Boldogok a társasház lakói, ha kikelnek a fiókák az erkélyen

Az ablaküveget, visszapillantót támadó madarak mellett más meglepetések is érhetik a városlakót tavasszal. Példá­­ul az, hogy egy fészekalja kismadarat talál a postaládájában. A Magyar Madártani Egyesü­let közleményéből megtudtuk: a levélszekrényekbe a széncinege költözik be elő­szeretettel. Az egyesülethez minden évben futnak be jelzések postaládába fészkelő cinegékről.

– Többnyire az elhanyagolt ládát foglalják el, ami körül nincs nagy mozgás, nem nézik meg naponta-kétnaponta – mu­tatott rá Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára. A cinkék költési ideje alatt a postaládán figyelmeztető felirattal is jelezhetjük, hogy ne tegyenek bele semmit. Érdemes ezért beszűkíteni a postaláda bedobóját is, miután megfigyeltük, melyik részen járnak be a madarak. Elég azt a 30-35 millimétert szabadon hagyni nekik.

Csikkgyűjtőbe is befészkel

Ha belegyömöszölnek egy kö­­teg reklámújságot, az egész fé­­szekalja elpusztulhat. Erre volt példa az utóbbi években, amivel a sajtó is foglalkozott. A cinkék gyorsan kiröpítik a fiókákat, miután kikelnek a tojásból, egy hónapos időintervallumról van szó. Erre az időre tegyünk ki alternatív „postaládát”, ami lehet akár egy levágott végű műanyag flakon is. Ha mégsem akarjuk, hogy a ládába költözzenek, ne pusztítsuk el, dobjuk ki a fiókákat, inkább előzzük meg a problémát! Egyszerűen dobáljuk ki a fészekanyagot, amit elkezdenek behordani – venni fogják a lapot.

Felkínálhatunk nekik mesterséges odút is, a Magyar Ma­dártani Egyesület információi szerint nem túl válogatósak fészkelőhely tekintetében. Ta­lálták már fészkét a postaládák mellett kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, út­­terelő bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

A baglyokat mindenki szereti

Lapunk több alkalommal is írt erkélyek virágládáiban költő baglyokról, ezek mindig nagy sikert arattak az olvasók körében. Az erkélyekre háromféle madár is beköltözhet – tudtuk meg a szakértőtől: az egyiket azonnal el is zavarhatjuk. Biztosan mindenki kitalálta, hogy a parlagi galambról van szó: sokszor megírtuk, hogy többféle fertőzést terjeszt, piszkít, ezért távol kell tartani, és semmiképpen nem szabad etetni. Szívderítőbb élmény, amikor kicsi, pelyhes baglyok pislognak ki a virágládából, például egy panellakás erkélyén.

2008-ban írtunk az Uhunak elnevezett erdei fülesbagolyról, ami akkor hetedik éve költött Na­­gyék Csillag téri, 9. emeleti panella­kásának er­­kélyén, a vi­­rágládában. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában erdőkben, ártéri erdőben és mezőgazdasági területek közelében él. Védett, eszmei értéke 50 ezer forint. Hossza 25–37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–100 centiméter, testtömege 220–370 gramm közötti. Elfér a szokásos mé­retű virágládában is.

Bözsike beköltözött az erkélyre

2011-ben egy makói panella­kás erkélyére telepedett be Bözsike, hogy ott ne­velje fel fiókáit, párjával napokig röpködtek a kinézett helyszín körül. 2016-ban egy battonyai panelfészekről írtunk, ahol szintén többedszer költött már ugyanaz az erdei fülesbagoly: kicsit meg is szelídült, a fiókák is be-betévedtek a lakásba. – Főleg panellakások erkélyén fordulnak elő, ahol nyírfasor is van a közelben, mert azokon szeretnek telelni. A baglyoknak a lakók általában örülnek, nem szokták kilakoltatni a madarakat. Büszkék rájuk, fel is takarítanak utánuk zokszó nélkül, pedig azért ezek is piszkítanak – mesélte Tokody Béla.

Zajongott a panelmadár

Van viszont később egy időszak júniusban és júliusban, amikor a fiókák már röpképesek, de önállóan táplálkozni még nem tudnak. Ilyenkor éles, kellemetlen, magas frekvenciájú hangot adnak ki, hogy megtalálják őket a szülők. Ez szokta zavarni az emberek egy részét, mert a nyári melegben estére már nyitva ma­­radnak az ablakok. Jellemzően nem azokat, akiknél kikeltek a kicsi baglyok – foglalta össze a szakértő. Néhány éve hallottuk, aggódtak makkosházi lakosok, mert titokzatos „panelmadarak” verték fel a környék csendjét: akkor is az erdei fülesbaglyok zajongtak. Egyébként még azok sem bántják a baglyokat, akik panaszkodnak.

Vércsék webkamerán

Egy másik, ritkább eset, amikor vörös vércse telepedik meg a magasabb erkélyeken. Budapesten gyakrabban előfordul, de Szegeden is észlelték már. Tokody Béla úgy tapasztalta, ahogy az erdei fülesbaglyoknak, úgy ezeknek a madaraknak is örülnek az erkélyek tu­­lajdonosai. Volt, aki webkamerát is telepített a fészekhez, hogy mások is követhessék, hogyan cseperednek a fiókák.

Tőkés récék a lapostetőkön

A Magyar Madártani Egyesület jelezte: az elmúlt években a fővárosban új, egyre gyakoribb madárvédelmi problémát jelent a tőkés récék áprilisi-májusi tojáskeltő időszaka. Ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába, és ebben az időszakban szoktak készülni a videók is az úttesten áttotyogó récéről és utódairól, amelyek miatt a forgalmat is megállítják. A tőkés réce tojók egyre gyakrabban építik fészkeiket veszélyes, a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre, ilyenek a belvárosi toronyházak, épületek, lapostetők. Ezeknek a veszélyes magaslati récefészkeknek két típusa van. Az egyiknél az a probléma, hogy a fiókák nem tudják elhagyni a fészek környezetét, ezért emberi segítség nélkül éhen és szomjan pusztulhatnak, a másiknál pedig az, hogy a nagy magasságból betonra, aszfaltra esve halálra zúzzák magukat.