Magyarország védőszentjét ünnepeljük

A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe Nagyboldog­asszony, vagyis Szűz Mária menny­bevételének napja, amely egyben Magyarország vé­­dőszentjének ünnepe – ezt jelenti augusztus 15. A katolikusok számára ez kötelező ünnep, szentmisén való részvételt ír elő az egyház. Ferenc pápa korábban az ünnep kap­­csán azt mondta: Mária hi­­te életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a hit zarándokútját járta, ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.

Azt pontosan nem tudni, hogy mikortól ünneplik világszerte Mária égi születésnapját, az viszont az írásokból kiderült, hogy Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek arról, hogy Jézus édesanyja az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.

Hazánkban Szent István ki­rály avatta ünneppé ezt a napot. Ő olyan fontosnak tartotta Má­­ria égi születésnapját, hogy 1038-ban ezen a napon Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, ezért nevezzük Jézus anyját hazánk égi pártfogójának.

Ehhez a naphoz számos szokás is kötődik. Főként a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok készülnek ilyenkor nagy ünneppel, valamint a katolikusok zarándoklatot is szerveznek a Mária-kegyhelyekre. A moldvai csángó ma­­gyarok gyógynövényt szentelnek, és ennek füstjével kezelik a betegeket, míg Muravidéken úgy tartják, hogy augusztus 15. dologtiltó nap, vagyis nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. Eközben a Drávaszögben keresztet vágnak ilyenkor a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen.

Elődeink szerint a két Boldogasszony-ünnep közötti időszak, vagyis az augusztus 15-i Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i Kisboldogasszony közötti néhány hét varázserővel bír. Éppen ezért gyógyfüveket kell szedni, és ki kell szellőztetni a téli ruhadarabokat, így a moly nem piszkálja majd. Állítólag tyúkot is ekkor kell ültetni, mert akkor biztosan kikölti az összes tojását. Persze az időjárás sem mindegy, hogy milyen, ugyanis ha Nagyboldog­asszony napján száz ágra süt a nap, ak­­kor jó lesz a bortermés.