetség. A cél az, hogy az agrárium számára hasznosítható, valós infor­má­ciót adjanak a búzafajták képességeiről – a Nemzeti Ag­­rárgazdasági Kamara tavaly kapcsolódott be a munkába.

Nyújthatóság

2018 őszén 10 helyszínen 45 bú­­zafajtát vetettek el kisparcellás összehasonlító kísérletekben, a Nébih szakembereinek segítségével. Ezeket idén ismét két éréscsoportra bontották.

Az elemzéshez 10 hely ter­més­eredményeit, illetve minőségvizsgálati adatait használták fel. A beltartalmi értékek közül a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat gyors vizsgálattal mérték a szakemberek, három jó minőséget adó termőhelynél pedig alveográfos – a tészta nyújhatóságával összefüggő – vizsgálatokat is végeztek. Ez utóbbiba Székkutas is be­­került.

Gabonakutató

A kísérletek eredményeiből ki­derül az is, hogyan szerepeltek a szegedi Gabonakutató Non­­profit Kft. búzái. A korai érésű csoportban a GK Bagó tel­­jesített a legjobban, 7,6 tonnás hektáronkénti hozama 70 kilóval magasabb volt, mint a kísérletbe bevont 24 fajta átlaga. A középérésű csoportban a szegediek GK Aratója hozamban és egyebekben is az átlag körül produkált.

Dicséretesen jól szerepelt há­­rom szegedi korai érésű fajta, a GK Békés, Pilis és Bakony, mindhárom nyersfehérje-tartalma magasan az országos átlag feletti volt. További érdekesség, hogy a székkutasi kísérleti parcellákon is ez a 3 teljesített legjobban.

Kisparcella

A pontos összehasonlíthatósághoz számos információt közzétettek a székkutasi kísérletről. Nevezetesen, napraforgó volt az elővetemény, a kisparcellák területe 10 négyzetméter. A búzákat tavaly október 18-án vetették és idén július 10–12. között takarították be. Tudható, milyen nö­­vényvédő szerrel, mikor és mekkora dózisban kezelték, és a legtöbb csapadékot májusban és júniusban kapta.