A balástyai rém még mindig kísért

A legtöbben balástyai rémként ismerték a sorozatgyilkost, akinek a „becsületes” neve Szabó Zoltán és főként alkalmi munkákból élt. Négy nő megölését bizonyították rá, ötöt vallott be, illetve korábban elítélték már egy 60 éves nő megerőszakolásáért. Egyesek szerint ez, az akkori börtönévek nagyon megviselték, megváltoztatták. 2004 novemberében a gyilkosságokért életfogytiglanit kapott. Nem öregedett meg a rácsok mögött: 2016. december 5-én, cellatársával a gyálaréti családirtóval egy napon, öngyilkos lett. Erre mondja az akasztófahumor: rossz volt a sorrend, ezzel kellett volna kezdeni.

A tanya

Szabó Zoltán nyomába eredtünk. Kíváncsiak voltunk, áll-e még a tanyája, miként emlékeznek rá a környékbeliek. A tanyáját, kis segítséggel, egy traktoros útba igazításával hamar és könnyen megtaláltuk, ugyanis fotóriporter kollégám, Török János évekkel ezelőtt, az öngyilkosság napján, már járt ott. – Igen, ez az – mutatott a roskadozó, omladozó, düledező épületre a második megkérdezett egy autós, aki közölte: a rém már nem beszédtéma Balástyán és környékén. Elfelejtették.

A házat a hozzátartozó területtel villanypásztorral bekerítették, ami arról árulkodik, van új gazdája – úgy tudjuk, egy vállalkozás. A vályogépület nagyon rossz állagú, valószínűleg arra várnak, hogy összedőljön, mert a bontására sem akarnak költeni. Jövőre már elképzelhető, csak egy hatalmas kupac agyag- vályogtégla marad belőle mementónak. Most állatokat, főleg birkákat tartanak ott. Körbejártuk. Az egykori udvaron még látszanak a fűvel, olykor kis bokrokkal benőtt halmok – mintha sírok lennének –, az áldozatok keresésének nyomai. Akkoriban felástak, átkutattak mindent.

Még téma a rém

– Nem sokat tudok róla, annyit hallottam, balástyai rémnek nevezték – mondta a 3 éve az egyik szomszédos tanyába feleségével beköltözött baranyai származású Kalkán Sándor. A munkatársai és párja kollégái is emlegetik még, tőlük hallotta, hogy Szabó a munkatársának a lányát is megölte. Sándor nem bánja, hogy akkoriban nem élt a közelben, a szomszédos tanyában lakó Szunyi Balázs azonban 1994-től személyesen ismerte a sorozatgyilkost.

– Párszor találkoztunk, beszélgettünk. Többször láttam terepszínű ruhában, katonai gyakorlóban – szakaszvezetőként szerelt le a hadseregtől –, légpuskával felfegyverkezve, krosszmotorral és autóval járva a környéket. Vadászott. Biztos, hogy flúgos volt – emlékezett Balázs. – Piti tolvaj volt, ha eltűnt valami, szivattyú, szerszámok, azt mindenki az ő rovására írta, mert tuti ő vitte el. Tőlem halat lopott, de nem tudtam bizonyítani. A kialakított kis tóba vettem halakat, eltűntek, megint vettem, megint eltűntek – ezt párszor eljátszottuk. Erőszakos ember volt, különösen, ha ivott, de azt nem néztem ki belőle, hogy ilyen brutális cselekedetekre képes – árulta el.

Koponya és család

Szunyi Balázs megemlítette: tavaly vagy tavalyelőtt pünkösdkor markolóval dolgoztak Szabó Zoltán egykori tanyájának területén vagy ahhoz közel, hirtelen abbamaradt a munka és rendőrök érkeztek. – Úgy tudom, egy koponyát találtak – közölte. Ennek lehet valóságtartalma, köthető Szabóhoz, második áldozatának a feje ugyanis a kutatáskor anno nem került elő. A vizsgálat kezdeti szakaszát vezető, a rémet elfogó nyomozó, Palatinus Gábor – tanúvallomásra alapozva – még egy öttagú romániai család eltűnésében is bűnösnek vélte. Ezt sem lehetett bizonyítani. Tény, Romániából érkező mezőgazdasági idénymunkásoknak munkát, szállást kerített. – Az egyik família nála lakott albérletben – ezt már Balázs mondta.

– Emlékszem rájuk, a nőt Ritának hívták – folytatta. – Az egyik este 10 órakor jöttek át cigarettát kérni – ez rendszeres volt náluk, ilyenkor beszélgettünk is kicsit –, és másnap reggelre nyomtalanul eltűntek. Mikor rákérdeztem, Zoli azt mondta, elmentek Németországba. Furcsa volt: előző este nem említették ezt a tervüket, valamint cigire nem volt pénzük, utazásra igen? És, ha így is történt, miért pont az éjszakai órákat választották a távozásra? – tette fel a kérdéseket Szunyi Balázs. Választ már nem kapunk.

Felejtenék

Balástyán, a faluban is többeket kérdeztünk, sokan emlékeztek a rémre, ismerték, például a polgármester, Ujvári László, ő is a tanyavilág tolvajaként említette, erről híresült el először. Nem szívesen beszéltek róla, illetve a több mint 20 éve történt eseményekről, gyilkosságokról – első bizonyított áldozatával 1998-ban végzett –, melyek rettegésben tartották az itt élőket. Legszívesebben elfelejtenék. Már csak azért is, mert falujuk nevéről a legtöbb embernek Szabó Zoltán, a balástyai rém jut az eszébe.

Megkerült fej, koponya

Szunyi Balázs jól emlékezett. Megkeresésünkre a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya közölte: tavalyelőtt Pünkösdkor az egykori Szabó-tanya területén, földmunkák során, megtalálták a rém egyik áldozatának koponyáját. 2019 tavaszán is találtak emberi maradványokat, koponyát, de a horrortanyától több kilométerre, mezőgazdasági munka közben, erről a rendőrségi szakértő megállapította, hogy több száz éves – közölték a válaszban.