A földrajz tantárgy jövője a tét

A földrajztanítás az utóbbi években nehéz helyzetbe került, fokozatosan csökkentették az óraszámokat, a szakiskolák hetven százalékában pedig megszűnt a földrajz tantárgy.

A megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell a pedagógusoknak, ehhez szeretne segítséget nyújtani számukra a módszertani projekt.

Szemléletváltás kell

– Felmérések szerint a hazai földrajztanítás egyik legnagyobb problémája a tanulók jó elméleti tudása és annak gyakorlati alkalmazhatósága közötti szakadék. Tanítási gyakorlatunk nem reagált arra a több tíz éve zajló folyamatra, mely során jelentősen megváltozott az értékes tudás fogalma – mondta lapunknak Farsang Andrea egyetemi tanár, hozzátette, az alkalmazható tudás a passzív ismereteket tartalmazó tudással szemben társadalmi, gazdasági értékké vált.

A földrajztanárok egyik fő feladata, hogy felkészítsék tanulóikat a hagyományos és digitális tömegkommunikációs eszközökből származó információ befogadására, szelektálására és rendszerezésére. Ezek megoldása a problémaalapú tanulással érhető el. – A problémaközpontú tanulás fontos hozadéka, hogy hatására a tanulók kritikai, analitikus és kreatív gondolkodása is fejlődik. A földrajzoktatásban alapvető módszertani megújulásra, és szemléletváltásra van szükség. A leszűkült időkereteket is figyelembe véve más szemléletmód alapján és más módszerek előtérbe helyezésével kell tanítanunk – fogalmazott a szakember.

Együttgondolkodás

2016-ban a Szegedi, Pécsi és Debreceni Tudományegyetem, az ELTE, valamint az OFI kutatóiból és a közoktatásban dolgozó tanárokból az MTA támogatásával megalakult az MTA földrajz-szakmódszertani kutatócsoportja. Csatlakoztak még a csapathoz a gyakorlóiskolák földrajztanárai, Szegeden a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium lelkes földrajztanárai.

– A jelenlegi kerettanterv témaköreinek modern szemléletű oktatását támogató tanári kézikönyvek, módszertani segédanyagok hiányoznak. Fő célkitűzésünk egy probléma­orientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés megalapozása. Új tanulói segédanyagokat, és egy tanári kézikönyv tervezetet készítünk – hangsúlyozta Farsang Andrea. Kiemelte, a cél a rendszerben és összefüggésekben történő gondolkodás, és a felelős véleményalkotás képességének fejlesztése.

Tekintetkövető eszköz

A kutatócsoport számára fontos kihívás az elkészített anyagok digitális tananyagként, on-line térben való alkalmazhatóságának vizsgálata. Az elmúlt évben egy munkáltató lap (Balaton – az ezerarcú magyar tenger) vonatkozásában minta on-line alkalmazást készítettek. Ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egy virtuális térben kalandozva, interaktív feladatokat megoldva haladjanak a témakörrel.

– Kutatócsoportunknak költséges, de fontos eszközökre is szüksége van a munkához.

A milliókért beszerzett tekintetkövető eszközünk a Gazepoint GP3 Eye Tracker névre hallgat, segítségével pontosan meghatározható, hogy a tanuló melyik ábránál vagy táblázatnál időzött el hosszabban. Egy szemüveget visel ilyenkor a gyermek, ez van összekapcsolva a számítógéppel. A különleges program segítségével értékes információkat nyerhetünk a jobb minőségű tankönyvek fejlesztéséhez.