Elhanyagolt az egykori rendőrfőkapitány sírja

Halottak napja környékén sokan megfordulnak a temetőkben, sokszor ilyenkor tűnik fel az em­bereknek egyes sírok állapota.

A napokban kapott szerkesztőségünk is olvasói jelzést az egykori szegedi rendőrfőkapitány, Szalay József végső nyughelyéről a Belvárosi temetőben, aki a Dugonics Társaság elnöke is volt. Fotói is azt tanúsították, hogy a sírhely romos állapotban van, ami mél­­tatlan a város egykori fontos személyiségéhez. „Móra Ferenc barátja (örzőangyala) volt Szalay József, igazán figyelemre méltó személyiségét érdemes megismerni a mai kor emberének is” – érvelt olvasónk, aki szerint a város nem becsüli meg eléggé nagy halottait, ho­lott a Dugonics Társaság ma is működő szervezet.

Szalay Józsefet, ahogy Vér György, lapunk egy­­kori neves új­­ságírója írta a Pesti Hírlapban megjelent nekrológban 1937-ben, a szegedi nyilvánosság literátus főkapitánynak ne­­vezte.

Övé volt a „legteljesebb Petőfi-magángyűjtemény”, olyan emberek tartoztak a barátai közé Móra mellett, mint Tömörkény István vagy Juhász Gyula.

Kevéssel halottak napja előtt jelent meg lapunkban cikk a Belvárosi temetővel kapcsolatos panaszokról. Akkor Merészné Papy Krisztina, a Belvárosi te­mető vezetője elmondta azt is, hogy a sírhelyek rendben tartása nem a temetőgondnokság fel­adata. A szegedi önkormányzat közgyűlésének 23/2018.(IX.25) rendelete, azon belül is a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 24.§(I)bekezdés mondja ki, hogy

„A temetési hellyel rendelkezni jogosult személy folyamatosan köteles gondoskodni a temetési hely rendben tartásáról, különösen a temetési hely gondozásáról, gyomtalanításáról, a síremlék állagának megóvásáról.”

Azt nem tudjuk, élnek-e még hozzátartozói Szalay Józsefnek. Olvasónk jelzését továbbítottuk a Dugonics Társaságnak és a szegedi önkormányzatnak is, abban reménykedve, hátha tudnak tenni valamit a sírhely rendbetételéért. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.