Élen járunk a lézertechnológiában vidéken is

Új kutatási módszereket hoztak létre, erősítették a nemzetközi kapcsolatokat és közös képzési programok szerveztek – négy éven át dolgozott együtt három vidéki egyetem. Az ultragyors fizikai folyamatokat helyezték a közös munka fókuszába, a legnagyobb hangsúlyt a lézertechnológia kapta.

K. A. R.

Fotó: Kuklis István

– A lézertechnológia egyike azon kevés csúcstechnológiáknak, amellyel Európa a világ élvonalában van már évtizedek óta. Ebben komoly szerepe van a magyar lézerfizikának is. Azonban a hazai kutatási és fejlesztési területeken elmaradásban vagyunk, ahogyan az utánpótlás és az humánerőforrás koncentrálásában is

– közölte hétfőn Szatmári Sándor, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára.

Éppen ennek a lemaradásnak az orvosolása érdekében közös projektet indított a szegedi egyetem a pécsivel és a debrecenivel közösen. Bár mindhárom vidéki felsőoktatási intézmény jelentős kutatási potenciállal és nemzetközileg elismert eredményekkel rendelkezik az ultragyors lézerek kutatás-fejlesztése és alkalmazása terén, de szükségük volt a kutatások továbbfejlesztésére.

A négy éves közös program tegnapi zárórendezvényén elhangzott: az összefogással és a magyar lézeres kutatóhálózat integrálásával sikerült a méréstechnika fejlesztése, emelték a hazai felsőfokú és a PhD-képzés színvonalát, ezzel pedig vonzóbbá tették a szakterületet a fiatalok körében.

– Főként a lézeres fényforrások kutatás-fejlesztésére és a lézeres alkalmazásokra helyeztük a hangsúlyt. Ez azért is fontos, mert Szegeden itt van az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, amely számára az SZTE biztosítja az utánpótlást. Azonban ahhoz, hogy a fiatal kutatók, a hallgatók ki tudják használni a központ adta lehetőségeket, további technikákat kellett kifejlesztenünk számukra

– részletezte az egyetemi tanár.

A humánerőforrásra, a nemzetközi együttműködések elősegítésére és a kutatásra fókuszáló projekt 1,4 milliárd forintos uniós támogatásból valósult meg. Az egyetemek célja volt továbbá közös képzési programok kidolgozása is.

Az SZTE rektorhelyettese, Kónya Zoltán szerint az összefogással sikerült megmutatni a fővárosi egyetemeknek, hogy vidéken is kiemelkedő tudományos eredmények születnek, éppen ezért folytatni szükséges a programot. Hozzátette, nem egymás tudományos tevékenységét másolták az egyetemek, hanem kompetenciáikat egyesítették. Jelezte, augusztustól egyetemi tulajdonú lesz az ELI, az átalakulásnak pedig a pécsi és a debreceni egyetem is élvezheti majd a gyümölcsét.