Óriási kitüntetés Szikora Róbert számára a NEK hírnökének lenni

Szikora Róbert lapunknak elmondta, bár keresztény családba született, otthonukban a kereszt és az imádság mellett a hiedelmek is jelen voltak. Születése után öt nappal megkeresztelték, templomba jártak, ahol ministrált is, de keresztapja rendszeresen szervezett asztaltáncoltatásokat, és a család visszatérő vendége volt egy jósnőnek is.

– Három közeli rokonunkat is lelőtték a fronton. A dédim papáját, férjét, fiát, akikről a családtagok szerettek volna valamit tudni. Hiszen csak egy papírt kaptak hősi halálukról, semmi egyéb információt. Ezért Vilma jósnőhöz fordultak, engem is vittek, aki elmondta, hogy hogyan estek el, hol vannak. Az okkultizmus mélyen be tud furakodni egy család életébe. Egy fertőzés, melyből nagyon nehéz kigyógyulni – mesélte az énekes.

Hozzátette, ráadásul igen fiatalon belecsöppent a népszerűségbe és a sikerbe, tinédzser évei korántsem hite elmélyítéséről szóltak.

– Büszke voltam, hogy ministrálhattam, hogy egy nagy urat, a legnagyobbat szolgálhattam, de aztán kezdett fontosabbá válni a zenélés. 14 évesen felléptem egy iskolabálon, aminek akkora sikere volt, hogy a suli legszebb lánya megkért, hogy kísérjem haza. Ez abban a pillanatban akkora dolog volt számomra, mintha most leszállna egy ufó. Aztán eljött a magyar pop vagy beat­zene azon korszaka, mikor félistenekként viselkedtek velünk, zenészekkel a rajongóink – részletezte.

– Évek óta nem voltam már templomban, de eljött a nap, mikor a Jóisten újra becsábított Siófokon. Azzal a csellel, hogy emlékeztetett rá, hogy a templomban mindig jó hideg van. És ott valami megváltozott. Letérdeltem, kettesben voltunk a teremtővel, ahogy majd a legvégén is leszünk, meggyóntam, és egy életre elköteleződtem mellette – folytatta, majd hangsúlyozta, nézetei szerint azonban a megtérés korántsem egy pillanat, sokkal inkább egy egész életen át tartó folyamat.

– Soha nem dőlhet hátra az ember azzal, hogy ezt kipipáltam. Újra és újra igent kell mondani arra, hogy szeretlek, Istenem, itt vagyok, köszönöm, csináljuk együtt

– mondta.

Az énekes Istentől kapott legnagyobb ajándékának hitét tekinti.

– A hit ugyanis ajándék, amit sokan hajlamosak idővel elfelejteni és lenézni, aki nem hívő. Holott Szent Pál is megmondta, hogy a hit törékeny edényben van, melyre nagyon kell vigyázni. Minden nap kérni kell, hogy erősítse bennünk az Úr

– hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy megtiszteltetés számára, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnöki feladatával bízta meg Isten. – Óriási kitüntetés, hogy a Jóisten munkatársa lehetek. Bevallom, gyűlölök utazni, de ez az országjárás boldoggá tesz – közölte.

– A NEK valami csoda lesz, az biztos. Máté evangéliumában Jézus azt mondja, hogy „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok köztük”. A kongresszuson márpedig nem ketten-hárman, hanem százezren leszünk

– tette hozzá.