Böjti popcorn és erjesztett leves

A szeged-alsóvárosi ferencesek 2017-ben egy ételkóstoló után közzétették helyi böjtös ételek receptjeit, amelyek Bálint Sándor gyűjtéséből származnak. A fogásokat egy-egy rövid leírás alapján próbálták meg rekonstruálni. Az Alsóvárosi Látogatóközpontban, megírta lapunk is, zöldséges árpakásalevest, kásaszömes olajos káposztát, olajos töltött paszúrt, lekváros köleskását és paprikaolajjal megkent kenyeret kóstolhattak a látogatók, az elkészítésüket is közöltük. Utánajártunk, mit lehetne még kóstoltatni a böjti ételek közül a megyében.

Nem érhette zsír a böjti edényt

A fenti ételekről tudni kell, hogy mind olajjal készültek – és a paszúr a szemesbab. Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató, akit a helyi böjtös ételekről kérdeztünk, elmondta: zsírt egyáltalán nem használhattak a nagyböjt idején. Olajjal, esetleg vajjal készítettek mindent. Az előírásokat annyira szigorúan vették, hogy sok helyen más edényeket használtak a 40 napos böjt alatt.

Volt 3-4 edény a háztartásban, amit csak ilyenkor vettek elő, hogy ne is érintkezhessen soha hússal, zsírral.

Ha erre nem volt mód, az edényeket nagyon alaposan kisúrolták hamulúggal.

A nagyböjt „főszereplője” étkezésben a kenyér és a víz. Ez jelképezte a sorsközösség vállalását a szegényekkel, a kenyér emellett Jézus testét, a víz a megtisztulást. Így ezekből igyekeztek minél többet fogyasztani, és kerülni a főtt ételeket. Főzelékfélék, főtt tészták, nyers és aszalt gyümölcsök, savanyú levesek, krumplileves, lebbencsleves, tarhonya – főként ezek az ételfélék készültek a 40 napos böjt alatt.

Fehér eledelek a Szentesiek asztalán

– A szentesi katolikusok lehetőleg fehér eledellel étkeztek – elevenített fel egy helyi szokást a szakértő: ez tejet, túrót, vajat, tojást jelentett. Be volt osztva, mit, mikor és hogyan főznek a hét napjain. Egy jellemző étel volt a cibereleves, nemcsak megyeszerte, hanem a magyarlakta területeken is. Korpát vagy aszalt szilvát leöntöttek forró vízzel, kevés kenyeret, kovászt tettek hozzá, hagyták állni, amíg édessé nem erjedt. Akkor felforralták, beleütött tojással ették. – Ismert volt a böjti időszakban a hamis halleves, amiben nem volt más, csak krumpli, hagyma, tört paprika. A nagymamám Csongrádon nekem is gyakran készített – hozott még egy példát a néprajzkutató. A mákos guba, mákos tészta más böjti időszakokban is került az asztalra, például halottak napja táján.

A halottkultuszhoz is köze van ugyanis a máknak, mert fekete, mint a gyász színe.

Negyvenelés, napi hét szem búza

A böjtöt többféleképpen is tarthatták annak idején. Voltak „lazább” és szigorúbb napok a böjti időszak alatt: ilyen volt a szerda, péntek, szombat. Ezeken a napokon a tej, tojás fogyasztását is visszafogták. Élt a negyvenelés szokása: aki ezt vállalta, az a nagyböjt alatt összesen negyvenszer evett, azaz naponta egyszer, napnyugta után. Volt, aki a nagyböjt péntekjein csak hét szem búzát evett, és volt, ahol az állatokat is böjtöltették. Az általános elvárás szerint ha háromszor is ettek egy nap, abból csak egyszer laktak jól.

Ami minket meglepett, az a pattogatott kukorica a böjti ételek sorában. A korábbi böjtös ételkóstolón is elmondták:

főként nagypéntek délután szabad tűzön készítették, de a kálváriákhoz vezető utak mentén is árulták.

Gyöngyössy Orsolya ezt azzal egészítette ki, hogy a pattogatott kukoricát nagypénteken általánosan fogyasztottak magyarlakta területeken. A mi vidékünkön szabad tűzön, tarhonyarostában készítették. Lehetőleg külön helyen ter­mesz­­tették az e napra szánt ku­­koricát, hagyták lábon. A hagyomány szerint akkor volt jó, ha már megfújta a böjti szél.