Negyela Zoltán szívét gyerekkora óta megdobogtatják a relikviák

2021.04.18. 14:00

Négy ereklye tartja majd a templomot – Galéria

Ruzsán már a következő ereklye megszerzésén dolgozik Negyela Zoltán plébános, aki még gyerekként, a szabadkai Szent Teréz-­székesegyházban ismerkedett meg az ereklyetisztelet fontosságával.

Arany T. János

A ruzsai hitközség két ereklyével is rendelkezik. Szent Fausztina nővér csontereklyéjét 2019. augusztus közepén helyezték el a templomban. Fotók: Kuklis István

Fotó: Kuklis István

– Honnan jött az ötlet, hogy ereklyéket hozzon Ruzsára? Mikor kezdődött ez az érdeklődés?

– Gyerekkoromban összeismerkedtem egy atyával, aki irányt mutatott a Szent­írásból, mondván, hogy mint Jézus, aki jó atya, kincseiből régit és újat tud előmutatni, így fontos, hogy néha mi is visszatérjünk az alapokhoz. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a megélt, vagy régi kincseinket elfeledjük. Ő szépen lassan, gyerekként bevezetett engem az ereklyetiszteletbe. A szabadkai Szent Teréz-székesegyházhoz tartoztam mint ministráns, és fontos volt, hogy reggel én nyissam a templomot, én legyek az első, aki belép. Ott is volt több ereklye, az egyik Mandics Lipóté, amit mindig csodálattal néztem. Ezek úgy megdobogtatták a szívemet, hogy elhatároztam, amikor pap leszek, nekem is vissza kell nyúlnom ezekhez a régi dolgokhoz.

Munka és kegyelem

– Egyáltalán hogyan juthat valaki ilyen ereklyéhez, ön hányat kért és kapott?

– Amennyit kértem, annyit kaptam. Ami persze jól hangzik, de sok munka van mögötte és nagyon sok kegyelem. Az elsőt, ami Szent II. János Pál pápa ereklyéje, nem én találtam ki, hanem Tanács Attila barátom. Ezek után fogalmazódott meg bennem, hogy legyen egy Szent Fausztina-ereklyénk is, mert együtt adják ki az irgalmas Jézusnak a tiszteletét, ugyanis Szent Fausztina volt, aki az irgalmasság isteni dicsőségét meglátta, és annak terjesztője lett. A harmadik Öttömösön Brenner János ereklyéje. A templomszentelés előtt megkértem Székely János püspök urat, hogy szentelje fel a templomot, és esetleg, ha lenne egy Brenner János-ereklyéje, azt nagyon szívesen vennénk ezen az ünnepségen. A negyedik a most megújuló pusztamérgesi templom, aminek az újraszentelésére készülünk. Megkérdeztem Veres András püspök atyát, esetleg megajándékozna-e minket egy ereklyével. Majd jött a levél, hogy köszönik szépen, hogy terjesztjük Apor Vilmos kultuszát, és bármikor átvehetem.

Négy alappillér

– Már dolgozik a harmadik és negyedik ereklyén is a ruzsai Urunk Színeváltozása-templom számára. Miért kell ennyi?

– Szeretném, ha a templom négy alappillérét az ereklyék tartanák meg, ahogy az egyházat megtartja a négy evangélista. Az első kettő Lengyelországból való, megtartva ezt a vonalat, magyar vonatkozással Szent Hedvig ereklyéje lesz a következő, aminek most indítottuk el a kérvényezését. A jó Isten kegyelme, hogy ide, egy kis faluba kapunk ilyen ereklyéket. Ezek általában ba­­zilikákban és székesegyházakban találhatók, vagy nagyobb búcsújáró helyeken szoktak megfordulni. Sokan fel sem fogják, hogy mekkora dolog ez, hogy ide ilyen nagy ajándékokat kapunk.

Az ereklye

A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint az ereklye latin eredetű szó (reliquia), eredetileg fontos történelmi eseményekkel, egyes személyekkel, főleg szentekkel valamilyen kapcsolatban lévő földi maradványokat, tárgyakat jelentett. A Pallas nagy lexikona szerint ereklye szorosabb értelemben a szentek teste, testrészei, csontjai, tágabb értelemben mindazon tár­gyak, amelyekkel a szentek bizonyos viszonyban voltak.

Zarándokhely lehet az ereklyéből Ruzsán

Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét 2018. augusztus 20-án Krakkóban adta át Stanisław Dziwisz bíboros Negyela Zoltán plébánosnak. Ezt a találkozást ünnepi elhelyezés követte október 21-én a ruzsai Tömörkény téren. A hideg idő ellenére közel 600 fős tömeg gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljenek és közösen emlékezzenek meg a szent pápáról. A ruzsai önkormányzatnak köszönhetően 2019-ben elkészült az ereklyetartóra helyezett dombormű, amely a szentéletű pápa arcvonásait viseli magán. Egyre többen zarándokolnak el más településekről, hogy megnézzék a pápa ereklyéjét, és kéréseiket, tiszteletüket kifejezzék Szent II. János Pál pápa felé, kérve a szent közbenjárását.

 

A megélt kereszténység

Az Egyházi Törvénykönyv, ami egy kánonjogi kódex, a római katolikus egyház működését irányító jogszabálygyűjtemény, a következőképpen fogalmaz: „Nyilvános kultusszal Istennek csakis azokat a szolgáit szabad tisztelni, akiket az egyházi hatóság a szentek vagy boldogok jegyzékébe felvett.” – Az Egyház szinte az első századtól kiemelten tisztelte azokat a személyeket, akik Istenért feltétel nélkül valamilyen áldozatot hoztak, életüket adták. Ez a tisztelet kiterjed az elhunyt személy földi maradványaira, sőt sírjára is. Az ereklyék tiszteletében nyomon követhető az egyház mindazon tanításának alappillére, amely az üdvösségről, illetve a kegyelmi eszközökről tanít bennünket. Csupán ott beszélhetünk megélt kereszténységről, ahol valóban értékelni, megfelelő módon tisztelni és élő hittel tudják megközelíteni az ereklyéket. Egyházmegyénk valamennyi temploma rendelkezik ereklyével, de köztük is kiemelkedik a Szeged–Csanádi Egyházmegye első püspöke, Szent Gellért ereklyéje, amely a szegedi dómban van elhelyezve – magyarázta Negyela Zoltán plébános.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában