Pórul járhat, ha spórol a lakásbiztosításon

– Az alulbiztosítottság jelenti a legnagyobb kockázatot a vállalkozói és a lakásbiztosítási szerződéseknél is, sajnálatosan gyakori, hogy a vagyontárgy tényleges értéke jóval meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A biztosítás díjbevételei

A lakás- és társasház-biztosításoknál szerződéskötéskor a társaságok általában felajánlják azt a minimális biztosítási összeget, aminek elfogadása esetén az ügyfél legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság negatív következményei alól. A vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületeket és az ingóságokat tekintve sem homogén az állomány.

– Pedig na­gyon jelentős értékekről van szó; a vállalati vagyonbiztosítások a lakosságinak alig hat százalé­kát érik el, de az előb­­biekből származó díjbevételek megközelítik a lakossági vagyonbiztosításokból befolyó összeg felét – hangsúlyozza a Mabisz.

Részkár

Az alulbiztosítás következménye az úgynevezett pro rata – aránylagos – kártérítés, amikor a bajbajutott a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól.

A szövetség példát is említ, ha a szerződésben szereplő épület tényleges értéke 50 millió forint, de a megkötött vagyonbiztosításban összege csak 25 millió, akkor teljes kár esetén a társaság legfeljebb ezt a pénzt fogja kifizetni a károsultnak.

Ebből egyenesen következik, hogy részkár esetén is mindig csak az 50 százalékát, vagyis a bennünket ért veszteségnek csupán a felét. Azaz a társaság a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen az ingóságok és az ingatlanok csupán egy része után szedett be biztosítási díjat.

Aktualizálás

A Mabisz arra is figyelmezte­tett, hogy a vagyontárgyak ér­­tékével, biztosítás összegével nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, érdemes folyamatosan felülvizsgálni és aktualizálni a biztosítási összegeket. Sokan ugyanis csak a káreset után szembesülnek az­­zal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte például az ingatlan alapterületének növekedését, esetleges felújítását vagy az ingóságok körének bővülését.

Kényelmesek vagyunk

– Általános jelenség a magyar lakosság körében, hogy a többség nem fordít kellő figyelmet az igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára. Nehezen váltunk bankot és számlacsomagot, ugyanilyen kényelmes megelégedéssel kezeljük a biztosításainkat is, az ebből eredő károk azonban sokként érnek bennünket – hangsúlyozza Asztalos Éva. A fogyasztóvédelem működtette Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat koordinátora hozzáteszi, a legjobb, amit tehetünk, nem a biztosítási csomagok gyakori váltogatása, hanem a meglévő szerződéseink folyamatos figyelemmel kísérése.