Patthelyzet az iskola ügye Pusztamérgesen

A Pusztamérgesi Középiskola 1996-ban épült fel a német Észak-Rajna–Vesztfália tartomány támogatásával, hogy a homokháti gyerekek a közelben színvonalas középfokú oktatásban részesülhessenek. Előbb a helyi önkormányzat, majd a megyei helyhatóság, később a vidékfejlesztési tárca, majd utódja, a Földművelésügyi Minisztérium a fenntartója. Működött önállóan, majd az ásotthalmi Bedő Albert iskola telephelyeként, aztán megint önállóan, most pedig sehogy, 2015-ben bezárt. Az épületben már csak a konyha működik, amit az önkormányzat bérel, így látják el az óvodát, az általános iskolát és a szociális étkeztetést, amíg hamarosan meg nem épül saját konyhájuk a régi Sellő Étteremben.

A pusztamérgesi szakközépiskola épülete 2015 óta üresen áll, a körülötte lévő parkot a falu gondozza.

A település egykori büszkeségéről Papp Sándor polgármestert kérdeztük, aki úgy kezdte, hogy a középiskola kálváriája 2003-ban kezdődött, amikor az oktatási feladatokat átadták a megyének, ami csak úgy vette át, ha a tulajdonjog is az övé. Itt bonyolódik a történet. – A szerződés egy része kimondta, hogy amennyiben az iskolában oktatás nem folyik, a tulajdonjog visszaszáll a pusztamérgesi önkormányzatra. Jelen állás szerint ott tartunk, hogy a középiskola a magyar állam tulajdona, ennek vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., és ők 37 millió forintot követelnek rajtunk a tulajdonjog visszaszerzése ellenében, mert 2013-ban történt egy olyan geotermikus fejlesztés, ami teljesen pályázati finanszírozásból készült el, tehát nem került az akkori tulajdonosnak, a megyei közgyűlésnek egy huncut fillérjébe se.

Mi erre többször felhívtuk az MNV Zrt. figyelmét, de ők ezzel eddig nem foglalkoztak. Ez egy patthelyzet – foglalta az össze a bonyolult és évek óta húzódó ügyet a polgármester.